Indulhat a magáncsőd

Publikálás dátuma
2015.09.01. 07:22
A kormányzati és jegybanki intézkedések sem képesek a hitelfelvételi kedvet fokozni FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A bankszektorra kivetett "büntető" adók miatt elmaradt beruházások értéke 2015-től már meghaladja az így befolyt összegeket. A kormány kapkodva elkészített magáncsőd törvénye pedig szinte bizonyosan több módosításra szorul majd.

Ezermilliárd forintos nagyságrendben kényszerült a hazai pénzügyi rendszer többlet terhet vállalni az elmúlt 5 évben a különadó fizetés kötelezettség miatt. Nagyjából szintén ezermilliárdos kiadást jelentett a bankoknak az ügyfelekkel való elszámolás - válaszolta a Népszava kérdésére Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke a szervezet hétfői háttérbeszélgetésén. Továbbra is fenntartja a szövetéség azt az álláspontját, akár az árfolyamrés, akár a szerződés módosítás kapcsán, hogy korábban is megfeleltek a bankrendszer szereplői a törvényi előírásoknak.

Nehéz elképzelni, hogy egy egész szektor kollektíven félreérti a szabályokat - jegyezte meg a Bankszövetség alelnöke. A jelzálogalapú devizahiteles mentőcsomagok is nagyjából félmilliárd forintjába kerültek a pénzintézeteknek, vagyis összesen 2 500 milliárd extra befizetést teljesítettek.

Ha ezeket a közvetlen terheket kihelyezhették volna a bankok hitelekbe, az így generált beruházások értéke mára meghaladná a bankrendszert sújtó terhek nagyságát - említette Kovács Levente a szövetség főtitkára. Így 2015 fordulópontnak tekinthető, amikor a bankszektor meggyöngítése miatt elmaradt beruházásoknak a GDP-re gyakorolt hatása meghaladja az állam bankszektorból származó bevételeit.

Ezt támasztja alá az MNB ugyancsak tegnapi beszámolója is: a háztartások hitelállománya - szezonálisan kiigazítva - 25,7, a nyers adatok szerint 20,7 milliárd forinttal csökkent júliusban, a forinthitelek 11,5 milliárd forintos, valamint a devizahitelek 9,2 milliárd forintos csökkenésének eredőjeként. Ebben az a meglepő, hogy a forintosítás ellenére sem növekedett a forint hitelek állománya, és az is, hogy a devizahiteleké nagyobb mértékben csökkent, mint a forinthiteleké. A vállalati hitelezést pedig a Növekedési Hitelprogram sem tudta igazán fellendíteni.

Témája volt a Bankszövetség tájékoztatójának a magáncsőd bevezetése is. A rendeletek folyamatosan jelennek meg, így például az egyik tegnap nyilvánosságra került jogszabály alapján ma már tanácsokat kellene adniuk a banki ügyintézőknek a hozzájuk forduló ügyfeleknek. A szövetség vezetői kifejtették, hisznek a koncepcióban, s szerintük első körben 25 ezren, de hosszabb távon akár 40 ezren is élhetnek ezzel a lehetőséggel. Becsei András szerint azonban a külföldi példák alapján Magyarországon is évekbe telhet, mire kialakul egy működőképes gyakorlat. Alapfeltétel azonban, hogy az ügyfél együttműködjön, hiszen vagyonfelügyelő és a hitelező bank is segít abban, hogy a többi hitelezővel - adóhatóság, parkolási társaság, közműszolgáltató - folyamatosan egyeztessen. Végső soron a rendszer a felek kölcsönös együttműködésére épül.

Kovács Levente szerint "elsietett és nem kellően megalapozott" ugyan a magáncsőd bevezetése, de a Bankszövetség továbbra is egyeztet a kormánnyal. Rövid volt az idő, így csak reménykedni lehet abban, hogy jól működő rendszert sikerült létrehozni. Szinte biztos, hogy módosításokra lesz szükség - közölte Kovács Levente.

A főtitkár szerint a rászoruló - és csak a rászoruló - családoknak kell megkapniuk a szükséges támogatásokat, és túlzónak vélte a 60 milliós felső határt a hazai magáncsőd intézményében, miközben az átlag tartozás összege 10-15 millió forint.

Kovács Levente azt is bejelentette, hogy a gazdasági tárca szeptemberben a parlament elé terjesztheti a gépjármű- és fogyasztási hitelek forintosításáról szóló jogszabályt, a jegybank pedig biztosította a forintosításhoz szükséges devizát piaci áron. A bankok a velük kapcsolatban álló lízingcégek számára is megvásárolták a forintosításhoz szükséges devizát.

Speciális szabályozásra van szükség a forintban fixált törlesztőrészletek esetén, mert ezek az elmúlt években nem változtak, vagyis reálértéken folyamatosan csökkentek, a futamidő pedig egyre inkább kitolódott. Az ésszerű határ a 10-12 év lenne, ami esetenként a törlesztőrészlet emelését jelentheti.

Szerző

Iskolakezdés dugóval

Publikálás dátuma
2015.09.01. 07:13

A nyári szabadságot követően minden évben rendkívüli kihívások elé állítja a főváros úthálózatát az iskolakezdés, és az ennek köszönhető ugrásszerűen megnövekvő forgalom. Idén sem lesz másként.

A nyári szabadságolásokat követően minden évben rendkívüli kihívások elé állítja a főváros úthálózatát az iskola megkezdése, és az ennek köszönhető ugrásszerűen megnövekvő forgalom. Bár a közúti forgalmi zavarok csökkentése érdekében a különböző útfelújítási munkákat igyekezett úgy ütemezni a Budapesti Közlekedési Központ, hogy azok a legkevésbé zavarják a közlekedőket, a szokásos iskolakezdéssel járó dugókat nem kerülhetjük el.

Folytatódik az új Budaörsi úti közmű csomópont építése, a budai fonódó villamoshálózat kialakítása, a Széll Kálmán tér, a Kerepesi úti közúti híd, valamint a Sibrik Miklós úti felüljáró újjáépítése. A közlekedési szempontból a leginkább érintett helyszínek közül a budai alsó rakpart félpályás korlátozása és a Szépvölgyi út lezárása az augusztus 17-ei vihar özönvízszerű esőzésének következménye.

Az M1/M7-es autópálya bevezető szakaszán november közepéig újabb korlátozásra kell számítani a BAH-csomópont és a Pannonhalmi út közötti felújítási munkák miatt egy két kilométeres szakaszon. A Budapesti Közlekedési Központ divízióvezetője, Nyúl Zoltán elmondta: ez gyakorlatilag teljes útburkolatcserével, a szegélyek igazításával, a zöld területek rendezésével járó munka, amelyet több szakaszban bonyolítunk. Lesznek éjszakai, hétvégi munkaszervezési elemek is.

S hogy mi lehet az oka annak, hogy a nagy munkákat a tanévkezdés időszakára hagyják? Pausz Ferenc szerint az időzítésnek sok oka lehet. A közlekedésbiztonsági szakértő szerint: például most jutottak hozzá ahhoz az összegekhez, amelyek lehetővé teszik a nagyobb beruházásokat, vagy az egyeztetések, amelyeket többek között a BKV-val folytattak most vezettek eredményre.

Több ezer rendőrt rendeltek ki az iskolákhoz

Az idei tanévkezdésnél is rendőrök, illetve polgárőrök segítik a közlekedést szeptember 1-jétől az iskolák környékén - közölte az Országos Balesetmegelőzési Bizottság főtitkára hétfőn az M1 aktuális csatorna műsorában. Kiss Csaba hangsúlyozta: különösen a közlekedésbiztonsági szempontból veszélyesebb helyen elhelyezkedő iskoláknál irányítják a forgalmat, segítik a gyermekek közlekedését a rendőrök szeptember végéig, reggel, illetve a tanítás befejezésekor.

A rendőr alezredes arról is szólt, hogy immár nyolcadik éve folytatódik az Iskolarendőr program; 2900 iskolában, mintegy 2200 rendőr "teljesít szolgálatot". Ők nem csupán iskolakezdéskor elérhetőek, de igény szerint jelen vannak rendezvényeken, szülői értekezleteken, osztályfőnöki órákon. Elsősorban a helyes közlekedésre oktatják a diákokat. Ugyanakkor bármilyen problémával meg lehet keresni az iskolarendőrt, az elérhetőségüket kifüggesztik az intézményekben - mondta Kiss Csaba.



Szerző

Mától életbe lép a "menzareform"

Publikálás dátuma
2015.09.01. 07:12
Fotó: Thinkstock
Hároméves átmeneti idő után szeptember 1-jétől kötelező lesz alkalmazni a közétkeztetési rendeletet, amely részletesen szabályozza a bölcsődékben, óvodákban, iskolai menzákon, kórházakban adható ételek összetételét és elkészítésének szabályait.

Ahogy korábban lapunk is beszámolt róla: abban valamennyi szakmai szervezet egyetért, hogy a közétkeztetést egészségesebbé kell tenni, ám kérdés, hogy ezt pusztán az ételek só- és zsírtartalmának korlátok közé szorításával meg lehet-e oldani - miközben több helyen nincsenek meg a reformkonyhához szükséges személyi és tárgyi feltételek sem. Az asztalokról eltűnik a só- és cukortartó, az ételek zsír-, szénhidrát, só- és cukortartalmát is szabályozzák, a gyerekek elé sokkal kevesebb zsíros, lisztes étel kerülhet; a tervek szerint sokkal több zöldséggel, gyümölccsel és tejtermékkel szolgálnak majd a konyhák. A szénsavas és cukros üdítők helyett ivóvizet vagy ásványvizet és tejet kapnak - utóbbiból három deciliter jár naponta az általános iskolásoknak, öt deciliter a középiskolásoknak, megcukrozni tilos lesz.

A kormány eredetileg tavaly szeptemberben tervezte elindítani a menzaregulát, ám amikor kiderült, hogy sem az iskolák, sem pedig a szolgáltatók nem állnak még készen a reformokra, a hatályba lépés dátumát idén január 1-jére változtatták. A rendelet bevezetése azonban újból elmaradt, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint azért, mert ekkor még mindig mérlegelték a közétkeztetők kritikáit, a szülők elvárásait (a hivatalos indoklás szeptemberben is ugyanez volt).

Ennek ellenére több helyen már egészségesebb ételek kerültek az asztalokra, kiderült ugyanis, hogy az Emmi nem értesítette időben az érintett iskolákat és közétkeztetőket, sokan csak a sajtóból értesültek arról, hogy még nem kellene az új szabályoknak megfelelően főzniük; az újabb halogatásról a Magyar Közlöny december 29-i számában, két nappal a tervezett hatályba lépés előtt adtak tájékoztatást.

A kormány szerint a jobb minőségű ételek "nem feltétlen" jelentenek többletkiadást, ám például a Magyar Közétkeztetők Szövetsége (MKSZ) vagy a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) szerint nem így van. Tettinger Antal, az MKSZ vezetője lapunknak korábban úgy nyilatkozott: a menzaárak tekintetében országosan nagy a szórás, ám a rendelet miatt 10-20 százalékos emelkedés várható. Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke pedig elmondta: a szolgáltatók valószínűleg kénytelenek lesznek emelni a hatályos nyersanyagnorma szintjén. Hangsúlyozta: szükségszerű lenne a közétkeztetés áfájának csökkentése, amely unión belül jelenleg Magyarországon a legmagasabb.

Szerző