Patthelyzet az egészségügyben

Publikálás dátuma
2015.09.01 19:14
A kép illusztráció FOTÓ: Népszava
Fotó: /
Állami cselekvési szabadság és a közfinanszírozási keretrendszer szempontjából patthelyzet van az egészségügyben, nincs, aki ma döntéseket hozzon, és ez tragikus - mondta a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatóhelyettese egy szakmai konferencián.

Sinkó Eszter szerint az ágazatot továbbra sem tekinti elsődlegesnek a kormányzat, és az egészségügynek nincs három éve arra, hogy valaki belássa a kormányban, hogy tarthatatlan a helyzet. Mint mondta, két lehetőség áll a kormány előtt: vagy még három évig "maszatol" az ágazattal vagy szembenéz a problémákkal. Ha az utóbbi történik, akkor szerinte nyilvánvaló, hogy a szakmapolitikai programalkotásnak kellene teret adni.

Az Önkormányzati egészségügyi napok elnevezésű rendezvényen Sinkó Eszter hangot adott annak a véleményének, hogy az egészségügyet önálló minisztériumnak kellene felügyelnie. Kifejtette, a 2014-es parlamenti választások után sem készült el az ágazat átfogó stratégiai terve, amit Egészséges Magyarország 2014-2020 címen a kormány nyilvánosságra hozott, az Sinkó Eszter szerint nem nevezhető annak.

Előadásában elmondta, egyfajta "szakmapolitikai vákuum" van az egészségügyben, elsősorban a politikai megfontolások dominálnak, amelyekben teljesen másfajta megközelítés érvényesül. Megjegyezte, egyre kevesebb parlamenti képviselő rendelkezik "szakmai háttérrel", tudással, így a döntések is "elcsúsznak".

A kórházi adósságokról szólva Sinkó Eszter közölte: azok újra fognak termelődni a nyár elején kifizetett 60 milliárd forint ellenére is. Már most 37,2 milliárd a kórházak adóssága, amit "robosztusnak" nevezett a közgazdász. Az elmúlt időszak nyertesei egyértelműen az alapellátásban dolgozók voltak - folytatta Sinkó Eszter -, a kormányzat elfogadta az alapellátási törvényt, nőttek a praxisbevételek összesen 10 milliárd forinttal, ami 40 százalékos emelkedést jelentett praxisonként.
Az egészségügyben dolgozókról szólva úgy fogalmazott, hogy lassan nem az orvosok a szűk keresztmetszet, hanem a nővérek és ápolók, náluk nagyon súlyos az elvándorlási hajlam, a helyzet katasztrofális.

Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke előadásában azt mondta, a nyár eleji kórházi adósságrendezés hatása csak átmeneti, július végi adatok szerint az intézmények (94 kórház, négy egyetem) adóssága 37,2 milliárd forint, ezért a szakember úgy vélte, külső forrásbevonásra van szükség. Hozzátette: a kórházak adósságállománya - bár különböző mértékben -, de tovább nő, nagyjából 3,1 milliárd forinttal havonta. Kitért arra is, hogy 2010-2014 között jelentős mértékben csökkentek a GDP-arányos egészségügyre fordított kiadások, a gyógyítás és ápolás eredményessége az alacsony forrás mellett csak az adósság növekedése mellett lehetséges, ami fedezetlen kötelezettségvállalásra kényszeríti az intézményvezetőket - mondta Velkey György.

Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint elsősorban a társadalmat kell meggyőzni a hálapénz romboló hatásáról. Előadásában elmondta, a paraszolvencia eltörléséhez több feltételre lenne szükség, ezek közé sorolta az orvosok és szakápolók alapbéremelését, a hálapénz adásának és elfogadásának "jogszabályi rendezését", a saját orvosválasztás lehetőségét és az ellátás minőségi mutatóinak nyilvánosságát.

A rezidensszövetség számításai szerint összességében ágazati szinten nettó 330 milliárd forintra lenne szükség az egészségügy rendbe tételéhez, amibe egyebek között beletartozik a béremelés, a kórházak adósságrendezése és biztos működése. Ez a GDP 1 százaléka lenne. Dénes Tamás hozzátette, e nélkül az ágazat folyamatos "lecsúszása" komoly politikai kockázatot jelent a 2018-as választásokon.

Balogh Zoltán, az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke is arról beszélt, hogy az egészségügyben kialakult forráshiány legnagyobb vesztesei a betegek a szakdolgozók után. Úgy vélte, hiába újítják fel több száz milliárd uniós forrásból az intézményeket, ha abban nem lesz, aki ellássa a betegeket, tehát mindenképpen változtatni kell az ágazat humánerőforrás-helyzetén.

A köztestületi elnök jelezte, hogy elkezdődtek az ágazati kollektív szerződésről szóló tárgyalások, négy fordulón vannak túl, azonban hangsúlyozta, hogy ezt a megállapodást nem "bólogató János" módjára fogják aláírni, hanem garanciális elemeket akar a kamara a bérfelzárkóztatási programra tekintettel.

Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke is arról beszélt előadásában, hogy politikai döntés kell ahhoz, hogy az egészségügy prioritást élvezzen, és az ágazatnak szüksége van egy önálló minisztériumra és egy miniszterre, aki részt vesz a kormányüléseken és képes "megverekedni a gazdasági miniszterrel". Úgy vélte, az elfogadott alapellátási törvény régi igénye volt a szakmának, azonban a végrehajtási rendeletek még kidolgozásra várnak, azonban a törvény megalkotásakor nem rendelték mellé azokat a forrásokat, amivel az életpályamodell finanszírozható lesz. A szövetségi elnök kifejtette azt is, hogy véleménye szerint nem egészségfejlesztési irodákra lenne szükség, hanem az erre fordított pénzből képzett prevenciós nővéreket lehetne alkalmazni a háziorvosi praxisokban.

Csányi Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának népegészségügyi főosztályvezetője a kormányzat népegészségügyi, egészségmegőrzéssel, betegségmegelőzéssel kapcsolatos eredményeiről és terveiről beszélt előadásában.

Szerző
2015.09.01 19:14

Vesztésre állnak az oroszok

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:56

Fotó: Népszava/
A Magyarországon élő orosz közösség nem felel meg maradéktalanul a nemzetiségek elismeréséről szóló törvényi feltételeknek a Magyar Tudományos Akadémia szerint.    Hivatalossá vált, amit nemrég információnkra hivatkozva írtunk: az Országgyűlés honlapjára kikerült az MTA állásfoglalása, amelyből kiderül, az Akadémia nem támogatja, hogy az oroszok nemzetiségi státuszt kapjanak. Az indoklás szerint a Magyarországon élő oroszok rendelkeznek ugyan a nyelv és kultúra fenntartását szolgáló intézményekkel, a legalább egy évszázados folyamatos, honos népcsoporti jelenlét nehezen bizonyítható: a XX. század folyamán inkább különféle migrációs hullámoknak köszönhető a jelenlétük. A Nemzeti Választási Bizottság nemrég megállapította, hogy összegyűlt legalább ezer érvényes támogató aláírás, ami az oroszok nemzetiséggé nyilvánításához szükséges. A döntő szót a parlament mondja ki, figyelembe véve az MTA tudományos szakvéleményét. „A magyarországi orosz népcsoport 100 éves folyamatos jelenléte nem állapítható meg, ezért a magyarországi orosz közösség honos népcsoporttá nyilvánítását az Akadémia nem javasolja” – hangsúlyozza a Lovász László elnök által jegyzett állásfoglalás. Az MTA indoklása kitér arra, hogy Nagy Péter cár a XVIII. század elején kereskedelmi képviseletet nyitott Tokajban. A magyar-orosz kapcsolatok jeles alakja József nádor felesége, Alexandra Pavlovna, akinek ürömi sírkápolnáját kiemelt emlékhelyként tisztelik a magyarországi oroszok. Mindezek ellenére kétséges a „több évszázadon át tartó, adott településekhez, tájegységekhez köthető, relatíve nagyobb létszámú” orosz jelenlét.
Szerző
2018.09.24 17:56

"Stop Soros": Strasbourghoz fordul a Nyílt Társadalom Alapítvány

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:39
EJEB
Fotó: DPA/ Violetta Kuhn
A törvénycsomag sérti az emberi jogokról szóló egyezmény több pontját is, így Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak miatta.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult a "Stop Soros" törvénycsomag miatt a Nyílt Társadalom Alapítvány (Open Society Foundations) - írja az MTI. A felperes szerint az Országgyűlés által júniusban megszavazott jogszabályok ellentmondanak az Emberi Jogok Európai Egyezményének a szólásszabadságra, illetve az egyesülés és a gyülekezés szabadságára vonatkozó cikkelyeivel.
"Egyetlen dolgot állít csak meg ezzel a törvényhozás, és az a demokrácia"
- írja honlapján a szervezet. Beadványukban az ellen tiltakoznak, hogy az új törvények kriminalizálják és 25 százalékos különadóval lehetetlenítik el a magyar civil szervezetek munkáját. A Nyílt Társadalom Alapítvány úgy véli, hogy ezen rendelkezéseknek szélesebb körre kiterjedő, káros hatásuk lesz, és veszélyes precedenst teremtenek.
Ezzel párhuzamosan a magyar Alkotmánybíróságon is eljárást indított a szervezet, kiemelve, a törvénycsomag egyes elemei az alaptörvényben garantált jogokkal is szembemennek.
Mint közölték, azért volt szükség ezekre a lépésekre, mert "nem szeretnék megvárni a magyar bíróságok válaszát a rendelkezés jelenlegi és folyamatos káros hatása miatt", továbbá azért, mert "a bíróságok vonakodnak a magyar kormánynak nem szívesen tetsző ügyekkel foglalkozni".
Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel.
A "Stop Soros" miatt júliusban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság.
2018.09.24 17:39