Patthelyzet az egészségügyben

Publikálás dátuma
2015.09.01 19:14
A kép illusztráció FOTÓ: Népszava
Fotó: /
Állami cselekvési szabadság és a közfinanszírozási keretrendszer szempontjából patthelyzet van az egészségügyben, nincs, aki ma döntéseket hozzon, és ez tragikus - mondta a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatóhelyettese egy szakmai konferencián.

Sinkó Eszter szerint az ágazatot továbbra sem tekinti elsődlegesnek a kormányzat, és az egészségügynek nincs három éve arra, hogy valaki belássa a kormányban, hogy tarthatatlan a helyzet. Mint mondta, két lehetőség áll a kormány előtt: vagy még három évig "maszatol" az ágazattal vagy szembenéz a problémákkal. Ha az utóbbi történik, akkor szerinte nyilvánvaló, hogy a szakmapolitikai programalkotásnak kellene teret adni.

Az Önkormányzati egészségügyi napok elnevezésű rendezvényen Sinkó Eszter hangot adott annak a véleményének, hogy az egészségügyet önálló minisztériumnak kellene felügyelnie. Kifejtette, a 2014-es parlamenti választások után sem készült el az ágazat átfogó stratégiai terve, amit Egészséges Magyarország 2014-2020 címen a kormány nyilvánosságra hozott, az Sinkó Eszter szerint nem nevezhető annak.

Előadásában elmondta, egyfajta "szakmapolitikai vákuum" van az egészségügyben, elsősorban a politikai megfontolások dominálnak, amelyekben teljesen másfajta megközelítés érvényesül. Megjegyezte, egyre kevesebb parlamenti képviselő rendelkezik "szakmai háttérrel", tudással, így a döntések is "elcsúsznak".

A kórházi adósságokról szólva Sinkó Eszter közölte: azok újra fognak termelődni a nyár elején kifizetett 60 milliárd forint ellenére is. Már most 37,2 milliárd a kórházak adóssága, amit "robosztusnak" nevezett a közgazdász. Az elmúlt időszak nyertesei egyértelműen az alapellátásban dolgozók voltak - folytatta Sinkó Eszter -, a kormányzat elfogadta az alapellátási törvényt, nőttek a praxisbevételek összesen 10 milliárd forinttal, ami 40 százalékos emelkedést jelentett praxisonként.
Az egészségügyben dolgozókról szólva úgy fogalmazott, hogy lassan nem az orvosok a szűk keresztmetszet, hanem a nővérek és ápolók, náluk nagyon súlyos az elvándorlási hajlam, a helyzet katasztrofális.

Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke előadásában azt mondta, a nyár eleji kórházi adósságrendezés hatása csak átmeneti, július végi adatok szerint az intézmények (94 kórház, négy egyetem) adóssága 37,2 milliárd forint, ezért a szakember úgy vélte, külső forrásbevonásra van szükség. Hozzátette: a kórházak adósságállománya - bár különböző mértékben -, de tovább nő, nagyjából 3,1 milliárd forinttal havonta. Kitért arra is, hogy 2010-2014 között jelentős mértékben csökkentek a GDP-arányos egészségügyre fordított kiadások, a gyógyítás és ápolás eredményessége az alacsony forrás mellett csak az adósság növekedése mellett lehetséges, ami fedezetlen kötelezettségvállalásra kényszeríti az intézményvezetőket - mondta Velkey György.

Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint elsősorban a társadalmat kell meggyőzni a hálapénz romboló hatásáról. Előadásában elmondta, a paraszolvencia eltörléséhez több feltételre lenne szükség, ezek közé sorolta az orvosok és szakápolók alapbéremelését, a hálapénz adásának és elfogadásának "jogszabályi rendezését", a saját orvosválasztás lehetőségét és az ellátás minőségi mutatóinak nyilvánosságát.

A rezidensszövetség számításai szerint összességében ágazati szinten nettó 330 milliárd forintra lenne szükség az egészségügy rendbe tételéhez, amibe egyebek között beletartozik a béremelés, a kórházak adósságrendezése és biztos működése. Ez a GDP 1 százaléka lenne. Dénes Tamás hozzátette, e nélkül az ágazat folyamatos "lecsúszása" komoly politikai kockázatot jelent a 2018-as választásokon.

Balogh Zoltán, az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke is arról beszélt, hogy az egészségügyben kialakult forráshiány legnagyobb vesztesei a betegek a szakdolgozók után. Úgy vélte, hiába újítják fel több száz milliárd uniós forrásból az intézményeket, ha abban nem lesz, aki ellássa a betegeket, tehát mindenképpen változtatni kell az ágazat humánerőforrás-helyzetén.

A köztestületi elnök jelezte, hogy elkezdődtek az ágazati kollektív szerződésről szóló tárgyalások, négy fordulón vannak túl, azonban hangsúlyozta, hogy ezt a megállapodást nem "bólogató János" módjára fogják aláírni, hanem garanciális elemeket akar a kamara a bérfelzárkóztatási programra tekintettel.

Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke is arról beszélt előadásában, hogy politikai döntés kell ahhoz, hogy az egészségügy prioritást élvezzen, és az ágazatnak szüksége van egy önálló minisztériumra és egy miniszterre, aki részt vesz a kormányüléseken és képes "megverekedni a gazdasági miniszterrel". Úgy vélte, az elfogadott alapellátási törvény régi igénye volt a szakmának, azonban a végrehajtási rendeletek még kidolgozásra várnak, azonban a törvény megalkotásakor nem rendelték mellé azokat a forrásokat, amivel az életpályamodell finanszírozható lesz. A szövetségi elnök kifejtette azt is, hogy véleménye szerint nem egészségfejlesztési irodákra lenne szükség, hanem az erre fordított pénzből képzett prevenciós nővéreket lehetne alkalmazni a háziorvosi praxisokban.

Csányi Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának népegészségügyi főosztályvezetője a kormányzat népegészségügyi, egészségmegőrzéssel, betegségmegelőzéssel kapcsolatos eredményeiről és terveiről beszélt előadásában.

Szerző
2015.09.01 19:14

Bevándorláspárti seftelőknek nevezte az ellenzéket Menczer Tamás

Publikálás dátuma
2019.01.21 21:31
Menczer Tamás
Fotó: Népszava/
Soros György, abnormálisan viselkedő uniós tagállamok, színtiszta politikai támadás - fejtegette a köztévé műsorában „ Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára.”
A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára szerint az ellenzék az "összefogósdival" bizonyítja, hogy alkalmatlan az ország vezetésére. Menczer Tamás az M1 csatorna hétfő esti műsorában ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy Judith Sargentini, az Európai Zöld Párt képviselője Brüsszelben együtt demonstrált magyar ellenzéki pártok politikusaival – írja a KKM, a távirati iroda hírét idézve.
Menczer Tamás szerint ha bármelyik ellenzéki párt alkalmas lenne az ország vezetésére, az önállóan megméretné magát, most viszont abban bíznak, hogy "összefogással a sok alkalmatlanból lehet egy alkalmas, Soros György és a brüsszeli bevándorláspáti politikusok segítségével", de egy nyilvánvalóan nincs így. Ami zajlik, az Menczer Tamás szerint "bevándorláspárti seftelés", amelyben Magyarország biztonságát az ellenzék aprópénzre és politikai hatalomszerzésre akarja cserélni. Ahmed H. ügyével kapcsolatban az államtitkár azt mondta, egy normális világban az uniós tagállamok és intézmények szolidaritást vállaltak volna Magyarországgal, hiszen egy olyan terroristát ítélt el a bíróság, aki a határra és a határt védő magyar rendőrökre támadt. Ehelyett Judith Sargentini vezetésével a bevándorláspárti képviselők Ahmed H. mellett demonstráltak, a Sargentini-jelentésben pedig az szerepel, hogy Ahmed H. csak a családját akarta segíteni, de a magyar hatóságok elítélték. Ez a hazugság is bizonyítja, hogy Magyarországgal szemben minden esetben "színtiszta politikai támadás" folyik, korrekt eljárásról soha nem beszélhetünk. Bár minisztériumi közlemény erre nem tér ki, az elítélt Ahmed H. szintén pereli a magyar államot, amiért a nemzeti konzultációban úgy nevezték elítéltnek, hogy ügyében akkor még nem is született jogerős ítélet. Ha pedig bevándorláspárti seftelésről beszélünk, a bevándorlásból főleg a kormányközeli érdekkörök húztak hasznot, nem is keveset a letelepedési kötvényeladás révén; a kötvényekből ráadásul nemzetközileg körözött személy is vásárolt, Atiya Khouryn – Aszad pénzembere. A Transparency International hvg.hu által idézett számításai szerint Magyarország 30 milliárd forintot bukott a kötvényügyleten, Fidesz-közeli cégek viszont több tízmilliárdot kerestek. A kötvényvásárlással pedig közel 20 ezer harmadik országból érkező -közel-keleti, orosz, kínai – állampolgár jutott magyar vízumhoz.
2019.01.21 21:31

"Eltűntek az utcáról a hajléktalanok, mi pedig megnyugtatjuk magunkat"

Publikálás dátuma
2019.01.21 20:12
A fagyhalál áldozataira emlékeztek gyertyagyújtással a Kossuth téren
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Ha a kormány 200 milliárdot képes költeni stadionokra, lenne pénz a hajléktalanellátásra is - hangzott el azon a beszélgetésen, amelyen a hajléktalanságot vitatták meg egyházi személyiségek és tudományos kutatók.
A legnagyobb baj az, amiért tényleg nagyon szégyellem magam, hogy katolikus templomaink többségében nem is beszélünk a hajléktalanságról – jelentette ki „bűnbánati hozzászólásában” Beer Miklós váci püspök. Közlése szerint ugyanakkor a katolikus egyházban is megtalálhatók a karitász, a segítségnyújtás szép példái.
A hajléktalanság volt a témája annak a fórumnak, amit Kamarás István vallásszociológus moderálásával hétfő este tartottak a Deák téri evangélikus gyülekezeti teremben. Ferge Zsuzsa szociológus felhívta rá a figyelmet, hogy a törvény szerint az állam célja a lakhatás biztosítása, de a jogszabály konkrétumot nem tartalmaz. Első lépésként azt kellene elérni, hogy a lakhatás ne egy „távoli valami”, hanem állampolgári jog legyen. A szociológus kifogásolta, hogy megszűnt az állami normatív lakásfenntartási támogatás. 2010 óta az önkormányzatok nagyjából 10 ezer kilakoltatást hajtottak végre. Az eladósodottak száma nőtt, az önkormányzati lakások száma csökkent. Ferge Zsuzsa bírálta a baloldali pártokat is, amiért keveset foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel.
Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője példátlannak nevezte, hogy az állam egyenesen bünteti a hajléktalanságot, börtönnel fenyegeti a fedél nélkül élőket. Az eljárás – azon túl, hogy embertelen és elfogadhatatlan – anyagi szempontból is érthetetlen. Hiszen a menhelyi ellátásra napi 1500-1600 állami forintot költenek fejenként, a börtönök esetében ennek többszöröséről, minimum 5 ezer forintról lehet beszélni.

– Eltűntek az utcákról és aluljárókból a hajléktalanok, mi pedig, jól öltözött emberek, megnyugtatjuk magunkat. Pedig ezzel nem oldódott meg semmi
 – hangsúlyozta Beer Miklós. A katolikus püspök szerint a világon nincs, és nem is volt soha olyan állam, amely tökéletesen megszüntette volna a társadalmi problémákat. Meggyőződése azonban, hogy a megoldást közösen kell keresnünk. – Állam és állam között nagy különbségek vannak – utalt a skandináv modellre Ferge Zsuzsa. A szociológus biztos abban, hogy – ha egyszer a kormány 200 milliárdot képes költeni stadionépítésekre – lenne pénz Magyarországon a lakhatás támogatására, a hajléktalanság megelőzésére is. Kamarás István erre megjegyezte: 
van olyan katolikus egyházmegye, amely nem hajléktalanszállót, hanem stadiont épít.
A magyarországi hajléktalanellátás a rendszernek az a szintje, ahova minden kezeletlen probléma leszivárog – állapította meg Iványi Gábor. Az államok közötti különbségeket érzékeltetve elmondta, hogy a szervezete fenntartásában működő főiskola kollégiumi épületet „gondolkodás nélkül” elcserélné arra a hajléktalanszállóra, amit Hollandiában látott. Ferge Zsuzsa derültséget keltve így foglalta össze a fórum tanulságait: meg kell változnia a társadalomnak, az egyházaknak – és nekünk magunknak is. 

A fagyhalált szenvedettekre emlékeztek

"Szeptember hideg napjai és január 19. között 78-an szenvedtek fagyhalált. Túlnyomó részt saját fűtetlen otthonukban, vagy kórházba kerülésük után, mert már nem tudtak rajtuk segíteni. Ők azok, akiknek nem jutott tűzifa, vagy annyi erejük sem maradt, hogy felaprítsák. Sokan a szabad ég alatt hűlnek ki, mert a hajléktalanszállókon uralkodó áldatlan állapotok és a kintlét között az utóbbit választják, hiszen választani csak e kettő közül lehet!" Ezt Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum alapítója mondta azon a hétfői Kossuth téri rendezvényen, amelyen a fagyhalál miatt elhunytakra emlékeztek. A szervezet vezetője ugyanakkor arra nem tért ki, milyen statisztika alapján kalkulálnak a 78 áldozattal.

2019.01.21 20:12