- Öt hetedik hellyel zárta a világbajnokságot a magyar válogatott. Hogyan értékeli a viadalt?
- Minden magyar versenyző rendkívül kemény sorsolást kapott, ám ennek ellenére komoly skalpokat is begyűjtött hazánk. Öt cselgáncsozónk is ott volt az éremszerzés közelében, ez biztató. Csoknyai László is közel állt ahhoz, hogy legyőzze – a nem a legjobb napot kifogó – világbajnok grúz Avtadili Csrikisvilit. Ha sikerült volna a 81 kilogrammos dzsúdósnak, akkor nem zárta volna helyezetlenül a viadalt. Úgy gondolom két érem benne volt a magyar csapatban, ám tényleg rossz sorsolást kaptunk. Joó Abigél például a legjobb 16 között az olimpiai második, világ- és Európa-bajnok francia Audrey Tcheumeot kapta. Tudom, ha kívülről nézzük, akkor „csak” öt darab hetedik helyet látunk, s érmet nem, kijelenthetjük, hogy ennél többet vártunk. Mindenhol rossz felé billent a mérleg.
- Örülök, hogy ezt megemlítette. Ugyanis Dr. Tóth László, a Magyar Judo-szövetség elnöke is azt mondta, hajszálon múlott a siker. Ön szerint mik voltak ezek a nüánszok?
- Ezt nagyon nehéz megfogalmazni. Van, amikor minden felénk dől, most viszont pont az ellenkezője érvényesült. Karakas Hedvig például az utolsó pillanatban veszítette el a mérkőzést a román Corina Caprioriuval szemben. Bor Barna pedig, ha nem sérül meg, meggyőződésem, hogy érmet szerzett volna.
- Említette a nehézsúlyú Bor Barna sérülését. Az előzetes diagnózis szerint bokaszalag-szakadást szenvedett. Beszélt már a paksi dzsúdóssal?
- Személyesen még nem tudtam társalogni vele, de rövidesen sort kerítek rá.
- Ezek szerint, még nem lehet semmi konkrétumot tudni az állapotáról?
- Csak az ön által említett gyanúról tudok én is, de nem hiszem, hogy elszakadt volna a szalag. Ez a magán véleményem. A nevem mellett szereplő doktor előtag nem orvosra utal. Pályafutásom során sokat versenyeztem, láttam Barna mérkőzését is, s abban bízom, hogy nincs komoly baj.
- Milyen következtetést lehet levonni a vb-szereplésből az olimpiára nézve?
- Túl nagy következtetést nem érdemes levonni. A világbajnokságra való felkészülést rendkívül kemény munka előzte meg. Nemrégiben még kvalifikációs versenyeken vettek részt sportolóink. Ráadásul júniusban rendezték a bakui Európa Játékokat, ami egyben a sportágnak Eb is volt, ez sok erőt vett ki a csapatból. Az olimpia más lesz. Rio előtt lezárul a kvalifikáció, s akkor viszonylag nyugodtabb, egy-két hónapos felkészülés veszi kezdetét. Ez arra szolgál, hogy az apróbb sérülések, fáradtságok, amik terhelték a sportolókat, kiküszöbölhetők. Azt gondolom, hogy ezek a nüánszok, amik most ellenünk voltak, jövőre nekünk segítenek majd, s akkor sikeresen zárjuk a riói olimpiát. Összességében nagy baj nincs, a munkát folytatni kell, s biztos vagyok benne, hogy nyolc-kilenc olimpiai kvalifikáció benne van a csapatban. Ha azt nézzük, hogy van öt-hat dzsúdósunk, aki pontszerzésre esélyes, akkor két érem meglehet Brazíliában.
- Az ötkarikás játékok ellőtt még milyen megmérettetések várnak a magyarokra?
- A magyar csapatot két részre kell osztani. Az egyik felének már gyakorlatilag megvan az olimpiai részvétele. Ide sorolnám a nőknél Csernoviczki Évát, Karakas Hedviget, majdnem Joó Abigélt is. A fiúknál pedig Ungvári Miklóst és Bor Barnát. Ők öten már csak annyit versenyeznek, amennyi a felkészülésükhöz szükséges, illetve azért lépnek tatamira, hogy benne legyenek a világranglista első nyolc, kiemelt helyezettjében. A többeknél már más a helyzet. A férfi 81 kilogrammos kategóriában például hárman (Csoknyai László, Krizsán Szabolcs, Ungvári Attila) versenyeznek a kijutásért, vagy a 70 kg-os nőknél, ahol Mészáros Anettnek és Gercsák Szabinának kell megharcolnia a kvótáért. Ezen kívül 66 kg-ban van még esélyünk. Azoknak a dzsúdósoknak, akik még harcolnak a riói részvételért, nem az optimális felkészülés jegyében kell a versenyeket megválasztaniuk, hanem azt kell megnézniük: hol lehet a legtöbb olimpiai pontot gyűjteni.
- A következő, 2017-es világbajnokságot Magyarországon rendezik. Két évvel ezelőtt hazánk adott otthont az Eb-nek, s programra tűzik a Budapesten Grand Prixet is. Elkezdődtek már az előkészületek?
- Mióta márciusban kiderült, hogy hazánk ad otthont a vb-nek, minden világeseményt házigazda szemmel nézünk. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert évek óta nívós cselgáncs-eseményeket rendez Magyarország. A budapesti Grand Prixet már két éve bonyolítjuk le, s az egyik legjobbnak tartott versenyek között szerepel. Az idén már úgy adtunk otthont a viadalnak, hogy tudtuk, két év múlva világbajnokságot rendezünk, így próbaversenynek is tekintettük. Azt azért tudjuk, hogy a vb jóval nagyobb esemény, nagyobb médiaérdeklődéssel, nagyobb létszámmal számolunk. A közönséget azért nem említettem, mert a magyar versenyek nagyon érdeklik a szurkolókat. A Grand Prixen és a két évvel ezelőtti Eb-n is öt-nyolcezer néző a helyszínen buzdította kedvencét, s úgy gondolom a világbajnokságra a telt ház is elérhető. A fiatalok is épülnek be a rendszerbe, s a rutinosabb versenyzők is – Ungvári Miklós kivételével – mind harminc év alattiak lesznek. A Miki pedig van annyira fanatikus, hogy a hazai viadalon még biztosan elinduljon, így erős csapattal vághatunk majd neki 2017-es vb-nek.
- Az olimpiai pályázat szempontjából is roppant fontos a remek szervezés. Hiszen 2017-ben döntenek a 2024-es ötkarikás játékok helyszínéről. Milyen magyaros elemekkel készülnek?
- Ilyen részletekig még nem mentünk bele, hiszen még csak most ért véget az asztanai vb. Azt viszont tudom, hogy akárcsak az olimpián, a budapesti világbajnokságon sem a pénz mennyiségével kell versenybe kelnünk a többi országgal, hanem a kreativitásunkra lesz szükség. Mi a vb-n is meg szeretnénk próbálni olimpia szintű hangulatot teremteni, szurkolói programokkal. S reménykedünk benne, hogy ezzel hozzá tudunk tenni ahhoz, hogy Magyarország sikeresen pályázzon az olimpiára.
