Esély a közel-keleti békére?

Benjamin Netanjahu azonnali, előfeltételek nélküli béketárgyalásokat ajánlott Mahmúd Abbásznak, a Palesztin Hatóság elnökének. „Kész vagyok Rámalláhba, vagy bárhova máshova utazni, hogy közvetlenül folytathassunk megbeszéléseket egymással” – jelentette ki a „Nők a békéért” nevű csoport tagjai előtt. 

Nincsenek előfeltételeim a tárgyalások megkezdéséhez” – hangoztatta. Ugyanakkor megismételte korábban is számos alkalommal hangoztatott feltételeit, többek között azt, hogy demilitarizált Palesztinára van szükség, amely elismeri a zsidók országát. Az utolsó, az Egyesült Államok által megszervezett béketárgyalásokra még 2014 áprilisában került sor a felek között.

Előzőleg más hangnemben beszélt Abbászról egy izraeli illetékes a Jerusalem Postnak. Eszerint Izraelt nem hatották meg azok a hírek, amelyek szerint Mahmúd Abbász azt közölte pártja, a Fatah vezetőségével, hogy nem kívánja újra jelöltetni magát a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) végrehajtó bizottságának élére. Az illetékes az izraeli lapnak ezzel kapcsolatban elmondta, ha ez a terve, hát tegye.

Szerinte a palesztinok diplomáciai módszere az, hogy nem hajlandóak tárgyalni Izraellel, azután azonban „világvége forgatókönyvekkel fenyegetőznek, hogy Izrael teljesítse feltételeiket”. Mint mondta, ezen forgatókönyvek egyike rendre Abbász távozása.

A napokban a Jediót Ahronót című lapban jelent meg az a hír, amely szerint Abbász palesztin elnök 13 millió dolláros luxusrezidencia építtetését tervezi Rámalláh mellett, miközben a palesztinok nagy része szegénységben él.

Szerző

Mennyit keresnek a miniszterek?

A belgrádi Korrupcióellenes Ügynökség adatai szerint nem a kormányfőé a legnagyobb fizetés, egyes polgármesterek pedig többet keresnek a minisztereknél is – boncolgatta a témát a Danas című lap, a jelentést a Magyar Szó honlapja idézte. 

Bár nem is kap teljes miniszteri fizetést, Snežana Bogosavljević Bošković mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter, mégis ő tudhatja magáénak a kormánytagok közül a legmagasabb havi bevételt. Valamivel több mint 163 ezer dinárt keres, ebbe viszont még nem számították bele a családtól elszakított életmód után járó illetéket, mely 38 374 dinárt tesz ki havonta. A mezőgazdasági és környezetvédelmi tárca vezetője miniszteri tevékenységéért mindössze 8500 dinárban részesül. Havi 80 ezer dinárt kap a kragujevaci Mezőgazdasági Karon tartott előadásokért, s mivel az egyetem egyik projektumán is dolgozik, további 31 ezer dinárt fizetnek ki számára. Az egyébként júniusi adatokra támaszkodó jelentés szerint a miniszter tagja a Polgári Repülési Igazgatóság igazgatóbizottságának is, amiért 43 615 dinárt vesz fel havonta.

Nebojša Stefanović belügyminiszteré a legnagyobb kifejezetten miniszterinek számító fizetést, mely januárban 145 ezer dinárt tett ki. Az összeg 40 ezer dinárral magasabb, mint a többi miniszter juttatása, s 20 ezerrel magasabb a kormányfő bérénél is. Aleksandar Vučić egyébként májusban 125 ezer dinárt vehetett fel. Stefanović is tagja a repülési igazgatóság igazgatóbizottságának, de ezért a funkcióért már nem kap juttatást, így miniszteri fizetése az egyedüli bevételi forrása.

Željko Sertić gazdasági tárcavezető 131 ezer dinárt vághat zsebre minden hónapban – 89 ezret miniszteri kötelezettségeinek teljesítése címén, további 42 ezret pedig a Letétbiztosítási Ügynökség igazgatóbizottságának elnökeként. Nikola Selaković igazságügyi miniszter 99 ezer dináros fizetést kap miniszteri tisztségénél fogva, továbbá 30 ezer dinárt azért, mert tagja a Felső Bírói Tanácsnak és az ügyészek tanácsának. Velimir Ilić tárca nélküli miniszter csak miniszteri bért kap, 110 ezer dinárt.

Tomislav Nikolić államfő fizetése egyébként 130 ezer, Maja Gojković képviselőházi elnök fizetése pedig 146 ezer dinár.

Szerző

Obama klímaalkut sürget

Publikálás dátuma
2015.09.02. 07:36
Obama elkötelezett a klímaváltozás elleni harc mellett FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Barack Obama alaszkai látogatásán felhívta a világ vezetőit, hogy támogassák a párizsi klímamegállapodás megkötését, a károsanyag-kibocsátás kötelező korlátozását, hogy megakadályozzák a globális felmelegedés veszélyes mértékű növekedését.

Obama első amerikai elnökként látogatott el a sarki területekre, hogy személyesen is megszemlélje a klímaváltozásnak az alaszkai gleccserekre gyakorolt hatását. Az Anchorage-ban tartott GLACIER konferencián a 44. elnök leszögezte: a világ legnagyobb gazdaságának, a világ második legnagyobb környezetszennyező államának vezetőjeként elismeri, hogy az Egyesült Államok hozzájárul e probléma súlyosbodásához. Mint mondta, szeretné jelezni, hogy Washington kész támogatni a közös megoldások keresését.

Emlékeztetett, hogy hivatalba lépése óta az amerikai kormányzat jelentős beruházásokat tett a tiszta energia előállítása terén, s számottevően csökkentette a károsanyag-kibocsátását. Háromszorosára nőtt a szélenergia, és hússzorosára a napenergia felhasználása a villamosáram-termelésben, mondta Obama. Figyelmeztette ugyanakkor az államokat, hogy a közös erőfeszítés ellenére nem cselekszik eléggé gyorsan a nemzetközi közösség. Hangsúlyozta, el kell oszlatni azt a tévhitet, hogy a gyors növekedés és a tiszta energia felhasználása szükségszerűen konfliktusba kerül egymással. "Semmi nem gyakorol olyan negatív hatást a fejlődésünkre, mint a klímaváltozás" - húzta alá alaszkai beszédében Obama.

Környezetvédő csoportok ugyanakkor bírálták a demokrata elnököt, hogy nem tett eleget az alaszkai klímaváltozás megállításáért. Különösen nehezményezték, hogy néhány hete a Royal Dutch Shell olajcég engedélyt kapott észak-alaszkai fúrásainak kiterjesztésére. Barack Obama és külügyminisztere, John Kerry nagy jelentőséget tulajdonítanak a decemberi párizsi klímakonferenciának. Obama - elődjével ellentétben - elismeri a klímaváltozás létét. Az Obama-kormányzat vállalta, hogy a 2005-ös szinthez képes 2030-ig 28 százalékkal csökkentik a károsanyag-kibocsátást.

Háromnapos alaszkai látogatásának programjában szerepelt egy csónaktúra a Kenai Fjord nemzeti parkban, s kirándulás a már jelentősen visszahúzódott Exit gleccserhez.

Ohio megsértődött

Ohio államban zokon vették, hogy Barack Obama jóváhagyta Alaszka, s egyben Észak-Amerika legmagasabb hegycsúcsának átnevezését. A 6178 méter magas alaszkai csúcsot egy hegymászó még 1896-ban az akkori republikánus elnökjelöltről, William McKinleyről nevezte el, a névváltoztatást 1917-ben hivatalosan is elismerték. McKinley elnök ohiói születésű volt, s soha nem is járt Alaszkában.

Alaszka polgárai és politikusai régóta sürgették, hogy a hegycsúcs kapja vissza azt a nevet, amelyen a helybeliek generációk óta emlegették: Denali (a magas). Lisa Murkowski alaszkai republikánus szenátor köszönetet mondott az elnöknek, amiért a névváltoztatással elismerte az alaszkai őslakos koyukon athabascan népet. A hegycsúcs az alaszkai Denali Nemzeti Park területén található.

John Boehner republikánus házelnök ugyanakkor nyilatkozatban jelezte csalódottságát, mondván, McKinley elnök teljesítményét ismerte el a kongresszus a névadással. John Kasich, Ohio állam kormányzója, aki pályázik a republikánus elnökjelöltségre, úgy vélte, Obama túllépett elnöki hatáskörén, amikor egyoldalúan megváltoztatott egy kongresszusi döntést. Donald Trump, a vezető republikánus elnökaspiráns közölte, ha megválasztják, visszaállítja a hegycsúcs korábbi nevét.



Szerző