A tavaly tavaszi választások után sokan a kormánypárton belüli hatalmi harcnak tulajdonították, hogy nem kezdődött el a valódi kormányzati munka nyár előtt. Később a szezon kezdetét áttolták az önkormányzati választások utánra, azzal a politikai céllal, hogy az esetleges szakmai viták ne lehessenek hatással a Fidesz és a KDNP helyhatóságoknál szerezhető pozícióira. Pedig már akkor lehetett sajtóban olvasni azokról az információkról, hogy az egészségügy, az oktatási rendszer átalakítására készülnek, illetve Államreform Bizottság néven tavaly novembertől létrehoztak egy új testületet.
Az őszi tüntetés-sorozatok, az amerikai kitiltási botrány, és ennek hatásaként a három elvesztett időközi országgyűlési választás elvették a kormány bátorságát. A tűzoltást igénylő ügyek kivételével (bróker botrányok) nem volt olyan érdemi kormányzati munka, ami karaktert adhatott volna a választások óta eltelt időszaknak. Mindezt úgy, hogy darabszámra nézve nem is teljesített rosszabbul a kormányzat, mint az előző ciklus elején. 2010-es választások után 2011 ősz elejéig 626 törvényt és kormányrendeletet fogadtak el, a 2014-es választásoktól augusztus végéig 714-et - áll az elemzésben.
A politikai visszaesést egy időre megakadályozta a menekültügy, amely nem helyettesítheti a valódi kormányzati munkát - hívja fel a figyelmet a Policy Agenda. Ehhez hozzátartozik, hogy három területen volt érdemi, a lakosság többségét is érintő változás az új kormányzati ciklusban. Ebből kettőt nem a kormány kezdeményezett (vasárnapi zárva tartás, és a magáncsőd intézményének bevezetése). A segélyezési rendszer átalakítása (több segély megszüntetése, és a feladatok önkormányzati szintre való áttolása), pedig inkább költségvetési célú változtatásnak tűnt, semmint érdemi reformnak. És ehhez is igazodott annak kommunikációja.
A kormány közigazgatási centrumának szétcsúszását jól mutatja, hogy 2014 tavasza óta nincsen féléves munkaterve a kabinetnek, amiben előre meghatározzák a nyilvánosság számára, hogy milyen ügyekkel fog foglalkozni a következő hat hónapban a kormányzati apparátus. Ez a kormány ügyrendje szerint kötelező feladata a kabinetnek, amelyet valamiért nem tud teljesíteni. A tavaszi politikai krízist egy politikai fordulattal akarta a kormány nyár elején kezelni.
Ezért még július elején többek között az OECD egészségüggyel, és oktatási rendszerrel kapcsolatos országtanulmányai alapján kormánykonferenciát akart tartani a miniszterelnök. Ezen elvileg meghatározták volna az említett két terület mellett a bürokrácia-csökkentése kapcsán a ciklusban megvalósítandó feladatokat. Azaz egy év késéssel, de elkezdődhetett volna a kormányzati munka.
Nyilvánvaló volt, hogy ez jó alkalom arra a miniszterelnöknek, hogy új lendületet adjon a kormányának, és megmutassa, képes kitörni az addigi nehéz helyzetéből. Ugyanakkor a menekültügy térnyerése a politikai kommunikációban azt eredményezte, hogy nem volt szükség azonnali politikai kríziskezelésre, és ezért mindent elhalasztottak augusztus végére. A múlt heti kormánykonferencia ismét a halasztás jegyében telt el. Érdemi bejelentés (leszámítva az egészségügyi államtitkár lemondását) nélkül lépett túl ezen az eseményen a kormány, és úgy tűnik, hogy továbbra is feláldozták a valódi kormányzást a menekültügyért cserébe. Pedig miniszteri megszólalások is mutatják, hogy belül is elégedetlenek a bürokrácia csökkentésének elmaradásával, a közigazgatás modernizálásával.
A menekültüggyel csak időt nyer a kormány, saját belső, egyébként a választók számára jól látható problémáit nem képes megoldani. A menekültügyben főképpen a saját tábornak fel tudja mutatni a kormányzati munka látszatát, de a hétvégi tapolcai két időközi önkormányzati képviselőválasztás is mutatja, hogy a róla kialakult negatív képen nem tudott változtatni.
A két elhalasztott lehetőség után (nyár elején, és nyár végén) a miniszterelnök számára kínálkozik egy új lehetőség a kormányzás visszavételére, ez pedig a szeptember közepén tartandó évadnyitó kormánypárti frakcióülés. Ha ott sem vázolja elképzeléseit néhány, a mindennapi életet is érintő területen (akár egészségügy, oktatás, bürokrácia), és csak a menekültügyi politika ural mindent, akkor egyre nehezebb helyzetbe sodorja magát, időzavarba kerülhet - vélekedik az elemző cég. A kormányzati ciklus felétől, és ez jövő tavasszal elérkezik, már nem helyes politikai szempontból új változásokba belevágni. Azok eredménye ugyanis nem látszik meg a választások előtt, és csak a végrehajtás körüli szokásosan borítékolható botrányok maradnak meg a szavazók fejében - áll az elemzésben.