Eurostat;Pedagógusok Szakszervezete;Klebelsberg Intézményfenntartó Központ;Szüdi János;

Az önkormányzatok jobb gazdáknak bizonyulhatnak a Kliknél FOTÓ: THINKSTOCK

- Senki sem veszi vissza az iskolákat

Nem éri meg az önkormányzatoknak az állami fenntartóra bízni iskoláik működtetését, egyre több település dönt úgy, inkább nem kérnek a Klikből. A humánminisztérium szerint ez nem azt jelenti, hogy az önkormányzatok "visszaveszik" az iskolákat, azok fenntartója továbbra is az a Klik marad, amely idén több mint tízmilliós adósságot halmozott fel. Fejlesztésekre nincs pénz, Budakalászon a gyerekek idén is "ideiglenes" konténerekben tanulnak.

Szó sincs arról, hogy az önkormányzatok visszavennék iskoláikat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól - reagált lapunknak arra a hírre az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), mely szerint Siklós önkormányzata megelégelte a Klik gazdálkodási politikáját, ezért az idei tanévtől inkább a város finanszírozza iskoláinak - egy gimnázium, két általános-, valamint egy zeneiskola - technikai működését.

Ahogy arról a múlt héten lapunk is beszámolt, a városvezetés azért döntött így, mert bár az iskolák működését eddig a Klik fizette, az önkormányzatnak több mint százmillió forintos működési hozzájárulást kellett fizetnie a fenntartó felé. Az elmúlt évek során azonban világossá vált, hogy a befizetett összeg nem térül meg, a Klik csak 60-70 milliót forgat vissza a siklósi oktatási intézményekbe. Az önkormányzat már tavaly is próbált tárgyalni az Emmivel a hozzájárulás mértékének csökkentéséről, ám megkeresésükre a minisztériumból nem reagáltak.

A városvezetés szerint a Kliknél mindenképpen jobban tudnának gazdálkodni, az állami működtetés miatt hiányzó 35-40 milliót pedig fejlesztésekre fordítanák. Az Emmi, és így a Klik ugyanakkor - legalábbis papíron - ragaszkodik az iskolákhoz, mint írták: a működtetéstől függetlenül az érintett iskolák a Klik fenntartásában maradnak - mert a működtetés és a fenntartás két különböző dolog, előbbibe többek között az oktatáshoz szükséges tárgyi feltételek biztosítása, a rezsifizetés tartozik bele.

"A köznevelési törvény szerint a háromezer főnél több lakosú településeknek kötelező ellátni iskoláik működtetését, a törvény ugyanakkor azt is lehetővé teszi, hogy azok az önkormányzatok, amelyek anyagi okokból nem képesek ellátni ezt a kötelezettségüket, felmentést kérjenek" - mondta megkeresésünkre Szüdi János. A Pedagógusok Szakszervezetének jogásza is hangsúlyozta, hogy ettől függetlenül az önkormányzatoknak egy meghatározott összeget továbbra is fizetniük kell. "Ugyanakkor előnyösebb, ha az önkormányzat látja el ezeket a feladatokat, így közvetlen kapcsolat alakulhat ki az intézménnyel, az önkormányzat sokkal jobban oda tud figyelni az iskolájára" - véli a szakértő.

Szegregált iskola Komádiban
A megyei kormányhivatal - a Klik és az Emmi illetékeseinek javaslata ellenére megadta az engedélyt a komádi református iskola indításához, ahova válogatott gyerekek kerültek, a többi gyerek az ily módon tovább szegregálódott állami iskolában marad - írja a hvg.hu. A településen eddig 475 fővel, három épületben működött az állami fenntartású általános iskola, a tanulók 65 százaléka hátrányos helyzetű, 36 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű, sokan roma származásúak.
Sok nem roma szülő a szomszédos települések iskoláiba íratta gyerekeit, ezt a helyzetet hívatott enyhíteni az új egyházi iskola, amely - mivel megengedheti magának a gyerekek válogatását - tovább mélyíti a társadalmi csoportok közötti árkot.Az iskola nyitása ellen korábban Czibere Károly szociális ügyekért és a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár és helyettese, Langerné Victor Katalin is felszólalt.

Nem csoda hát, hogy ha a siklósi önkormányzat jogi értelemben nem is veszi vissza iskoláit, működésüket inkább maga finanszírozná. Nem titok, hogy a Klik gépezete recseg-ropog, hatalmas közműtartozásokat halmoztak fel, sok esetben még az önkormányzatoknak sem fizetnek rendesen, valamint a pedagógusoknak járó különböző juttatásokat - például vizsgadíjak, útiköltség - sem utalják időben, még a tanévkezdés után is vannak olyan tanárok, akiknek 100-200 ezer forinttal is tartoznak. A legutóbbi információk szerint a Klik összes tartozása júliusban meghaladta a tízmilliárd forintot.

Szerettük volna megtudni, hogy a tanévkezdésre sikerült-e rendezni a legsürgősebb számlákat és kifizetéseket, erre irányuló kérdéseinkre azonban lapzártánkig nem kaptunk választ. Ellenben megtudtuk, hogy nemcsak a siklósi önkormányzatnak lett elege a Klikből mint iskolaműködtetőből, az Emmi tájékoztatása szerint Siklós mellett további 39 település döntött úgy idén, hogy nem vállalja a működési hozzájárulás fizetését.

Igaz, az állami iskolafenntartó idén 500 milliárdból gazdálkodik, ám azt Hanesz József, a Klik vezetője is elismerte, hogy ezt az összeget ketté kell osztaniuk: mint ismert, júliustól a szakképzés leválásával 300 intézmény került el a Kliktől a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, a feladatokkal együtt viszont forrásokat is át kellett adniuk. Emellett a pedagógus szakszervezetek szerint további százmilliárd forint még mindig hiányzik a rendszerből.

Az oktatás finanszírozását az Orbán-kormány színre lépése után drasztikusan megvágták, az Eurostat adatai szerint 2010 óta folyamatosan csökken a GDP-ből az oktatásra fordított összegek aránya; olyannyira, hogy 2014 végére a régióban az utolsó helyre küzdöttük le magunkat. Nemcsak a bérek kifizetésére, de még az iskolák fejlesztésére is alig van pénz. A budakalászi Szentistvántelepi Általános Iskolában például már másfél éve tantermi bővítésre várnak a megemelkedett gyereklétszám miatt.

A budakalászi önkormányzat tájékoztatása szerint ezt egyrészt az okozza, hogy a városban évről-évre egyre több budakalászi diákot íratnak a szülők a helyi iskolákba, másrészt pedig számos környező településen (Pomázon, Csobánkán) élő család is Budakalászra szeretné járatni gyermekét. Ehhez viszont több tanterem kellene, a bővítés azonban a tavalyi tanévkezdéskor sem jött össze. A Klik, mint az iskola fenntartója és működtetője azt találta ki, hogy ideiglenesen konténerosztályokban helyezik el a gyerekeket, ezért két bádogdobozt hozattak az iskola udvarára, amelyeket osztályteremként rendeztek be.

A bővítést idén sem sikerült kivitelezni, így annak érdekében, hogy a tanév gond nélkül elkezdődhessen, újabb két konténerrel bővült az iskolaudvar szeptember elsején. Az önkormányzat szerint a konténerek kényelmesek, világosak, légkondicionáltak, és "sok esetben jobb körülményeket biztosítanak a gyermekeknek, mint az épületen belül, például a tetőtérben elhelyezkedő kisméretű tantermek".

Kerekasztal
A közoktatásban kialakult bizonytalan, már-már kaotikus helyzet rendezése érdekében szakmai szervezetek a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) kezdeményezésére oktatáspolitikai kerekasztal összehívását sürgetik. Mendrey László lapunknak elmondta: a kerekasztalt szeptember 18-án rendezik, amelyre várják a politikai pártok szakpolitikusait is. A PDSZ elnöke szerint a kezdeményezést a politika szintjén is sokan támogatják, vannak, akik nem ellenzik, de elutasító visszajelzés egy sem érkezett. "Ezt a rendszert nem érdemes foltozgatni. Komoly átalakításokra készül a kormány, szükség van széleskörű szakmai egyeztetésekre" - mondta.

2014-es tavaszi választások megnyerését követően a kormány már munkatervet sem alkot, és egyetlen megígért terület átalakításába sem kezdett bele. Ha így megy, akkor a ciklus eltelik érdemi változtatások nélkül, miközben több területen jelentős átalakítások kellenének. A Policy Agenda elemzésében ennek okairól Kiss Ambrus beszélt a Klubrádiónak.