Falazni megy Orbán Brüsszelbe

Orbán Viktor miniszterelnök ma az unió vezetőivel egyeztet az európai migrációs válsághelyzetről, miközben a kormányfő és Fidesz egyre erőteljesebben támadja Brüsszelt. A helyzet pikantériája, hogy miközben az Európai Bizottság támogatja, s támogatásáról is biztosítja a magyar kormányt a válságkezelésben, megoldási javaslatukra Orbán egyáltalán nem vevő, az EU-tól csak a pénze kell.

"Akit lerohannak, az senkit nem tud befogadni" - áll Orbán Viktor miniszterelnöknek a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) mai számában megjelenő vendégkommentárjában, amelyből a konzervatív német lap tegnap este közölt részleteket online felületén. A FAZ ismertetése szerint a kormányfő arra figyelmeztetett, hogy "robbanás" fenyegeti egész Európát, és védelmébe vette az ideiglenes műszaki határzár felépítését. Orbán azt írta, hogy az Európai Unió "elhibázott bevándorláspolitikát" folytat, és "felelőtlen minden európai politikus, aki a jobb élet reményével kecsegtetve arra bátorítja a bevándorlókat, hogy mindent hátrahagyva, életük kockáztatásával Európa felé vegyék az irányt". Hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a külső határok védelme. "Ezért fontos az a kerítés, amit mi, magyarok építünk. Nem jókedvünkből tesszük, hanem mert szükség van rá". Hozzátette: "eléggé lehangoló, hogy rajtunk, magyarokon vagy éppen a spanyolokon kívül senki nem akarja megvédeni Európa határait". A miniszterelnök azt is írta, minden egyéb kérdésről "csak azután érdemes beszélni, ha feltartóztattuk az áradatot", ráadásul aggasztónak nevezte, hogy az európai eszme kisebbségbe kerülhet saját kontinensén. Vagy nem aggasztó-e önmagában is, "hogy az európai keresztény kultúra már arra is alig képes, hogy saját keresztény értékrendjében tartsa Európát?" - vetette fel Orbán.

Ezzel egyértelművé vált, hogy Orbán nem a közös megoldás kidolgozása érdekében utazik ma Brüsszelbe, hanem ismét harcba száll Európával. Néhány órával korábban már egyértelműsítette a Miniszterelnökség is, hogy a kabinet nem puhít menekültellenes politikáján. "Czukor József nagykövet szavait félreértették. A magyar kormány egyértelműen és változatlanul elutasítja a kvótarendszert, többek között azért, mert egy ilyen szabályozás nem csak a menekülteket, de az embercsempészeket is tovább ösztönözné" - közölte a kancellária, pontosabban a Kormányzati Információs Központ, miután a berlini magyar nagykövet ZDF-nek adott interjújából sokan enyhülésre következtettek. Czukor ugyanis lehetséges megoldásként emlegette a kvótarendszer bevezetését a német közszolgálati csatornának.

Tegnap előtt az Európai Parlament (EP) elnöke is arról beszélt, hogy Magyarországnak is jó lenne a menekültválság terheinek igazságos elosztása, azaz a kvótarendszer. Az ARD német országos közszolgálati televíziónak Martin Schulz - aki lapunknak a mai tárgyalásig nem kívánt nyilatkozni - elmondta, azt javasolja majd Orbán Viktornak a megbeszélésükön, hogy Magyarország működjön közre "konstruktív, közös megoldások" kidolgozásában. A német szociáldemokrata politikus megjegyezte: Magyarország jelenlegi politikáját "irracionális vonások és nemzeti egoizmus" jellemzi, a "határkerítés" pedig láthatóan nem orvosolja a bajokat, hiszen az emberek továbbra is jönnek át Szerbiából, és "Magyarország Németországba induló vonatokra ülteti őket". "Ha igazságosan osztanánk el a menekülteket a 28 országban élő 507 millió európai között, akkor Magyarországnak valószínűleg végül kisebb gondja lenne, mint ma" - mondta Schulz, kiemelve: nem egy újabb uniós csúcstalálkozóra van szükség, hanem "pragmatikus megoldásokra".

Az Európai Bizottság (EB) a következő napokban javaslatokat mutat be a menekültválság terheinek igazságos elosztásáról, a védelemre nem jogosult menedékkérők hazaszállítását célzó eljárásról és új pénzügyi támogatási formákról. Az EP és az EB már évtizedek óta javasolja közös szabályozás bevezetését és a menekültek elosztását a tagállamok között, de a nemzeti kormányok nem vettek tudomást ezekről a javaslatokról. Épp az Orbán-kormány volt az, amely elvszerűen elutasította ezt a javaslatot, s - mint tegnap is egyértelműsítették - továbbra sem tervezik álláspontjuk felülvizsgálatát. Pedig Magyarország jól tudna kijönni ebből a rendszerből, mivel a legdurvább becslések szerint sem kellene 1000 menekültnél többet befogadnia. A képletet a lakosság, a GDP, az eddig befogadott menekültek száma és a munkanélküliség alapján számolják ki, hazánk esetében ez a kontinensre érkező menekültek 1,53 százalékát jelenti - írta a 444.hu.

Más tagállamok és az EP támogatja az Európai Bizottságot a kvótarendszer kidolgozásában. "Remélem, hogy mire elkészül a konkrét jogszabálytervezet, a tagállamok félreteszik a nemzeti egoizmust, és hozzájárulnak az európai megoldáshoz" - mondta Manfred Weber. Az EP néppárti - azaz a Fidesz pártcsaládjához tartozó - frakciójának vezetője a ZDF országos közszolgálati televízióban azt mondta, a menekültválság kezeléséhez "kötelező erővel rendelkező szolidaritási mechanizmusra" van szükség, amelyet Jean-Claude Juncker, az EB elnöke mutat be a jövő héten.

Nemcsak a németek, több régiónkba tartozó ország is a kvótarendszer felé hajlik, mások azonban elvből elutasítják azt. Csehország szerdától kezdve nem veszi őrizetbe azokat a szír állampolgárokat, akik korábban menedéket kértek Magyarországon, hanem továbbengedi őket Németországba. A cseh kormány közben azt is bejelentette, hogy a migrációs válság miatt jövő hétfőn Pozsonyban csúcstalálkozót tart a cseh, a szlovák és az osztrák kormányfő. Bohuslav Sobotka cseh, Robert Fico szlovák és Werner Faymann osztrák miniszterelnök három nappal azután találkozik, hogy pénteken rendkívüli csúcsértekezletet tartanak Prágában a visegrádi négyek - Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia - a menekültkérdésről. Nap közben felmerült a pletyka, amely szerint a lengyelek a pénteki csúcsra nem fognak elmenni, mert nem kívánnak egy asztalhoz ülni Orbánnal.

Ugyanakkor a szlovákok inkább a magyar álláspontot erősíthetik. A schengeni rendszer ténylegesen darabjaira hullott - jelentette ki a szlovák külügyminiszter tegnap Pozsonyban. Miroslav Lajcák közölte: az EU egyik alappillére, a lakosság szabad mozgása alapjaiban rendült meg, mert a migránsok teljesen szabadon utaznak át olyan tagállamokon, amelyek feladata a schengeni határok védelme. "Normális körülmények között nehéz schengeni vízumhoz jutni, ám jelenleg emberek tízezrei érkeznek Szlovákiába bármiféle előzetes ellenőrzés nélkül. Van-e hát Schengenünk, vagy nincs" - tette fel a kérdést. Hozzátette, hogy kormánya nemcsak a közös külső határ következetes védelmét szorgalmazza, hanem erőfeszítéseket akar a migrációt kiváltó okok megszüntetésére és az embercsempész bandák felszámolására. A júniusi EU-csúcs óta semmilyen fórum nem foglalkozott a témával, és nagyon kevés tett történt. A legtöbb tárgyalás a kvótákról szólt - mondta Lajcák, hozzátéve, Szlovákia ragaszkodik az önkéntesség elvéhez, és hogy a migránsok szétterítésének a tagállamokban semmi köze a gond megoldásához.

Szigorúan ellenőrzött határok, újabb kerítések

Szükség lehet a horvát-magyar határ lezárására is, a szerb-magyar technikai határzár megépítése után ugyanis a bevándorlók a horvát határon próbálkozhatnak majd – idézte a hirado.hu, a közmédia hírportálja Gelencsér Attilát. A Fidesz kaposvári képviselője arról beszélt, hogy Somogy megyének több mint száz kilométeres határszakasza van Horvátországgal, amelynek jelentős részén ugyan a Dráva természetes akadályt képez, de még így is marad egy hosszú átjárható szárazföldi terület. Gelencsér szerint van egy óriási különbség a szerb és a horvát határ között, az előbbi schengeni, az utóbbi pedig schengeni és uniós határ is. Ez azt jelenti, hogy a szerb határon át érkező bevándorlókat a nyugat-európai országok Magyarországra, míg a horvát határon át érkezőket Horvátországba toloncolják vissza. A dublini egyezmény szerint ugyanis minden bevándorlót az első uniós országba kell visszaküldeni.

Juncker: a falépítés nem megoldás

Az Európai Unió tagállamai felelősek a közös határok ellenőrzéséért, s rajtuk áll, hogy milyen intézkedéseket léptetnek életbe, hogy gondoskodjanak az uniós határok biztonságáról. Falak építése nem oldja meg a problémákat, úgy véljük, nem a megfelelő üzenetet közvetíti, ugyanakkor minden államnak jogában áll úgy védeni saját határát, ahogy jónak látja - válaszolta lapunk kérdésére Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének szóvivői irodája. Azt a kérdést tettük fel, a Bizottság elnöke hogyan látja a magyarországi menekülthelyzetet, különös tekintettel a kerítés felhúzására a déli határon.

Az Európai Bizottság tisztában van azzal, hogy Magyarországnak, akárcsak a többi tagállamnak, növekvő migrációs nyomással kell szembenéznie. Ahogyan már korábban is jeleztük, készek vagyunk segíteni – közölte a bizottsági elnök irodája. Mint emlékeztettek, június 30-án Budapesten járt Dmitrisz Avramopulosz biztos, aki biztosította Magyarországot, hogy számíthat az Európai Bizottság támogatására. "Megkaptuk a magyar kormánytól a kérést, hogy sürgősséggel utaljunk át 8 millió eurót a menekültügyi és migrációs alaptól, s gyorsított eljárással kezeljük ezt az igényt" - tették hozzá. 2014-2020-as időszakra az Európai Bizottság 85 millió eurót kínál fel Magyarország számára a migrációs és biztonsági kérdések kezelésére. Ez az alap segítséget nyújt ahhoz, hogy több befogadó létesítményt állítsanak fel és javítsák az ügyintézést a határokon. „Jelenleg Olaszországban és Görögországban állítunk fel migrációs válságkezelő irodákat (hotspot), s készek vagyunk ilyen hotspot csoportokat küldeni Magyarországra is, amennyiben igénylik” - közölte az elnök irodája. Utaltak arra is, hogy múlt héten a nyugat-balkáni csúcs foglalkozott a migráció kérdésével, s az Európai Tanács júniusi határozatának megfelelően hamarosan külön konferenciát rendeznek, amely a nyugat-balkáni migrációs útvonalakat és a megoldás módozatait vizsgálja majd.

Ennek ellenére a magyar kormány továbbra is Brüsszelt támadja, sőt, a Fidesz nekiment Junckernek is. Tegnap arra az újságírói felvetésre, hogy a magyar-szerb határon megépült gyorstelepítésű drótakadály ellenére nem érkeznek kevesebben Magyarországra, Németh Szilárd fideszes képviselő azt mondta: nem jönnek kevesebben, mert vannak olyan felelőtlen uniós politikusok, mint például Juncker, aki "gyakorlatilag arra biztatja az embereket, hogy jöjjenek nyugodtan, nem lesz semmi probléma". "Mi ezzel ellentétesen, a jog talaján állunk" - közölte.

Ziegler bíróságra küldené a kormányfőt

Szomorú és dühös vagyok, hogy Európa megsérti azokat a menekültek befogadásáról szóló nemzetközi egyezményeket, amelyeket az összes ország aláírt - mondta a svájci Blicknek Jean Ziegler szociológus. A korábbi ENSZ-megbízott különösen Orbán Viktorra mérges, akivel kapcsolatban azt mondta: "Botrány, hogy az EU nem lép fel keményebben Magyarországgal és Orbán Viktorral szemben. Ez a fasiszta kerítés emberiség elleni bűntett. Orbán Viktornak a hágai nemzetközi bíróság előtt van a helye" - fogalmazott, hozzátéve, ugyanakkor több EU-s vezető is titokban hálás lehet neki, hogy megpróbálja feltartóztatni a menekülteket.

Nem engedték be a HRW-t Röszkére

A Human Rights Watch regionális igazgatója szerint nem engedték be a szervezet munkatársait a röszkei regisztrációs pontra. Ezt Lydia Gall a Twitteren tette közzé, fölvetve, a lépés azt jelentheti, hogy nem megfelelőek a körülmények az állomáson. A Kettős Mérce szerint azért merték vállalni a HRW kitiltását, mert amit ott bent láttak volna, az még durvább sajtóhírt generált volna annál, hogy nem engedték be őket.