Hszi Csin-ping éppen Kína történelmének legnagyobb katonai parádéján, a Mennyei béke terén jelentette be, hogy 300 ezer fővel csökkentik a hadsereg létszámát. Ez azonban aligha rendíti meg a fegyveres erőket, a kínai katonaság így is a legnagyobb marad a világon. Jelenleg ugyanis körülbelül 2,285 millió tagja van, amely az ország lakosságának 0,18 százaléka. A hadsereg karcsúsítása a régóta várt haderőreform része, illetve annak a törekvésnek, hogy még ütőképesebbé tegyék a hadsereget. Hszi Csin-ping nem beszélt arról, mikor csökkentik a létszámot 13 százalékkal, mindössze annyit közölt, hogy Kína „mindig a békés fejlődés útját járja”.
A kínai elnök kifejtette, kötelességnek tartja a kínai hadsereg fejlesztését, amit 12 ezer katona felvonulásával, s egyebek mellett 500 páncélozott jármű, különféle rakétarendszerek, atomtöltet kilövésére is alkalmas hosszú hatótávolságú rakétakilövők bemutatásával igyekeztek igazolni. Közben mintegy 200 harci gép körözött a levegőben. Hszi Csin-ping szerint az emberek „a háborús tapasztalatok nyomán még jobban értékelik, hogy békében tudnak élni”. A második világháború lezárásával kapcsolatban „nagy győzelemről” beszélt, amely „véget vetett a kínai nép megalázásának és amelynek nyomán Kína ismét a világ vezető hatalma lett”.
Kína első ízben tartja katonai parádéját a háború lezárásának évfordulóján. Ezt ugyanis minden korábbi esztendőben az államalapítás évfordulóján, október 1-jén tartották meg. Megfigyelők szerint ez egyfajta Tokiónak küldött üzenetként értékelhető, hiszen Pekingben ezen a napon emlékeznek Japán kapitulációjára. A katonai parádét Kínában azért tartják jelentősnek, mert hivatalos közlések szerint a fegyverzet nyolcvan százalékát korábban sosem mutatták meg a nyilvánosságnak.
A parádén harminc állami vezető vett részt, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnök, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, Pak Gün Hje dél-koreai elnök. Japán 1910 és 1945 között tartotta Koreát gyarmati uralma alatt. Megannyi ország ugyanakkor csak alacsonyabb szinten képviseltette magát a rendezvényen, Németország és az Egyesült Államok nagykövetét küldte a parádéra. Prágában komoly visszhangja volt annak, hogy az Európai Unió hivatalban lévő állam- és kormányfői közül kizárólag Milos Zeman cseh államfő jelent meg, aki egyébként májusban Moszkvába is elutazott a Győzelem napja alkalmából rendezett ünnepségekre. Zeman még Prágában így válaszolt bírálóinak: „Ha valaki nem ismeri el azt, hogy Kínában nem a mi háborúnk zajlott, az nem ismeri a történelmet. A világháború egy jelentős része az ázsiai földrészen hajlott” – közölte Zeman.
Pekingben a megjelent vezetők között felbukkant Omar al-Basir szudáni elnök, aki ellen vádat emelt a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűnök miatt, s akivel szemben 2009 márciusa óta nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. Szintén megjelent a parádén Tony Blair volt brit miniszterelnök.
Lemondta viszont a részvételt a kínai sajtóban sokat bírált japán miniszterelnök, Abe Sinzo. Ez nem meglepő a két ország közötti feszült viszony miatt, de azért sem, mert az esemény a „A japán invázió és a fasizmus elleni győzelem emléknapja” nevet viselte. A két állam közötti viszony amiatt mérgesedett el az eltelt két év alatt, mert Kína magáénak akar olyan szigeteket a Dél-kínai tengeren, amelyek Tokió szerint Japánt illetnék meg. Ugyanakkor Tokió mellett a térség egy sor további országa, Tajvan, Vietnam, Malajzia, Brunei és a Fülöp-szigetek is bekapcsolódott a szigetvitába. Hszi Csin-ping erről is említést tett tegnapi beszédében azt állítván, hogy hazája „sosem törekedne hegemóniára, vagy határainak kiterjesztésére, sosem okoz szenvedést más nemzeteknek”.
Kína és Oroszország már az esemény előtt demonstrálta, mennyire egyetért a második világháború megítélésével kapcsolatban. Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő kifejezésre juttatta, határozottan felléptek az ellen, hogy „ne a történelmi tényeknek megfelelően” ítéljék meg a második világháború eseményeit. A „történelmet nem lehet átírni” – hangoztatták a TASZSZ hírügynökség jelentése szerint. A két politikus ugyanakkor nem részletezte, pontosan mire is gondolnak. A Kreml mindenesetre már régóta attól tart, hogy a Vörös Hadsereg sikereit, illetve a Szovjetunió győzelmét megkérdőjelezik a világban, kivált a Kelet-Ukrajnában zajló konfliktus hatására. Csu Rui kínai katonai vezető így beszélt arról, hogy több ország nem képviseltette magát az eseményen: „A történelem menetét nem változtatja meg néhány ország magatartása”.
A parádén nemcsak kínai, hanem 17 országból ezer katona is részt vett, köztük oroszok, kubaiak, kazahok, mexikóiak, pakisztániak, valamint szerbek.
Miközben Hszi Csin-ping elnök a hadsereg békés célú fejlesztéséről beszélt, szakértők szerint a katonai parádé azt a célt szolgálta, hogy Peking haderejét demonstrálja. James Hardy, a brit elemző folyóirat, az IHS Jane’s Defence Weekly szerkesztője szerint Kína azt az üzenetet küldte a világnak, hogy katonai szempontból erős és sérthetetlen – fejtette ki a Guardiannek. Roderick MacFarquhar, a Harvard Egyetem előadója szerint Peking célja a parádét a Japánnal való rivalizálásra használta fel, Hszi Csin-ping pedig demonstrálni kívánta: ő, s nem más a kínai hadsereg főparancsnoka. A szakértő úgy véli, a kínai elnök a Japánnal szembeni ellenérzések felkorbácsolásával akar még erősebbé válni, ezért „nehéz lesz megszabadulni tőle, mert nagy nemzeti vezetőnek tartják”.
Jelentős támogatás a haderőnek
A kínai vezetés fontos célként határozta meg a hadsereg modernizálását, ezért évről évre jelentősen, a GDP-növekedésnél nagyobb arányban emeli hadi büdzséjét. Márciusban, a pekingi parlament ülésszakán bejelentették, hogy 2015-ben körülbelül 10 százalékkal növelik a katonai kiadásokat, miközben a kormányzat azt kommunikálja, hogy az idei évben a gazdasági teljesítmény hét százalékkal emelkedik. (Több szakértő kételkedik ezekben az adatokban.). 2014-ben egyébként a katonai büdzsét 12,2 százalékkal, 130 milliárd dollárra emelték, ezzel Kína védelmi költségvetése a legmagasabb lett az Egyesült Államoké után.
Ez azonban nem pontos adat, mivel a pekingi vezetés titokban tartja, pontosan mekkora összegeket fordít a katonai kiadásokra. Szakértők abból indulnak ki, hogy a kommunikált összegben nincsenek benne a haditengerészetre fordított támogatások. Peking egyebek mellett további repülőgép-hordozókra kíván szert tenni, eddig ugyanis mindössze eggyel rendelkezik.
A jelentős költségvetési támogatás ellenére további modernizálást követelnek a katonaságnál. Tavaly ősszel a kínai hadsereg hivatalos lapja arra hívta fel a figyelmet, hogy a „Népi Felszabadító Hadsereg” kiképzési módszereiben, tananyagában, gyakorlatában és kivitelezésében gondok akadnak. Az erről készült jelentés negyven konkrét területre világított rá, egyebek között a katonák és feletteseik hozzáállásával is akadnak problémák.
A gyengeségek orvoslására és a képzés színvonalának sürgős emelésére van szükség, enélkül ugyanis azok a kelet-ázsiai ország hadviselő képességét gyengítik, és egy esetleges háborúban vereséghez is vezethetnek. A problémák a szárazföldi, légi, vízi csapatoknál, a rutinkiképzés és a külföldi országokkal való hadgyakorlatok során is megmutatkoznak - így a jelentés, amely a gondok egyik okaként a gyakorlathiányt nevezte meg.