Már regisztrálják az első női szavazókat Szaúd-Arábiában, adta hírül lelkesedve a világsajtó. Az olajkirályságban augusztus 22-én kezdték el nyilvántartásba venni az első női szavazókat, ami az egyik legnagyobb lépés a szaúdi nők jogtiprásának megszüntetése irányába. Az ország történelmében ugyanis először vehetnek részt választáson a nők. A regisztráció szeptember közepéig zajlik, a nők számára felállított, vagyis a férfiakétól elkülönített központokban. A regisztrációval egyidőben a nőknek nyilatkozniuk kellett arról, hogy indulnak-e valamely tisztségért.
A decemberi voksolás történelmi momentum lesz, annak dacára, hogy bármi legyen az eredménye, az nem fog, és nem tud radikálisan változtatni Szaúd-Arábia mindennapjain. Az idén januárban elhunyt Abdullah király, akit óvatos reformernek nevezett a nyugat, 2011-ben jelentette be, hogy a 2015-ös decemberi önkormányzati választásokon a nők is részt vehetnek, akik egyúttal passzív választójogot is kapnak, vagyis indulhatnak városvezetői tisztségekért is.
A The Guardian tudósítása szerint már az első napokban 70 nő jelezte, hogy jelölteti magát, 80 pedig arról nyilatkozott, hogy szeretne közreműködni a választás előkészületeiben. A katari tulajdonú Al-Hayat úgy tudja, augusztus végéig mintegy 200 nő jelezte indulási szándékát. A helyi lapok pedig azt emelték ki, hogy a decemberi voksoláson a nők többsége élni is fog választói jogával. Úgy vélik, magas lesz a nők részvétele, várhatóan a szavazásra jogosult nők kétharmada, vagy akár négyötöde így is élni fog újonnan szerzett állampolgári jogával. Nőjogi aktivisták becslése szerint többüknek valós esélye van arra, hogy tisztséget is szerezzen, az Arab News becslése szerint akár 70 nő is önkormányzati tanácsnok lehet.
A médiában megszólaló nők ugyan nagyon lelkesen nyilatkoznak, örülnek a nyitásnak, de sokan azt is jelezték, hogy bár megvalósult álom a szavazati jog megszerzése, azért még csak az út elején vannak, akad bőven még korrigálni való. A nők jogai kapcsán az első jelentős intézkedést 2013 februárjában hozta meg az elhunyt uralkodó, amikor tanácsadói testületében női kvótát vezetett be, a 150 tagú súrában így 30 nő kapott helyet. Az Abdullah királynak köszönhető óvatos változások ugyan fokozatosan zajlanak, de ezek egyelőre nem rengették meg a változatlanul vallási diktatúraként működő vahabita királyságot, Szaúd-Arábia egyelőre még nemcsak az olaj, a gazdagság és csillogás, hanem egyben az elnyomás országa is, ahol az alapvető emberi és politikai jogok sem érvényesülnek, pártok nem működhetnek, és az országot a királyi család tagjaiból álló kormány vezeti már évtizedek óta. Az önkormányzati választáson is a helyhatósági testületeknek mindössze kétharmadát választhatják meg, a fennmaradó helyekre a "hatóság" nevezi ki a tanácsosokat.
A világ egyik leggazdagabb országának számító Szaúd-Arábia, az Egyesült Államok térségbeli stratégiai szövetségese, az emberi jogok tekintetében tulajdonképpen a legbrutálisabb diktatúrák sorába tartozik. Ennek ellenére sem Washington, sem Brüsszel nem vezetett és nem szándékszik semmiféle szankciót bevezetni a sivatagi olajkirályság ellen, a királyi család minden nyugtai demokráciában elfogadott tárgyalópartner.
A Freedom House 2014-es ragsorában, akárcsak a megelőző években, tavaly is a legalacsonyabb osztályzatot kapta Szaúd-Arábia, ugyanabba a kategóriába került, mint Észak-Korea vagy a legbrutálisabb afrikai diktatúrák. És nem véletlenül. 2014-ben például 87 embert fejeztek le, annak ellenére, hogy e téren komoly nemzetközi nyomás nehezedik az országra.
A királyságban a saria, vagyis az iszlám jog uralkodik, előírásai mindenki, így a külföldiek számára is kötelezők. Az előírások tiszteletben tartását „Az Erény Előmozdításának és a Bűn Megelőzésének Bizottsága” és az alárendeltségében működő önkéntesek, azaz a vallási rendőrség felügyeli. Ez a testület az olajkirályság mindenható Nagy Testvére, figyelmét a legkisebb kihágás sem kerüli el. Törvénytiszteletüket példázza az a világhírnevet szerzett 2002. március 11-i eset, amikor az egyik mekkai leányiskola felgyulladt, a vallásrendőrség pedig megakadályozta az iskolás lányokat, hogy kiszökjenek az épületből, mert nem viseltek kendőt és abaját és nem volt férfi kísérő mellettük – 15 lány meghalt, 50 megsérült.
Tavaly tavasszal 10 ezer könyvet koboztak el a vallásrendőrök, mint a királyságra veszélyt jelentő művet. A Rijádi Nemzetközi Könyvvásárról eltávolíttatták többek között az egyik legnagyobb palesztin költő Mahmúd Darvis és az izraeli parlament korábbi arab tagja, Azmi Bisara műveit is. Bár rendszeresen razziáznak, ilyen mennyiségű könyv betiltására még nem volt példa.
A nőknek személyi igazolványuk sincs. Nők egyedül nem, csak férfi családtagjaik kíséretében léphetnek utcára, nem dolgozhatnak együtt férfiakkal, autót pedig hivatalosan egyáltalán nem vezethetnek. A járművezetés tilalmát például azért vezették be, hogy ezzel „megóvják a társadalmat a bűntől”. Szaúd-Arábia az egyetlen ország a világon, ahol nők nem ülhetnek volán mögé.
Tanulni tanulhatnak, de csak a nők számára fenntartott külön intézményekben. Ilyen téren azonban jelentős előrelépés történt, évről-évre egyre több nő tanul felsőoktatási intézményben, 2014-ben például az egyetemi diplomát szerzettek 49,6 százaléka volt nő. Ez azonban nem tükröződik a foglalkoztatottak arányában, akiknek mindmáig csupán 16,4 százaléka nő, a hivatalos statisztikák szerint 60,3 százalékuk munkanélküli. Igaz, ez is fejlődés, 2010 óta 48 százalékkal nőtt a munkát vállaló nők száma.
A bíróságon vallomást tehetnek nők is, de vallomásuk csupán fele annyit ér, mint a férfiaké.
Olyan nyilvános helyekre, mint az éttermek, cukrászda csak férfi családtag kíséretében léphetnek be, és csak az arra a célra kijelölt helyiségben tartózkodhatnak. A bevásárlóközpontokban már kísérő nélkül is mozoghatnak, de mindennapi ügyeiket, mint például banki vagy egyéb, hivatalos ügyintézést, csak a hölgyek részére fenntartott helyiségekben intézhetik.
A külföldi nőt szintén férfi családtagnak, vagy az üzleti partnerének kell várnia az országba történő belépéskor, és kísérnie az országban történő mozgás során. Az utcán, a közösségi tereken az európai nőknek is kötelező a bokáig érő, a karokat is eltakaró fekete lepel (abaja) viselése.
Szaúd-Arábiában nincsenek országos parlamenti választások, mert hiszen nincsenek pártok és nincs parlament sem, csak a király jelképes tanácsadói kamarája, a Madzslisz al-Súra létezik, amelyben 2013-tól a nők is helyet kaptak. Tilos bármiféle rendszer elleni kritika vagy szólásszabadság melletti agitáció. Aki mégis ilyesmire vetemedik, az szigorú büntetésre számíthat. A legismertebb büntetések ezen a téren: Abd al-Karím al-Hóder ellenzéki aktivistát nyolc évre ítélték azért, mert azt követelte, hogy a vahabita királyság alakuljon át az alkotmányos monarchiává. Raif Badawi bloggerre azért szabtak ki ezer korbácsütést, amiből az első ötvenet meg is kapta, mert bloggjában a szólásszabadság mellett szólalt fel, és társadalmi vitát kezdeményezett az iszlámról.
A korbácsütés általánosan elterjedt büntetésforma, rendszerkritika mellett ezt alkalmazzák más közösség-elleninek nevezett vétségekért, mint például a női autóvezetés és házasságtörésért is. Az alkalmazott büntetésformák között szerepel a kéz és a láb levágása lopásért, a halálbüntetést, amelynek egyik formája az Iszlám Állam terrorcsoport által előszeretettel és demonstrative használt lefejezés is, leginkább rendszer elleni lázadás, gépjármű-eltérítés, kábítószer-csempészet vagy varázslás miatt szabják ki. Az elítélteknek nincs lehetőségük fellebbezni.
Egyelőre így néz ki Szaúd-Arábia társadalma. A nők jogai terén most bekövetkező nyitás kapcsán a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet is ezért fogadta óvatos lelkesedéssel az óvatos reformot. Közleményében azt emelte ki, hogy bár előrelépés történt, az eddigi intézkedések nem elegendőek ahhoz, hogy a nőket a társadalom egyenrangú tagjaiként integrálja a szaúdi társadalom. Az olajkirályság mindennapjait meghatározó konzervatívoknak azonban ez is túl sok, komoly kampányt folytatnak a reformok és a női jogok biztosítása ellen. A mostani regisztrációval egyidőben a Koránból vett idézetekkel alátámasztott kampányt kezdtek a Twitteren a nők közéletben való megjelenése ellen.
