Le Pen új pártot alapít

A francia szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) volt vezetője, akit a lánya a közelmúltban kizáratott a pártból, nem akar visszavonulni a politikai élettől. Az idősebb Le Pen szombaton bejelentette, hogy a francia nemzeti lobogó színeit idézve, „Kék-fehér-vörös Gyűlés” néven új pártot hoz létre. 

A 87 éves politikus éppen akkor tette meg a nagy bejelentést, amikor lánya, Marine Le Pen vezetésével az FN éves találkozóját tartotta Marseilles-ben. A papa egy helyi vendéglőben gyűjtötte össze híveit, s közölte: „Nem lesztek árvák, akkor is folytathatjuk, ahogy eddig, ha hivatalosan nem tartozunk a Nemzeti Fronthoz”.

Marine-Le Pen azért kezdeményezte apja kizárását, mivel köztársasági elnök szeretne lenni, s ennek érdekében a szélsőjobboldali párt szalonképessé tételén munkálkodik. Idősebb Le Pen azonban azonban ezzel mit sem törődve, továbbra is antiszemita, holocaust-tagadó kijelentéseket tesz, így vállalhatlanná lett lánya szemében. Franciaországban 2017-ben tartják az elnökválasztást, s a felmérések szerint Marine Le Pennek esélye lehet rá, hogy bekerüljön a második fordulóba.

Szerző

Szavaz a nép Lengyelországban

Publikálás dátuma
2015.09.06. 11:43
Bronislaw Komorowski/ Sean Gallup/Getty Images Hírek
Megkezdődött vasárnap reggel a lengyelországi népszavazás, amelyen a voksolni jogosultak három témakörben nyilváníthatnak véleményt, köztük a választási rendszer megváltoztatásáról.

A szavazóhelyiségeket reggel 6 órakor nyitották ki, a szavazás este 22 óráig tart. Péntek éjféltől érvényben van a kampánycsend. A népszavazást Bronislaw Komorowski korábbi államfő kezdeményezte még a májusi elnökválasztási kampány során. A lengyelek három kérdésre válaszolhatnak: az egyéni választókerületeknek a választási rendszerben való nagyobb szerepére, a pártok állami finanszírozásának fenntartására vagy eltörlésére, és az adórendszerben egy olyan elv bevezetésére, amelynek értelmében vitás kérdésekben az adózó javára döntenének az adóhivatalok.

A népszavazás akkor lesz érvényes, ha a szavazásra jogosultak több mint 50 százaléka részt vesz rajta. Egy augusztusi felmérés szerint a referendum közeledtével csökkent a voksolni szándékozók száma. Júliusban a lengyelek 41 százaléka kívánt az urnákhoz járulni, augusztusban már csak 32 százalék nyilatkozott így.

Mivel a részvételi arány hatással van a népszavazás eredményére, az országos választási bizottság (PKW) nem közöl napközben erre vonatkozó adatokat. Nem készülnek exit pollok, vagyis a szavazóhelyiségek elhagyását követő felmérések sem, és a legnépszerűbb televíziós csatornák nem szerveznek este népszavazási stúdióbeszélgetéseket. Az eredményeket várhatóan hétfő délután ismerteti a PKW.

Lengyelországban az 1989-es rendszerváltás óta eddig négy alkalommal tartottak országos népszavazást, ezek közül az 1996-ban egy napon megtartott két szavazás - az alacsony részvételi arányra való tekintettel - érvénytelen volt. Az 1997-es - a jelenleg érvényes alkotmányt jóváhagyó - népszavazásnál a jogosult választóknak csak 42,86 százaléka nyilvánított véleményt, akkor viszont nem kellett meglennie legalább 50 százalékos részvételi aránynak. Érvényes volt a Lengyelország európai unió csatlakozását jóváhagyó 2003-as szavazás is, amikor a szavazópolgárok 58,85 százaléka járult urnákhoz.

Szerző

Több száz menekült érkezett Szabadkára

Több száz migráns érkezett szombaton Szabadkára. A legtöbben a késő délutáni és esti órákban értek a szerb-magyar határhoz közeli városba.

A helyi buszpályaudvar jegypénztárosa az MTI tudósítójának elmondta: az utóbbi néhány héten minden nap ekkora tömeg van a szabadkai állomáson. A migránsok Belgrádból érkeznek, és autóbusszal vagy gyalog folytatják útjukat Magyarkanizsa felé, illetve taxival indulnak meg a zöldhatár irányába. A szerb fővárosból szombaton 24 óra alatt több mint harminc jármű indult a migránsokkal Szabadkára, további 25 pedig a szintén a határhoz közeli Magyarkanizsára. 

Szabadkára este nyolc után öt autóbusznyi migráns érkezett, akik csatlakoztak ahhoz a több száz emberhez, aki a pályaudvaron húzta meg magát. A migránsok arra várnak, hogy a következő járat elinduljon, vagy hogy elálljon az eső, és útra kelhessenek. A hangosbemondó folyamatosan közli a Magyarkanizsára és Horgosra induló buszok indulási idejét.
Egy afgán férfi elmondta, hogy Németországba készül, ahol munkát akar vállalni. Hozzátette: országában a háború miatt nincs munka és nincs jövő sem. Családjával indult útnak, az út pedig viszontagságos volt - részletezte. Egy fiatal afgán férfi pedig tanulni szeretne Svédországban, s miután helyreáll a béke országában, hazatérne. Egy középkorú szíriai utazási ügynök úti célja is Németország. Családtagjai Szíriában, Egyiptomban és Szaúd-Arábiában vannak, ő pedig Nyugat-Európában próbálna szerencsét - mondta az MTI tudósítójának.

A hivatalos adatok szerint csak az idén több mint 120 ezer migráns vonult át Szerbián. Szíriából Törökországon, Görögországon és Macedónián keresztül jutnak Szerbiába, ahonnan Magyarországon át indulnak a nyugat-európai országok, elsősorban Németország, Ausztria és Svédország felé. A migránsok legnagyobb áradata általában a hét végén várható, ilyenkor egy nap alatt 3-4 ezernél is többen lépik át a macedón-szerb határt, és indulnak meg a szerb-magyar határ felé.

Szerző