A lengyeleknek arról kellett dönteni, hogy szeretnék-e, hogy módosítsák a választások lebonyolítását, s brit mintára egyéni választókerületi rendszert vezessenek be a szejm képviselőinek megválasztásakor. Ettől azt remélnék, hogy a szejmbe kerülő honatyák inkább elszámoltathatók lennének, s jobban képviselnék a szavazók akaratát. A kérdések közé került az is, hogy maradjon-e fenn továbbra is a politikai pártok állami finanszírozása, vagy töröljék el. A harmadik, az adóviták rendezéséről szóló kérdésben tulajdonképpen már határozott a törvényhozás.
A referendum akkor lehetett érvényes, ha a 30 millió választásra jogosult több mint ötven százaléka leadta voksát. Péntek estétől kampánycsend lépett életbe, akár félmillió zlotyra is büntethetik azt a médiumot, amely közvélemény-kutatási adatokat tesz közzé, írta előzetesen a Gazeta Wyborcza. Tilos volt gyűlések szervezése, prospektusok osztogatása vagy bármilyen más módon a szavazók befolyásolása. Előzete felmérések szerint a jogosultak alig több mint harmada jelezte, hogy szavazni szándékozik. Délutánig két kisebb incidens történt, egy szavazóhelyiségről leszedték a zászlót, egy másik helyen ellopták egy illetékes táskáját.
Az 1989-es rendszerváltás óta eddig négy országos referendumot tartottak Lengyelországban, ezek közül kettőnél nem érte el az 50 százalékot a részvétel (1996-ban), az alkotmányról rendezett 1997-es népszavazáson 42,86 százalék járult az urnákhoz, de nem volt érvényességi küszöb. A lengyel EU-csatlkozást 2003-ban ugyanakkor biztos többséggel, 58,85 százalékkal hagyták jóvá a lengyel választók.