Az MNB a bankoknak üzent: nem kell a duma

Publikálás dátuma
2015.09.07. 07:21
MTI Fotó: Vajda János
A magyar gazdaság beindult növekedése lehetőséget teremt a nehezebb időkre való felkészülésre - így vélekedett Varga Mihály Miskolcon, a Közgazdász-vándorgyűlésen. Korábbi lagymatag kritikájához képest erős hangot ütött meg a gyűlésen Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke.

A nemzetgazdasági miniszter kijelentette, hogy a kormányzat "árgus szemekkel figyeli" a külföldi eseményeket, amelyek közül a kínai gazdasági növekedés lassulását és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelését emelte ki, mint kockázati tényezőket, de közben végrehajtja a tartós gazdasági növekedés fenntartásához szükséges gazdaságpolitikai intézkedéseket. (Jellemző módon legfontosabb külgazdasági partnerünkről, az Európai Unióról ebben az összefüggésben egy szót sem ejtett.) Bejelentette, hogy a kormányzat célja hosszabb távon a devizaadósság arányának 10 százalék alá csökkentése, jelenleg ez valamivel 40 százalék alatti értéket mutat.

Ezzel együtt szeretnék a lakossági források arányát 20 százalék fölé emelni, amihez új kínálatot kell teremtenie az Államadósság Kezelő Központnak.(Ez a szándék megvalósíthatónak látszik, különösen azáltal - vélik a szakértők, hogy a lakosság számára a bankokénál kedvezőbb kamatozású államkötvényeket bocsátanak ki, amely képes növelni a megtakarítási szándékukat.) Megjegyezte: a devizahitelek év eleji forintosításával az állami gazdálkodás terhei is jelentősen csökkentek: a lakossági hitelállomány devizaaránya 54 százalékról 3 százalékra csökkent. A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország bizonyította: ösztönözhető a gazdasági növekedés úgy is, hogy nem növekszik az államadósság. (Szakértők szerint a miniszter állítását a tények folyamatosan cáfolják: Magyarország évről évre mindössze egyetlen napra, december 31-re képes, trükkökkel csökkenőnek beállítani az államadósság GDP arányos mértékét, majd rendszeresen már januárban visszaáll a "régi rend". Varga Mihály úgy fogalmazott, hogy egy 80 százalékos adósságrátával rendelkező ország számára nem lehetséges út az anticiklikus gazdaságpolitika. Ez a kijelentés azért álságos, mert jelenleg is 80 százalékhoz közeli a GDP arányos államadósság mértéke.)

A miniszter nagyot álmodott: a ciklus végére a költségvetési hiányt 1,7-1,8 százalék közötti értékre szorítják le - ígérte. Varga Mihály szerint az országnak szüksége lenne arra, hogy a hitelminősítők javítsák az adósi besorolását, többek között azért is, mert ez csökkentheti az állampapírok hozamát, ami szerinte indokolt is lenne. (A miniszter vágya 2016 első felében teljesülhet, ha a világgazdaságban nem következik be valamilyen negatív fordulat.)

Ugyancsak külön szólt a beruházások növekedéséhez szükséges hitelbővítés szükségességéről, amit a kormányzat a bankadó csökkentésével kíván ösztönözni, amely szavai szerint két év alatt a felére csökken. Varga Mihály utalt arra, hogy a jegybankkal vitája volt a kormánynak e területen, mert az MNB szerint ezt "kényszerítő eszközökkel" lehet csak elérni a bankoknál, a miniszter szerint azonban a kormányzat reméli, hogy a bankok teljesítik e téren tett vállalásaikat, illetve további felajánlásokat várnak.

A miniszter kiemelte, hogy szükséges a gazdaság diverzifikációja. A járműgyártás jelentős mérete miatt ugyanis komoly problémát okozhatna a gépkocsik iránti kereslet csökkenése - jegyezte meg.

MTI Fotó: Vajda János

MTI Fotó: Vajda János

Korábbi lagymatag kritikájához képest erős hangot ütött meg a gyűlésen Patai Mihály. Az UniCredit Bank első embere, aki azt remélte, hogy a szabadságharc után lesz kiegyezés, és mint a Magyar Bankszövetség elnöke, és állítása szerint ebben a szellemben tárgyalt a kormányzattal és a bankok külföldi tulajdonosaival. Hiába tőkésítették fel az anyabankok 4,5 milliárd euróval a magyar leánybankjaikat, nem lesz kiegyezés, csak modus vivendi. Elismerte: tévedett, amikor kiegyezésre számított, ugyanis folyamatos küzdelmet folytatnak, huzakodnak ma is a kormánnyal. A bank- és brókercsődök hatszor nagyobb terhet jelentenek a bankszektor számára, mint a bankadó egy részének elengedéséből származó eredmény. Ezzel a véleményével lényegében Csányi Sándor OTP-vezér ugyanitt elhangzott bírálatát folytatta.

Nagy Márton, az MNB frissen megválasztott alelnöke viszont a bankok elleni támadásra használta ki a közgazdászfórumot. A pénzügyi szakember fogalmazása szerint: "a duma az nem kell", mert minden bank azt mondja, hogy fontos számukra ez az ország, de a számokból ez nem látszik. Ma a Magyarországon lévő nyolc univerzális bankból hat aktív, a többi passzív - mondta, neveket nem említve. Szólt arról is, hogy finanszírozási oldalról "össze kell rakni a növekedést, és ebben a bankrendszernek kulcsfontosságú szerepe van..., tisztítani kell a mérlegeket, a jegybank ezt ösztönözni fogja", a bankrendszer konszolidációjának meg fel kell gyorsulnia, a passzív bankoknak aktívvá kell válniuk, "vagy igenis szint kell vallaniuk". A hitelezésről szólva azt mondta Nagy Márton, hogy a bankok nagyon sokszor azt mondják, nincs hitelkereslet, a vállalatok ugyanakkor azt állítják, hogy nincs hitelkínálat.

Szerző

Kazáncsapdahelyzet

Publikálás dátuma
2015.09.07. 07:20
Az új kazánok beállításának költségeit a kéményáttervezések is növelhetik FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Szeptember 26-tól lép életbe az az uniós jogszabály, amely egyebek mellett előírja, hogy csak a legalább 84 százalékos hatásfokkal működő, a hagyományos kazánoknál kisebb káros anyag-kibocsátású berendezéseket lehet kizárólag forgalomba hozni és üzembe helyezni. A magyar kormány az év végéig adott volna időt az átállásra, de egyenlőre az erről készített rendelet tervezet még nem lépett hatályba, pedig szeptember 1-je volt a határidő. Az eredmény: teljes a káosz az épületgépészeti, -szolgáltatói ágazatban.

Új idők szele fúj a kazánpiacon: legalább 84 százalékos hatékonysággal kell felhasználnia az energiát, és a jelenleginél kevesebb káros anyagot lehet kibocsátania a jövőben a kazánoknak egy uniós rendelet értelmében. A szigorú követelményeknek egyelőre csak a kondenzációs kazánok, illetve a legmodernebb, megújuló, - például hőszivattyús - rendszerek felelnek csak meg. Viszont a szeptember 26-tól hatályba lépő jogszabály szövegezése nem elég pontos, ugyanis többféle értelmezésre is lehetőséget ad. Emiatt szinte országonként eltérő átmeneti időt állapítottak meg az átállásra. Ott, ahol magas a kondenzációs kazánok aránya, ott türelmi idő nélkül, szeptember 26-ai hatállyal megszüntetik a hagyományos kazánok értékesítését. használatba vételét. Ahol viszont sok a hagyományos fűtési rendszerrel rendelkező ingatlan, ott hosszabb időt hagynak a kereskedőknek, illetve a felhasználóknak. A legtöbb európai gyártó idejében lépett

Magyarországon, mégis a kazáncserék ügyében is teljes a káosz. Erről Gyárfás Attila, a Magyar Épületgépészek Szövetsége elnöke beszélt a Népszavának. Emlékeztetett arra, hogy idén májusban volt egy konferencia, ahol a szakmai szervezetek és a kormányzat képviselői is jelen voltak. Akkor a kormányzat még egy éves átmenetet javasolt. A szakmai képviseletek viszont két évben szabták volna meg a határidőt, a kereskedők három évet kértek, hogy eladhassák készleteiket, amit a kormányzati oldal tudomásul vett. Bár az tény, hogy nem ígérték meg, hogy a rendeletben ez az idő intervallum szerepel majd.

Azóta nem volt egyeztetés, ezért a szakmai szervezeteket valósággal sokkolta a rendelettervezet, amely 2015. december 31-ig adna türelmi időt az átállásra. A rendelettervezetet augusztus elején kapta meg a szakma, és a szeptember 27-ig véleményezhetik azt. Az ígéretek szerint egyébként már szeptember 1-jétől életbe lépett volna a rendelet, de ez a mai napig nem történt meg, sőt, meg sem jelent az.

A gazdasági tárca felmérése szerint 20 ezer hagyományos kazán van még a kereskedők raktáraiban,. Ennyit képtelenség eladni év végig, de nincs is elegendő tervezési, engedélyezési, szerelési, műszaki ellenőri kapacitás. Arról nem is szólva, hogy a felhasználók sem készültek fel arra, hogy hirtelenjében lecseréljék az elavult, öreg berendezéseket. Annál is kevésbé, mert az új kazánok átlagosan másfélszer drágábbak a jelenlegieknél, és gyakran átalakításokra is szükség lehet a beépítéskor.

Egy hagyományos kazánt már valamivel több mint 100 ezer forintért is meg lehet venni, de a korszerűek ennél jóval többe kerülnek. így kevesen tudják előrehozni a cserét. Ráadásul a módosuló technológia miatt sok helyen új kéményre lesz szükség, illetve át kell építeni a régit, az is előfordulhat, hogy a fűtési rendszert is át kell alakítani, ami további költségekkel terheli a felhasználót. Az viszont tény, hogy nálunk a gyártók már leálltak a hagyományos berendezések előállításával, és importból sem érkeznek ilyenek.

A szövetség ügyvezető elnökétől azt is megtudtuk, hogy növeli a gondokat, hogy a már jelenleg sem vállalják hagyományos kazánok beszerelését. Gyárfás Attila szerint lehetővé kellene tenni, hogy a raktárkészletek leapadjanak, és csak azt követően kellene betiltani a hagyományos berendezések forgalmazását.

A bizonytalanság is nagyon rossz, mert az engedélyező szolgáltatók már most sem hajlandók ráütni a pecsétet a hagyományos kazánok telepítésére, visszautasítják a beadott kérvényeket holott erre semmilyen jogalapjuk sincs – jegyezte meg Gyárfás Attila. Emiatt a piac is áll.

Tartani lehet attól is, hogy ha a kormány mégis ragaszkodik az eredeti elképzeléséhez és 3 hónapot ad az átállásra, ami azt eredményezheti, hogy a 20 ezer raktáron lévő hagyományos kazánból sokat majd feketén szerelnek be, ez pedig súlyos kockázatokat jelenthet a felhasználónak és jelentős bevételkiesést a költségvetésnek.

Szerző

"Az európai humánum jó példája az osztrák döntés"

Az európai humánum és szolidaritás példájaként méltatta szombati Twitter-üzenetében Dimitrisz Avramopulosz migrációs és belügyi EU-biztos azt az osztrák és német gesztust, hogy a magyarországi rendkívüli helyzet miatt befogadják a menekülteket.

A görög uniós biztos közölte, hogy hétfőn Ausztriába látogat. Johannes Hahn, a szomszédságpolitikáért felelős osztrák európai bizottsági tag szintén Twitter-üzenetben reagált a péntek éjjel történtekre. Büszkeségének adott hangot annak nyomán, hogy értesült az osztrák kormány döntéséről, amely az érkező migránsok megsegítéséről szól. Hahn bátornak nevezte a bécsi kormányzat elhatározását.

Szerző