Phröle államtitkárt az osztrák tévében izzasztották

El kell ismerni, nem lehetett könnyű dolga az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkárának, aki meghívást kapott az osztrák közszolgálati tévé (ORF) vasárnap esti vitaműsorába, és a téma természetesen a menekült-, vagy ahogy a magyar kormány és annak médiája konzekvensen titulálja: "migráns"-kérdés volt. (igazságtalan vagyok: illegális bevándorlót is mondanak)

Az MTI beszámolója szerint felütésként Prőhle Gergely ismét leszögezte: Magyarország uniós tagként tartja magát a schengeni egyezményhez, amely biztosítja az uniós polgároknak a szabadságot, vagyis a határok ellenőrzés nélküli átlépését, szerinte azzal, hogy a menekültek regisztráció nélkül léphetnek az unió területére, feladjuk a schengeni elveket. A helyettes államtitkár emellett felelőtlennek nevezte azt, ha fontos európai országok azt kérik Magyarországtól, hogy ezt ne tegye többé és egyszerűen beengedik az embereket.

Johannes Hahn, az Európai Unió bővítési ügyekért felelős biztosa arról beszélt, hogy a menekültügy kérdését nem lehet Magyarországra, Ausztriára vagy Németországra leszűkíteni, globális problémáról van szó. A politikus kiemelte: megmutatkozott, hogy nem minden tagállam magatartása felel meg az unió szabályainak és szellemiségének. A magyar-szerb határon épült kerítéssel kapcsolatban hangsúlyozta: a vasfüggöny lebontása Európa szimbóluma, a napokban készült felvételek ennek ellentmondanak. Hahn az uniós elosztási kvótával kapcsolatban úgy vélte: aki háború elől menekül a biztonságot nyújtó Európába, el kell fogadnia, hogy ha esetleg olyan országba kerül, ahova eredetileg nem akart menni.

Prőhle Gergely beszélt arról is, hogy míg Ausztriának saját korábbi döntése alapján van tapasztalata abban, hogy más vallású és kultúrájú embereket integráljon, addig Közép-Kelet-Európának még nincs.

Hahn erre reagálva elmondta: elfogadja azt az álláspontot is, hogy Ausztriában más hagyománya van a menekültek befogadásának, azonban az is az európai szellemiséghez tartozik, hogy a menekülőknek helyet biztosítsanak, a rigorózus elutasítást nem lehet a tapasztalatok hiányával indokolni. Európának büszkének kellene lennie arra, hogy sokak itt szeretnének élni és mivel Magyarország is Európa része, hozzá kell járulnia a menekültek befogadásához.

Némi kioktató éllel az Európai Unió bővítési ügyekért felelős biztosa kijelentette: nem szabad azt nézni, hogy milyen vallású vagy bőrszínű ember érkezik, csak azt szabad figyelembe venni, hogy az illető háborús övezetből menekül. Melissa Fleming, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szóvivője szerint a jelenlegi európai mozgalmak a nyitott Európát szorgalmazzák, és nem olyat, ahol drótkerítés épül. Kiemelte: ez egy rendkívüli helyzet, közös európai kérdés, azonban kezelhető.

A szóvivő egyáltalán nem ért egyet Orbán Viktor kijelentésével, miszerint le kellene zárni Európa határait, és azzal, hogy Németországnak és Ausztriának világosan ki kellene jelentenie, hogy több menekültet nem fogad be, máskülönben "több millió" menekült fog Európába érkezni. Elmondta: azért jönnek jelenleg ilyen sokan Európába, mert a háború sújtotta országok szomszédos államai már megteltek.

A vitában megszólalt Michel Reimon, az osztrák Zöldek pártjának parlamenti képviselője is, aki szerint Magyarország a menekültek számára már nem egy biztonságos ország többé. Szerinte a magyar kormány politikai játszmájához használja fel a menekültkérdést.