A kvótarendszer a következményeket akarja orvosolni, mielőtt a bevándorlás okait kezelnék - jelezte Orbán Viktor, hogy mi is a baja az "időzítéssel," a kormányfő szerint a fő ok az, hogy Európa nem képes ellenőrizni külső határait. A tájékoztatón Orbán azt mondta: minden nemzetközi szereplő felkészült a jelenlegi helyzetre, Európa kivételével, sem Ausztrália, sem az Egyesült Államok, sem Izrael, sem az Öböl-menti államok nem fogadnak be senkit.
(vagyis: felkészülés = teljes zárlat, elutasítás)
A helyzet azért persze nem ilyen egyszerű. Ausztrália fővárosában este ugyanis nagyszámú tüntetésen követelték, hogy a kormány változtasson jelenlegi menekültügyi politikáján, fordítsa azt "befogadóra".
Fotó: Daniel Munoz / Getty Images
A demonstráción megemlékeztek Aylan Kurdi, 3 éves szír kisfiúról is, a halott menekültgyerek fotója bejárta a világsajtót.
Fotó: Daniel Munoz / Getty Images
A magyar kormányfő szerint - és ebben a pontban egyetértés van az európai vezetők között - ott kell kezelni a konfliktusokat, ahol kialakultak. Orbán úgy véli, az csak illúzió, hogy az Európába érkező "migránsokat" visszaküldhetjük, aki egyszer bejött, annak a visszaküldése nagyobb politikai kockázatot, több emberi szenvedést jelent, mint a konfliktusok helyi kezelése. Szerinte mindenki jobban járna, ha pénzzel támogatnák azokat az országokat, ahol először fel lehet tartóztatni a bevándorlókat, és ha nem jönnének ide, az kisebb költséggel is járna.
( A polgárháború sújtotta, Iszlám Állam által terrorizált térségnek ugyanakkor vélhetőleg nem lenne megoldás pusztán a pénzküldés)
Orbán Viktor a jól értesültek magabiztosságával arról is beszélt: az európai államok 90 százalékában szakadék van a nép álláspontja és az elit politikája között, ami komoly probléma egy demokráciában, egy demokratikus rendszer nem élhet együtt hosszú távon ezzel a belső ellentmondással. Ám Magyarországon más a helyzet, hiszen a nemzeti konzultációval egyetértési pontokat hoztak létre az emberek és a kormány között, ami demokratikus módon stabilizálja a kormány működését, és így a kormány kitart a menekültpolitikában - hangoztatta.
(nincs hozzáfűznivaló)
Senki nem követelheti, hogy Magyarország megváltozzon - szögezte le a miniszterelnök a nagyköveti értekezleten. Jelezte: hamarosan arról a kérdésről kezdődik vita, hogy egy országnak van-e joga kinyilvánítani: nem akarja külső beavatkozás hatására nagy arányban megváltoztatni kulturális, etnikai összetételét. Magyarországnak ebben a vitában azt az álláspontot kell majd képviselnie, hogy senki nem követelheti az ország megváltozását - nyomatékosította Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint Magyarország nem képvisel "antiiszlám" álláspontot, és nem szeretné, ha - a bevándorlási kérdés miatt - megromlana viszonya az iszlám civilizációhoz tartozó államokkal.
Igenis örülünk, hogy a körútjainkon kebabosok vannak - lepte meg a hallgatóságát egy, a helyzet komolyságához mérten viccesnek szánt, egyszersmind az európai "multikulturalizmust", többnyire mint afféle liberális rákfenét emlegető saját szavaival ellentmondásba keveredve Orbán Viktor.
A hétvégén kialakult menekülthelyzet kapcsán többekben ismét felvetődött a rendkívül költséges, és a jelek szerint igen kevéssé hatékony határzár-kerítés ügye, az ötlet megvalósításáért felelős miniszterelnök a misszióvezetői értekezleten természetesen védelmébe vette a döntést, mondván: Magyarország ragaszkodik a schengeni szabályok betartásához, a baj az, hogy erre most nem képes, ezért döntött a kerítés megépítéséről. Nincs garancia arra, hogy ez elég, de mindent meg kell tenni, ami emberileg lehetséges a külső határok megvédéséért.
A hétvégi, menekült-katasztrófával fenyegető események markáns erkölcsi, a humánum kérdését is feszegető kérdéseket is felvetettek, amelyekre Európa - Magyarország kivételével - többé-kevésbé egységes választ adott, akár a hatályos törvények ideiglenes lazításával is. Orbán Viktor ezúttal szintén emlegette az "erkölcsöt", igaz, ezt saját döntései alátámasztására hozta fel, ahogy fogalmazott: erkölcsi okból kéri a bevándorlókat arra, hogy ne jöjjenek Magyarországon keresztül Európába, ő ugyanis nem tud felelősséget vállalni azért, ami az útjuk során történik velük.
És ismét - sokadszor - kétségbe vonta a kényelemből elképzelhetetlen exodusra vállalkozó menekülők tragikus élethelyzetét, ismét kijelentette ugyanis: ezek az emberek nem a biztonságukért futnak, aki ugyanis Törökországig, Görögországig, Macedóniáig, Szerbiáig, Magyarországig vagy Ausztriáig eljutott, biztonságban van. Ezért ennek a kérdésnek semmi köze a biztonsághoz: ezek az emberek nem az életükért futnak, ők a német életet nézték ki maguknak.
( ismét nincs lábjegyzet, nem merném megkockáztatni )
A "magyar álláspontot" (Not In My Name! ) Orbán Viktor úgy összegezte, hogy az egyszerre emberséges és következetes. Szerinte, hogy ha ennek terheit magánszemélyek is vállalják - például adományozással -, az nemzetgazdasági szempontból nem árt, de ha csak az államra nehezednek terhek, az gazdasági katasztrófába sodorja az érintett országokat.
A nagyköveteknek a témában azt parancsolta tanácsolta, hogy ne legyenek rugalmatlanok, kioktatók az európai partnerekkel, legyenek együttműködőek, barátságosak, rugalmasak, de a magyar álláspontból észérvek nélkül jottányit se engedjenek.
Kitért a tömeges bevándorlás kezelése érdekében múlt héten elfogadott, szeptember közepétől hatályos törvénymódosításokra is, amelyekkel kapcsolatban azt mondta: józan ésszel nem lehet azt gondolni, hogy már szeptember 16-án minőségi javulás áll be, a kormány azt várja, hogy lépésről lépésre éri el az eredményeket. Remélhetőleg előáll majd az a helyzet, hogy Magyarország déli határai légmentesen zárnak.
Ezen a ponton talán kissé megrettent a hallgatóság, ám Orbán szerencsére hozzátette, hogy természetesen az arra kijelölt helyeken továbbra is át lehet kelni.
