"Nem adjuk a Budai Campust!" - Tüntettek a diákok

Publikálás dátuma
2015.09.07. 11:23
MTI Fotó: Kovács Attila
A Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói egy molinót feszítettek ki a Szent Gellért lépcső korlátjánál, az Erzsébet híddal szemben az egyetem átszervezése miatti tiltakozásul hétfő reggel. Szeptember 1-jén a felsőoktatási államtitkár bejelentette, hogy a gödöllői Szent István Egyetemhez kerül a Budapesti Corvinus Egyetem három budai kara. Ma délre tüntetést szerveztek.

A demonstráció résztvevői rendőri felvezetés mellett a Villányi úton, a BAH-csomópontot érintve a Budapest Kongresszusi Központ épületéhez vonultak, ahol az egyetem tanévnyitó ünnepsége kezdődött.

A kongresszusi központ bejáratánál egy hallgató arról beszélt, hogy veszélyben van az egyetemük, hiszen január elsejével a Szent István Egyetemhez akarják csatolni a Corvinus három budai karát

"El akarják venni a jövőnket, a diplománkat" - hangoztatta, megjegyezve, hogy nem azért mentek a Corvinusra tanulni, hogy a Szent István Egyetem diplomáját szerezzék meg.

MTI Fotó: Kovács Attila

MTI Fotó: Kovács Attila

 

Fodor Marietta, a Corvinus egyetem élelmiszertudományi karának tanára elmondta, május második felében jelentek meg hírek arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma fel akarja darabolni a Corvinust, a "budai karokat szanaszét dobálja". A hét és fél hektáros természetvédelmi területet, az arborétumot értékesítenék a tervek szerint.

Figyelmen kívül hagyták a Corvinus szenátusának egyhangú döntését, amely a budai és pesti karok egysége mellett foglalt állást - tette hozzá Fodor Marietta, aki szerint joggal aggódnak a Corvinus brand elvesztése miatt. Kijelentette: az államtitkári javaslat nem integrációt jelent, hanem beolvasztást, megsemmisítést.

A tüntetésen emlékeztettek arra, hogy a budai kampusz hallgatói és dolgozói fóruma egyhangúlag elutasította a gödöllői Szent István Egyetembe való beolvasztást és tiltakozást hirdetett. Ennek első lépése volt a hétfői felvonulás, kedden folytatni kívánják a tiltakozást - hangzott el.

A Corvinus egyetem hallgatói által szervezett demonstráció résztvevői azt skandálták: "Nem adjuk a kampuszt!; "budai kampusz!"; "Nem hátrálunk meg!"; "Autonómiát!"; "Nem kell Gödöllő!"; "Semmit rólunk nélkülünk!"

MTI Fotó: Kovács Attila

MTI Fotó: Kovács Attila

lásd még: A Corvinus nem akar szakadni

Szerző

Orbán: igenis örülünk, hogy a körútjainkon kebabosok vannak

Publikálás dátuma
2015.09.07. 11:14
Derűs, tettre kész Orbán MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nincs európai terv a bevándorlási válsághelyzet kezelésére,  a magyar álláspont nem zárja ki, hogy valamikor értelmesen, fair módon lehessen beszélni a kvótarendszerről, az időzítéssel van problémánk - a távirati iroda szerint nagyjából erről beszélt a kormányfő, amikor a nagykövetekkel ismertette a minden bizonnyal követendőnek tartott álláspontját. Meg persze szidta Európát, és kategorikusan leszögezte a címben olvasható mondatot.  

A kvótarendszer a következményeket akarja orvosolni, mielőtt a bevándorlás okait kezelnék - jelezte Orbán Viktor, hogy mi is a baja az "időzítéssel," a kormányfő szerint a fő ok az, hogy Európa nem képes ellenőrizni külső határait. A tájékoztatón Orbán azt mondta: minden nemzetközi szereplő felkészült a jelenlegi helyzetre, Európa kivételével, sem Ausztrália, sem az Egyesült Államok, sem Izrael, sem az Öböl-menti államok nem fogadnak be senkit. 

(vagyis: felkészülés = teljes zárlat, elutasítás) 

A helyzet azért persze nem ilyen egyszerű. Ausztrália fővárosában este ugyanis nagyszámú tüntetésen követelték, hogy a kormány változtasson jelenlegi menekültügyi politikáján, fordítsa azt "befogadóra".

Fotó: Daniel Munoz / Getty Images

Fotó: Daniel Munoz / Getty Images

A demonstráción megemlékeztek Aylan Kurdi, 3 éves szír kisfiúról is, a halott menekültgyerek fotója bejárta a világsajtót.

Fotó: Daniel Munoz / Getty Images

Fotó: Daniel Munoz / Getty Images

 

A magyar kormányfő szerint - és ebben a pontban egyetértés van az európai vezetők között -  ott kell kezelni a konfliktusokat, ahol kialakultak. Orbán úgy véli, az csak illúzió, hogy az Európába érkező "migránsokat" visszaküldhetjük, aki egyszer bejött, annak a visszaküldése nagyobb politikai kockázatot, több emberi szenvedést jelent, mint a konfliktusok helyi kezelése. Szerinte mindenki jobban járna, ha pénzzel támogatnák azokat az országokat, ahol először fel lehet tartóztatni a bevándorlókat, és ha nem jönnének ide, az kisebb költséggel is járna.

( A polgárháború sújtotta, Iszlám Állam által terrorizált térségnek ugyanakkor vélhetőleg nem lenne megoldás pusztán a pénzküldés)

Orbán Viktor a jól értesültek magabiztosságával arról is beszélt: az európai államok 90 százalékában szakadék van a nép álláspontja és az elit politikája között, ami komoly probléma egy demokráciában, egy demokratikus rendszer nem élhet együtt hosszú távon ezzel a belső ellentmondással. Ám Magyarországon más a helyzet, hiszen a nemzeti konzultációval egyetértési pontokat hoztak létre az emberek és a kormány között, ami demokratikus módon stabilizálja a kormány működését, és így a kormány kitart a menekültpolitikában - hangoztatta.

(nincs hozzáfűznivaló)

Senki nem követelheti, hogy Magyarország megváltozzon - szögezte le a miniszterelnök a nagyköveti értekezleten. Jelezte: hamarosan arról a kérdésről kezdődik vita, hogy egy országnak van-e joga kinyilvánítani: nem akarja külső beavatkozás hatására nagy arányban megváltoztatni kulturális, etnikai összetételét. Magyarországnak ebben a vitában azt az álláspontot kell majd képviselnie, hogy senki nem követelheti az ország megváltozását - nyomatékosította Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint Magyarország nem képvisel "antiiszlám" álláspontot, és nem szeretné, ha - a bevándorlási kérdés miatt - megromlana viszonya az iszlám civilizációhoz tartozó államokkal.

Igenis örülünk, hogy a körútjainkon kebabosok vannak - lepte meg a hallgatóságát egy, a helyzet komolyságához mérten viccesnek szánt, egyszersmind az európai  "multikulturalizmust", többnyire mint afféle liberális rákfenét emlegető saját szavaival ellentmondásba keveredve  Orbán Viktor.

A hétvégén kialakult menekülthelyzet kapcsán többekben ismét felvetődött a rendkívül költséges, és a jelek szerint igen kevéssé hatékony határzár-kerítés ügye, az ötlet megvalósításáért felelős miniszterelnök a misszióvezetői értekezleten természetesen védelmébe vette a döntést, mondván:  Magyarország ragaszkodik a schengeni szabályok betartásához, a baj az, hogy erre most nem képes, ezért döntött a kerítés megépítéséről. Nincs garancia arra, hogy ez elég, de mindent meg kell tenni, ami emberileg lehetséges a külső határok megvédéséért.

A hétvégi, menekült-katasztrófával fenyegető  események markáns erkölcsi, a humánum kérdését is feszegető kérdéseket is felvetettek, amelyekre Európa - Magyarország kivételével - többé-kevésbé egységes választ adott, akár a hatályos törvények ideiglenes lazításával is. Orbán Viktor ezúttal szintén emlegette az "erkölcsöt", igaz, ezt saját döntései alátámasztására hozta fel, ahogy fogalmazott: erkölcsi okból kéri a bevándorlókat arra, hogy ne jöjjenek Magyarországon keresztül Európába, ő ugyanis nem tud felelősséget vállalni azért, ami az útjuk során történik velük

És ismét - sokadszor - kétségbe vonta a kényelemből elképzelhetetlen exodusra vállalkozó menekülők tragikus élethelyzetét, ismét kijelentette ugyanis: ezek az emberek nem a biztonságukért futnak, aki ugyanis Törökországig, Görögországig, Macedóniáig, Szerbiáig, Magyarországig vagy Ausztriáig eljutott, biztonságban van. Ezért ennek a kérdésnek semmi köze a biztonsághoz: ezek az emberek nem az életükért futnak, ők a német életet nézték ki maguknak

( ismét nincs lábjegyzet, nem merném megkockáztatni )  

A "magyar álláspontot"  (Not In My Name! )  Orbán Viktor úgy összegezte, hogy az egyszerre emberséges és következetes. Szerinte, hogy ha ennek terheit magánszemélyek is vállalják - például adományozással -, az nemzetgazdasági szempontból nem árt, de ha csak az államra nehezednek terhek, az gazdasági katasztrófába sodorja az érintett országokat.

A nagyköveteknek a témában azt parancsolta tanácsolta, hogy ne legyenek rugalmatlanok, kioktatók az európai partnerekkel, legyenek együttműködőek, barátságosak, rugalmasak, de a magyar álláspontból észérvek nélkül jottányit se engedjenek.

Kitért a tömeges bevándorlás kezelése érdekében múlt héten elfogadott, szeptember közepétől hatályos törvénymódosításokra is, amelyekkel kapcsolatban azt mondta: józan ésszel nem lehet azt gondolni, hogy már szeptember 16-án minőségi javulás áll be, a kormány azt várja, hogy lépésről lépésre éri el az eredményeket. Remélhetőleg előáll majd az a helyzet, hogy Magyarország déli határai légmentesen zárnak.

Ezen a ponton talán kissé megrettent a hallgatóság, ám Orbán szerencsére hozzátette, hogy  természetesen az arra kijelölt helyeken továbbra is át lehet kelni.

Szerző

Már nem kell átszállni Hegyeshalomnál

Publikálás dátuma
2015.09.07. 11:02
Fotó:Népszava
 Hétfő reggeltől ismét teljes útvonalon közlekednek a Keleti pályaudvarról Ausztria felé induló közvetlen járatok, Hegyeshalomnál nem kell átszállniuk az utasoknak - közölte a Mávinform.

A Budapest-Győr-Hegyeshalom fővonalon nincsenek fennakadások, pár perces késések előfordulhatnak. Miután csütörtök reggel közlekedésbiztonsági okból a vasúttársaság felfüggesztette a Budapestről közvetlenül Nyugat-Európába tartó járatok indítását, szombat délelőtt indult újra a Keleti pályaudvaron a nemzetközi közlekedés. Eleinte Hegyeshalomnál át kellett szállni a társvasutak szerelvényeire.

Szerző