Kína;Amerika;menekültek;

Kína Amerikát leckézteti menekültügyben

Washingtonnak fel kell adnia a "várjunk és nézzük, mi történik" hozzáállását az európai uniós menekültválsággal kapcsolatban - írta a kínai állami Hszinhua hírügynökség hétfői kommentárjában. A szerző szerint itt az ideje, hogy amikor az unió "savanyú képet vág" a hatalmas menekültáradat láttán, tengeren túli szövetségese konkrét lépésekkel elősegítse az akut válság megoldását. A cikk idézi az ENSZ legutóbbi jelentését, amely szerint a több mint 300 ezer menekültnek, akik elérték Európát, 80 százaléka szíriai.Az úton lévők száma viszont egymillió körül lehet, köztük irakiak, jemeniek, líbiaiak, és egyiptomiak is vannak - olvasható a cikkben.

A menekülthullám méretére utalva a jegyzetíró megjegyezte, a népvándorlás humanitárius válság jele, hiszen az emberek olyan, háború sújtotta területekről érkeznek, ahol jogaik nincsenek biztosítva. Helyzetükért, bizonytalanná tett körülményeikért elsősorban az Egyesült Államok hibáztatható - fogalmaz a Hszinhua.

Példaként felidézi az Irak elleni 2003-as offenzívát, amikor az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül, annak ürügyén,- így a cikkíró - hogy Bagdad tömegpusztító fegyvereket rejteget és terroristákat támogat, katonai támadást intézett a közel-keleti ország ellen, miközben valódi szándékuk az Amerika-ellenes Szaddám-rezsim megdöntése volt. A háborúban 162 ezer iraki vesztette életét, civilek milliói menekültek a szomszédos Jordániába és Szíriába. Ezzel közvetve hozzájártak a mai menekültválsághoz - olvasható a cikkben.

A hírügynökségi írás megemlíti, hogy az úgynevezett "arab tavasz" 2010-es felkelései Tunéziában, Egyiptomban, Líbiában, Jemenben és Szíriában politikai felfordulást, gazdasági visszaesést, társadalmi zavart idéztek elő. Ezzel egy időben szélsőséges csoportok, mint az Iszlám Állam is "gyökeret eresztettek", támadásokba lendültek. "Ez az oka a második világháború utáni legnagyobb menekültválságnak, amellyel az Európai Unónak szembe kell néznie" - írja a szerző.

A cikkíró megjegyzi, a nyugati békés társadalmak vélhetően nehéz helyzetben találták magukat, amikor menekültek hullámai "betörtek hozzájuk", de vajon hogy érezhetik magukat azok a hazájukban korábban középosztályhoz tartózók, akik végül menekülőkké váltak?