Gyalogmenet

No csak, a hivatalosság elkezdett nyilatkozni! Pintér Sándor egyre agresszívebb tömegről beszél, felcserélve az okot az okozattal. Napokig tipródtak a menekültek a Keletinél információ, elegendő élelem és víz nélkül, unott rendőri figyelem mellett. Csoda, hogy az ingerültség eredménye csak annyi lett, hogy elindultak. Ugyanez volt a helyzet Bicskénél és más helyütt is. Egyre inkább úgy látom, hogy a magyar vezetés fapofát vágva addig várakoztat , amíg a tömeg meg nem unja és el nem indul. A vezérek rájöttek, hogy nem kell ehhez se szervezés, se regisztráció, se tábor, se étel, se ital, és eközben elegendő, ha rámutatnak az átvándorlók pária voltára és az EU töketlenségére.

A civilek és az út menti lakosok majd csak ellátják őket annyira, hogy ezen a honi gyalogtúrán senki nem hal éhen és szomjan. Hogy ez az egész úgy ahogy van ocsmány és sokkol minden értelmes embert? Ez a módszer a II. Világháború végén is bevált, amikor a német és magyar nácik olcsó gyalogmenetekben indították útnak az általuk nemkívánatosnak nyilvánított elemeket. Ez a XXI. századi változat. Magyarország így mutatja meg, hogy ez kompország és csakis a magyaroké, vagy azoké, aki kifizetik a honosítási pénzt.