Több ezer római ezüstérmét találtak

Csaknem háromezer római kori ezüst pénzérmét találtak egyetlen agyagedényben egy Szófia központjában zajló régészeti ásatáson, a kincslelet példátlannak számít a bolgár főváros eddig történetében - írja a Sofiaglobe.com internetes oldal. A régészek a Szveta Nedelja téren zajló ásatások közben bukkantak a 2976 pénzérmét rejtő edényre.

A kutatók szerint az érméket több mint egy évszázad alatt gyűjtötték össze, a legkorábbi a Kr.u. 69 és 79 között uralkodó Vespasianus császárt ábrázolja, míg a legkésőbbi a Gladiátor című filmből is ismert Commodust, aki Kr.u. 177 és 192 között állt a birodalom élén először társcsászárként, majd egyeduralkodóként.

A gyűjteményben az összes Antoninus-dinasztiába tartozó római császár idejéből találhatóak uralkodói arcképekkel díszített érmék, emellett a dinasztia több női tagját - például Commodus feleségét, Bruttia Crispinát - ábrázoló fémpénzek is előkerültek az agyagedényből. Az agyagedényen olvasható egy bizonyos Selvius Callistus neve, a régészek szerint a görög felmenőkkel rendelkező római polgár lehetett az érmegyűjtemény utolsó tulajdonosa.

Az érméket jelenleg a Bolgár Tudományos Akadémia régészeti intézetében őrzik, a közönség a leletegyüttest szeptember 17-től tekintheti meg a Szófiai Történeti Múzeumban.

Szerző

Párizs az utolsó esély

Hat csendes-óceáni kis sziget vezetője szerint a decemberi párizsi klímatalálkozó az utolsó esély, hogy államaikat megmentsék a globális felmelegedés miatt fenyegető veszélyektől. A ma nyíló Csendes-óceáni Fórum (PIF) előtt a politikusok riadóztattak: ha nem sikerül megkötni az új klímamegállapodást, szigeteik a tenger martalékává válhatnak.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár aggodalmát fejezte ki, hogy „csigalassúsággal” haladnak a klímatárgyalások. A COP 21-es tanácskozást megelőző múlt heti, németországi egyeztetésen a 195 ország szakértő közül sokan szintén úgy vélték, fel kell pörgetni a párizsi szerződés szövegének véglegesítését, hogy legyen mit aláírni decemberben. Júniusban elkészült az első szövegtervezet, a három részből álló dokumentum 83 oldalt tesz ki. A tervezet első része a 2020-ban végleg lejáró, már meghosszabbított Kiotói Jegyzőkönyv helyét betölteni hivatott új megállapodás kötelező erejű, elvi része, a globális felmelegedés elleni harc hosszú távú célkitűzéseit részletezi. A második rész a nem kötelező vállalásokat tartalmazza, s a harmadik, leghosszabb részbe kerültek azok a pontok, amelyekben eddig nem sikerült egyezségre jutni.

Christiana Figueres, az ENSZ klímaváltozási keretegyezményének végrehajtó titkára ugyanakkor optimista. A Costa Rica-i diplomatanő szerint kétségtelen, hogy előrehaladás történt a tárgyalásokon, hogy egy érdemi megállapodás minden szükséges kellékét sikerült a dokumentumba belesűríteni, s abban is mindenki egyetért, hogy nem lehet halogatni a megállapodást. „A puding próbája azonban az evés, de még nem világos, hogy mit tudunk felkínálni Párizsban” – nyilatkozta a BBC-nek.

Idegesek a csendes-óceáni kis államok vezetői, hiszen a Cook-szigetek, Kiribati, a Marshall-szigetek, Nauru, Palau és Tuvalu számára tényleg létkérdésről van szó, némely szigetek felszíne kevesebb mint egy méterrel fekszik a tengerszint felett, s ha nem sikerül útját állni a hőmérséklet emelkedésének, a sarki jég olvadása, a gleccserek visszahúzódása megemeli a vízmagasságot, s jelentős part menti területek kerülhetnek víz alá. Ezeket a szigeteket sújtják legkomolyabban a rendkívüli természeti csapások, földrengések, ciklonok, vulkánkitörések is. „Ez az utolsó esélyünk. A párizsi megállapodás biztosíthatja, országaink, népünk, kultúránk túlélését” – hangoztatták közös nyilatkozatukban.

A november 30-án nyíló, december 11-én záruló párizsi klímatalálkozó előtt már csak egy utolsó, öt napos egyeztetést tartanak, s nem kizárt, hogy a nagy horderejű döntésekben addig nem születik egyetértés, hanem azokat majd csak miniszteri szinten hozzák meg a francia fővárosban. Ahmed Djoghlaf és Daniel Reifsnyder, a bonni szakértői tárgyalások algériai és amerikai társelnöke azt ígéri, hogy októberre egy tovább karcsúsított szövegváltozatot tesznek le az asztalra. Miguel Arias Canete, az Európai Unió klímaügyi biztosa szerint „lépést kell váltani”, s ideje, hogy a nehéz döntések az asztalra kerüljenek. A fejlődő országok hozzájárulnának például, hogy 2050-es határidővel szüntessék be a fosszilis üzemanyagok felhasználását, a nagy olajtermelő országok azonban semmiféle határidőről nem akarnak hallani.

Továbbra is csak fogadkoznak a leggazdagabb államok, hogy a 2009-ben beígért vállalásukat teljesítik: 2020-ig évente 100 milliárd dollárt teremtenek elő a klímaváltozás elleni küzdelem segítésérére. Hétvégén 18 állam miniszterei Párizsban megismételték ezt a kötelezettségvállalást, noha továbbra sem világos, hogy milyen forrásokból teszik az ígéretek mögé az anyagiakat. Francois Hollande elnök, a csúcs házigazdája hétfői sajtóértekezletén hangsúlyozta, ha Párizsban kudarcot vallanak, a következő húsz évben, nem több százezer, hanem több millió menekülttel kell számolni.

Szerző

Ferenc pápa, a menekültek mentora

Publikálás dátuma
2015.09.08. 07:36
Ferenc pápa megválasztása óta következetesen kiáll a menekültek mellett FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MARIO TAMA
Ferenc pápa 2013 márciusi megválasztása óta mindig is következetesen kiállt a menekültek mellett. Rendre figyelmeztetett arra, keresztényi kötelesség segíteni a kirekesztetteknek, a társadalom peremére szorultaknak. Többször is hangoztatta: közös európai stratégiára van szükség a menekülthullám kezeléséhez. Vasárnapi felszólítása pedig, amelyben arra kéri a plébániákat, fogadjanak be egy menekültcsaládot, egyenesen forradalmi. A pápa élesen bírált minden a menekültekkel szembeni fal építését is. A pápa következetessége példa lehetne minden hazai szereplő számára.

Ferenc pápa átérezhette azt, milyen idegenként, külföldiként beépülni egy teljesen más társadalomba, hiszen ízig-vérig olasz, piemonti család tagja. Ő maga ugyan már argentin területen született, de hamarabb elsajátította a piemontiak nyelvét, mint az olaszt vagy a spanyolt. Már 2013. március 13-án történt megválasztása utáni első rövid beszédében is utalt arra, hogy ő is egy távoli ország szülöttje. Olaszul így köszöntötte a híveket: "Tudjátok, a konklávé kötelessége volt, hogy új püspököt adjon Rómának. Úgy látszik, hogy bíboros testvéreim a világ végére mentek érte" - mondta.

Gesztusértékű vizit Lampedusán

A pápa már évekkel ezelőtt felismerte, milyen folyamatok várnak Európára a menekültkérdés kapcsán. Előre érezte a veszélyt, s próbált mindenkit arra figyelmeztetni: keresztényi kötelességünk az, hogy menedéket nyújtsunk mindazoknak, akik rászorulnak erre. Még két hónap sem telt el pontifikátusából, máris előtérbe helyezte ezt a fontos témakört. 2013. május 8-án egy Velence mellett tartott szabadtéri szentmisén arra szólította fel a jelenlévő, mintegy 300 ezer főt, legyenek nyitottak a más kultúrájú emberek iránt. Mint mondta, a keresztények nem zárkózhatnak el a más nemzetiségűektől.

Hatalmas nemzetközi visszhangja volt annak, hogy első hivatalos Vatikánon kívüli látogatása épp Lampedusa szigetére vezetett. Ritkán esik meg, hogy egy pápai látogatást ekkora médiafigyelem kísérje. Az Aréna sportpályán elmondott beszédében a világ közvéleményét, a gazdasági és társadalmi élet vezetőit is megszólította, valamint minden jóakaratú ember lelkiismeretére is apellált. A szentmise sem volt szokványos. A kehely, a pásztorbot azoknak a csónakoknak a fájából készült, amelyek a bevándorlókat a szigetre hozták, s melyek roncsai a sportpálya közelében hevernek.

„Éreztem, hogy el kell ide jönnöm, hogy imádkozzak, hogy éreztessem közelségemet, de azért is, hogy felébresszem lelkiismereteinket, hogy az, ami megtörtént, ne ismétlődjön meg, kérem, hogy ne ismétlődjön meg” – ismételte annak kapcsán, hogy bevándorlók sora lelte halálát a Földközi-tengerben.

A menekültkérdésben a pápa a világ lelkiismereteként lép fel. Tudja, nem könnyű átalakítani egy társadalom gondolkodását. Hiába hívő keresztény valaki, attól még nem biztos, hogy hajlandó megnyitni a szívét az „idegenek” előtt. Manapság vita van arról is, közös európai stratégiára van-e szükség, vagy a menekültkérdés csak bizonyos országokat érint-e, amint Orbán Viktor azt Németország problémájának nevezte. Ferenc pápa már akkor közös fellépést sürgetett, amikor Közép-Európában szó sem esett erről a kérdésről. A „találkozás kultúrájának” megteremtéséről beszélt nem is egy alkalommal, ez a metaforája ma is újszerűen hat.

A menekültek világnapján, 2014. január 19-én üzenetet intézett a katolikusokhoz. A pápa az „Útban egy jobb világ felé” című dokumentumban arra mutatott rá, a menekültkérdés gyökereit kell kezelni, s mind politikai, mind kulturális szempontból javítani kell a rászoruló családok életkörülményein. „Ami ma sok elvándorlót és menekültet mégis arra ösztönöz, hogy vállalja a migrációval járó problémák, kockázatok és nehézségek küzdelmeit, az nem más, mint a bizalom és remény egyesített keveréke; az a tény, hogy szívükben hordják a jobb jövő vágyát, nem csak saját maguk, hanem családjaik és szeretteik számára is” – fejtette ki üzenetében a Vatikáni Rádió fordítása szerint.

Hozzátette, a vándorlók és menekültek „nem figurák az emberiség sakktábláján”. „Ők gyerekek, asszonyok és férfiak, akik különböző okok miatt hagyták el otthonaikat, vagy éppen hazájuk elhagyására kényszerültek, – emberek, egyazon legitim vágyakkal, hogy többet tudjanak, többet birtokoljanak, és mindenekelőtt hogy több legyenek” – hangoztatta. Azonban ha egy másik világba kerülnek, itt is elutasítást tapasztalnak: „gyakran éri őket olyan bizalmatlanság, gyanakvás, elzárkózás, kirekesztés és egyéb, nem ritkán súlyos csapás, amely sérti az emberi méltóságukat”.

Közös stratégia kell

Ferenc pápa kiemelte, hogy a menekülthullámmal szembenéző országoknak összhangba kell hozni stratégiájukat, törvényeiket. Különösen fontos ez a mondata: „A jobb világért folyó közös munkálkodás megkívánja, hogy az országok készségesen, bizalommal és kölcsönösen segítsék egymást, anélkül, hogy legyőzhetetlen akadályokat gördítenének mások elé.”

Ferenc pápa utalt arra, hogy az evangéliumból fakad, miért kell a keresztény embernek segítenie a menekülteken: „Az egyház krisztusi küldetésének megfelelően (…), arra hivatott, hogy Isten népe legyen, magához öleljen minden népet és hirdesse az evangéliumot, hiszen minden ember arcán Krisztus képmásának nyomai ragyognak. Ebből ered és éppen ebben gyökerezik az ember személyi méltósága, amelyet mindig tisztelni és védeni kell.”

A menekültkérdés a Vatikánt is egyre jobban foglalkoztatta, hiszen a szélsőséges dzsihadista Iszlám Állam (IS), amely 2014 június végén Irak és Szíria egy részén kalifátust hozott létre, keresztények sorát üldözte el az általa uralt területekről. Az egyházfő többször is rámutatott azokra a kérdésekre, amelyek révén csillapítható lenne a menekültáradat. Ki kell emelni azonban, hogy a pápa nem csak a keresztények megsegítését sürgette, hanem vallástól függetlenül követelt áldozatvállalást a hívektől a menekültek számára. Utalt arra, meg kell sokszorozni az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy megszűnjenek a háborúk, a nélkülözés, amelyek „egész népeket hazájuk elhagyására kényszerítenek”.

A pápa korábbi, a menekültek megsegítését érintő intelmeit egy új elemmel is kiegészítette a 2015 januári menekültek világnapjára szóló üzenetében. Utalt ugyanis arra, hogy még a katolikusok, az egyházi közösségek is bizalmatlanok, sőt, esetenként ellenségesek a bevándorlókkal szemben, miközben nem ismerik elvándorlásuk okait, nem tudják azt, hogyan kerültek nyomorba, milyen üldöztetésen mentek keresztül. Kiemelte, hogy ez ellentétben áll azzal a bibliai paranccsal, amely szerint tisztelettel és együttérzéssel kell fordulni a rászorulókhoz. „Jézus azonosította önmagát az erőszak és az elnyomás minden ártatlan áldozatával, az idegenekkel és minden szenvedővel. Jézus azt kéri tőlünk, hogy cselekedjünk a szeretet parancsa szerint” – hangoztatta.

2014. november 15-én és 16-án az ausztráliai Brisbane városában ülésezett a világ húsz legfejlettebb ipari hatalma, a G20. Ferenc pápa üzenetben szólította fel a résztvevőket arra, ne elvi kérdésekről vitatkozzanak, hanem konkrét megoldásokat keressenek a világ égető problémáira. Ne csak számokkal, statisztikai adatokkal vagdalkozzanak, hiszen „a számok mögött emberek vannak, családok, munkanélküliek, szegények, menekültek. Sürgős döntésekre van szükség, hogy biztonságot teremtsünk, leküzdjük a terrorizmust, az illegális kereskedelmet, a környezet pusztulását, a pénzügyi visszaéléseket” – fejtette ki.

A menekültek megsegítése volt Ferenc pápa 2014. november 25-én Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén elmondott beszédének legfőbb témája is. Kiemelte, ne csak a gazdaság körül forogjon Európa, hanem tekintsen az emberre is, védje és oltalmazza az emberi méltóságot. Az egyházfő szerint Európa a népek olyan családja, amelyet az egység és a sokszínűség köt össze, és a kontinensnek a szolidaritás elvén kell nyugodnia. Síkra szállt a jobb élet reményében Európába menekülők befogadása mellett, hangsúlyozva: nem engedhető meg, hogy a Földközi-tenger a menekültek tömegeinek hullámsírja legyen.

Megismételte: a tragédiák egyik oka, hogy az egyes uniós tagországok nem működnek együtt kellőképpen a menekültkérdésben. „Hiányzik a kölcsönös támogatás. Ez pedig olyan politikát eredményez, amely nem tartja tiszteletben a menekültek emberi méltóságát”.

Konkrét feladatok

Konkrét feladatokat is meghatározott az egyházfő a megszentelt élet évére 2014 novemberében végén kiadott apostoli levelében, amelyet az egyházról szóló Lumen gentium dogmatiai konstitúció, valamint a szerzetesélet megújításról szóló Perfectae caritatis határozat ötvenedik évfordulója alkalmából bocsátott ki. A híveknek ezt üzente: „Konkrét tetteket várok tőletek: fogadjátok be a menekülteket, segítsétek a szegényeket, a katekézisben, az evangélium hirdetésében és az imádságra tanításban legyetek leleményesek!”

A menekültkérdésről is szó volt Ferenc pápa és Angela Merkel 2015. február 21-én megrendezett találkozóján. Hogy milyen nagyra becsüli a német kancellár az egyházfőt, az is igazolja: a G7 nyári találkozója előtt személyesen is konzultált vele. A menekültkérdés ekkor már aktuálisabb volt mint valaha, hiszen sosem látott tömeg érte el Olaszország partjait. A pápa ezúttal is szót ejtett arról, kevesli az európai országok együttműködését ebben a kérdésben. A kancellár el is ismerte: a pápának igaza van. „Ez a bírálat természetesen nagy súllyal esik latba. S tény az, hogy rendkívül nyugtalanító a Földközi-tengeren kialakult helyzet” – jelentette ki Merkel.

Ferenc pápa teljesen egyértelmű üzenetet küldött május elején, amikor az Erdő Péter bíboros vezette Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) és a Christopher Hill anglikán főpásztor vezette Európai Egyházak Konferenciája (CEC) tagjait fogadta. Kifejtette ugyanis, hogy a háborúk, az üldözés, a nyomor elől elmenekülők – vagyis a gazdasági bevándorlók – ezrei drámai és gyakran tragikus végzetű elvándorlásának fényében az európai egyházaknak kötelessége együttműködni a szolidaritás és befogadás ösztönzésében.

Vasárnap konkrét iránymutatást is adott a menekültprobléma megoldására az egyházfő. Arra szólított fel minden európai plébániát, vallási közösséget, rendházat, fogadjon be egy menekült családot, és bejelentette, hogy ebben példát fog mutatni, élen fog járni az általa vezetett római egyházközség és a két vatikáni plébánia, amelyek megteszik a lépést.

A pápa az Úrangyala imádság előtt a Szent Péter téren elmondott beszédében azt mondta, ez legyen konkrét gesztus, amelyet a decemberben kezdődő szentév, az irgalmasság éve előkészítésének jegyében tegyenek meg a vallási közösségek. "Magukhoz a lelkipásztorokhoz, testvéreimhez, az európai püspökökhöz fordulok most, és arra kérem őket, hogy támogassák felhívásomat minden egyházközségben" - tette hozzá. Ferenc pápa végül rámutatott: "amikor a párok, a családok, a közösségek, a plébániák, az országok bezárkóznak, ez belőlünk jön, és semmi köze Istenhez".

Hasonló tartalmú üzenetet küldött vasárnap egy az albán fővárosban, Tiranában keddig tartó békekonferencia résztvevőinek. Elítélte, hogy akadályokat emelnek azon emberek elé, aki egy jobb élet reményében menekülnek el egy embertelen világból. „Ölni Isten nevében szentségtörés. Diszkriminálni Isten nevében embertelen” – emelte ki a pápa, aki bírálta a „falakat és a kerítéseket azokkal szemben, akik a béke helyét keresik”. Nem lehet közömbösnek maradni azon személyekkel szemben, akik szenvednek „a háború és az erőszak miatt”. A béke megteremtésének tekintetében minden vallás együttműködésére szükség van. A világban zajló konfliktusok kapcsán az emberek nem lehetnek rezignáltak. „A béke megvalósítható” – emelte ki.

A pápa komoly kihívást jelent a menekültek befogadását elutasítók számára. A „befogadó egyházat” követelő kijelentései, a „találkozás kultúrájának” metaforája azonban – mint egyes nyilatkozatokból láthattuk – azok szemében sem túl népszerűek, akik a kereszténység bástyájának tartják magukat.

Befogadásra ösztökél a Pázmány rektora
Szuromi Szabolcs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektora körlevélben kérte az intézmény karainak dékánjait és hallgatói önkormányzatait, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a menekültek ellátását célzó jószolgálati munka megszervezésére, támogatására.
Az MTI-hez is eljuttatott, hétfői keltezésű rektori körlevél szerint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) kérte a PPKE segítségét a Közel-Keletről érkező menekültek ellátásában. A segítségnyújtás kiterjed "mind a társadalmi munkában teljesítendő esetleges tolmácsolási feladatok ellátására, mind egyéb, önkéntes segítő munkára, amely emberi körülményeket teremthet a Magyarországra érkező menekültek számára".
Szuromi Szabolcs hozzátette: tudatában van annak is, hogy az egyetem számos oktatója és hallgatója már részt vesz ebben a munkában.