A romák nem átutazók

Publikálás dátuma
2015.09.09. 07:07
Mindig szükség van a roma szavazatokra: Farkas Flórián és Orbán Viktor FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Kisebbségi szervezetek és roma politikusok felháborodva utasítják vissza a kormányfő kijelentését, hogy senkinek nincs joga az országtól nagyszámú muszlim közösség befogadását követelni, mert mi sem várjuk el, hogy „ők is éljenek együtt egy nagyszámú roma kisebbséggel”.

Mély felháborodást keltett emberi jogi, kisebbségi szervezetek, cigány és nem cigány politikusok körében egyaránt Orbán Viktornak a magyar nagykövetek előtt tett hétfői kirohanása, amely azt üzente, hogy a 800 ezres magyarországi cigány lakosságot a menekültekhez hasonlítható jövevénynek, nem pedig államalkotó közösségnek tekinti a kormányfő. Az üzenet elemi visszatetszést keltett és mélyen megbántotta a magyarságukra büszke roma embereket. Az Ide tartozunk! Roma Közösségi Hálózat úgy látja, ez volt az utóbbi 25 év legszörnyűbb, legkirekesztőbb nyilatkozata, amely „elvitatja állampolgárságunkat, hazafiságunkat, méltóságunkat, magyarságunkat, az egész életünket évszázadokra visszamenőleg”. A közösség szervezője, Setét Jenő hangsúlyozta, hogy a romák nem átutazók, és a menekültekkel csak az köti össze őket, hogy emberi jogaik súlyosan csorbát szenvednek.

Orbán Viktor nem először tesz tanúbizonyságot arról, hogy a törésvonalak és az ellentétek mindenáron való fenntartása és elmélyítése a célja, a miniszterelnök megsértette a hazai roma kisebbséget - ez már a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) véleménye. Vezetőjük, Muhi Erika úgy fogalmazott tegnap: a kormányfő nem tekinthet tehernek állampolgárokat és nem kelthet ellenük gyűlöletet, ahogyan azt tette, mert ha nem kívánatosnak tekinti ezt a közösséget, az egyben azt is üzeni, hogy esélytelen minden társadalmi integrációjukra vonatkozó törekvés.

Ilyen kijelentésre a II. világháború óta egyetlen kormányfő sem vetemedett – áll a Roma Parlament közleményében, amelyben a szervezet elnöke hitet tett amellett, hogy Magyarország valamennyi itt élő roma ember hazája marad. Horváth Aladár szerint Orbán Viktor alkalmatlan rá, hogy tízmillió magyar érdekeit és jogait képviselje.

Roma és nem roma vállalkozók, politikusok, muzsikusok vidéki találkozóján értük utol Teleki Lászlót. A jelenlévők egyöntetűen elutasítják a miniszterelnök kijelentését és pokoli rosszul érzik magukat attól, hogy a hazai cigányságot bevándorlónak tekinti, akikkel kényszerűen együtt kell élnie a többieknek – közölte a szocialista parlamenti képviselő. Valamennyien magyar állampolgárok vagyunk, itt születtünk, katonaként a magyar hazát szolgáltam – hangzott az érezhetően feldúlt politikus szájából az érvelés. Elmondása szerint tegnap sokszor elhangzott a kérdés: ha a roma művészek vagy sportolók világraszóló eredményei is ezt az országot gazdagítják, vajon rájuk is vonatkozik-e a menekültekkel vont párhuzam? A Miniszterelnöki Hivatal egykori romaügyi államtitkára a következő parlamenti ülésen is felszólítja Orbánt, hogy kövesse meg a roma társadalmat. Erre szólítják fel a miniszterelnököt a hazai liberálisok is.

Besence polgármestere, a Roma Polgármesterek Hálózatának egyik vezetője kislánya betegsége miatt a Népszavától értesült a nagyköveti értekezleten elhangzott kormányfői kijelentésről. Ignácz József alig tudta fékezni felháborodását, hogy a cigányságot az idegenek elleni gyűlöletkeltés eszközeként hozta szóba Orbán Viktor. A baranyai polgármester csatlakozott Horváth Aladár véleményéhez, amikor úgy fogalmazott: akkor is nagy a baj, ha tudja, mit beszélt, meg akkor is, ha nem – bár utóbbi esetben legalább meg lehet neki bocsájtani. Nincs viszont bocsánat azért, amit ez a kormány a menekültekkel szemben elkövet – hangsúlyozta a roma településvezető, hozzátéve, hogy Orbán kijelentése csak saját alkalmatlanságát és tehetetlenségét mutatja.

Ignácz József szerint elfogadhatatlan, hogy a legnagyobb hatalommal bíró magyar vezető jövevényként tekint a romákra. Különösen veszélyesnek tartja, hogy a menekült-kérdést kísérő kommunikációs kampány sikeresen átmosta az emberek agyát: Besencén van alkalmas terület menekülttábor befogadására, meg is kérdezték erről a helyi lakosokat, de kis többséggel az elutasítás győzött, az érvek között szó szerint felsorolva a plakátkampány feliratait. Legalább megpróbáltuk – mondta Ignácz József, aki a mostani helyzetet fenyegetésnek tekinti a romákra nézve és úgy látja: el kell gondolkodni mindenkinek, hogy munkájával meddig legitimálja ezt a hatalmat.

A nem roma politikusok közül Jávor Benedek reagált elsőként a miniszterelnök cigányozására. A Párbeszéd Magyarországért (PM) politikusa azt írta saját blogján, hogy nem szeretne része lenni annak a társaságnak, amelynek nevében Orbán azt mondja, „mi” jó fejek vagyunk, és nem kérjük, hogy vigyék el tőlünk ezeket az embereket. Az Európa Parlamenti képviselő úgy fogalmazott: ha elkezdik ilyen alapon osztályozni az állampolgárokat, ő a romákhoz szeretne tartozni.

Európa kontra Magyarország

Publikálás dátuma
2015.09.09. 07:05
AZ EU vezetői FOTÓ: Getty Images, Michele Tantussi
A menedékkérőket fogadó központokban uralkodó állapotok, az azonnali kiutasítás gyakorlata, a szögesdrót kerítés és egyéb elrettentési módszerek sérthetik az Európai Unióba érkező migránsok alapvető jogait - állapította meg az Európai Parlament (EP) kedden elfogadott, jogi kötelező erővel nem bíró állásfoglalásában. 

A 369 szavazattal, 291 ellenszavazat és 58 tartózkodás mellett elfogadott dokumentum az alapvető jogok 2013-2014-es helyzetét vizsgálta az Unióban. Elítélték "az akár fal vagy szögesdrót formáját öltő biztonsági védelmet az EU határain", és "az alapvető jogokat szem előtt tartó határellenőrzést" kértek. A határozatot a fideszes EP-képviselők nem szavazták meg, ám az uniós parlamenti többség nem pártpolitikai, hanem emberiességi kérdésként tekint a háború elől menekülők befogadására.

Ugyanakkor ma délelőtt - mint megírtuk - Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ismerteti az unió javaslattevő-végrehajtó intézményének újabb javaslatait Strasbourgban, az EP plenáris ülésén. Az előzetes jelzések szerint Juncker azt indítványozza majd, hogy a korábban kért 40 ezer helyett 160 ezer menekültet vállaljanak át az uniós tagállamok a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett országoktól, amelyek közé Görögország és Olaszország mellé immár Magyarországot is besorolták. Az EUrologus birtokába jutott az új, rendkívüli menekültelosztó terv rövid leírása, miszerint 120 ezer menedékkérőt helyeznek át, 15 600 embert Olaszországból irányítanának át, 50 400-at Görögországból és 54 ezret Magyarországról. A magyar hatóságok feladata lenne, hogy eldöntsék, a menedékkérők közül kit, hova helyezzenek át.

Amelyik ország nem tud vagy nem akar ebben részt venni, annak alaposan meg kell indokolnia, hogy miért nem, továbbá fizetnie is kell a közös kasszába. Azt, hogy mennyi pénzzel váltható ki a kvóta, még nem tudni. Annyi biztos, hogy az érintett ország egy évre vásárolhatná ki magát az összetartásból. Azok az államok, amelyek befogadják a menedékkérőket, fejenként 6000 eurós támogatásra számíthatnak az EU-s büdzséből. A menedékkérők egyébként nem dönthetnek szabadon, hogy melyik EU-s országban szeretnének menedéket kapni, de a kérelmet elbíráló hatóságnak figyelembe kell vennie, hogy az illető milyen nyelven beszél, illetve hol élnek rokonai. Fontos, hogy a menekültek csak abban az országban kapnának szociális juttatásokat, amelyik befogadta őket. Az EU kormányfői minősített többséggel fogadhatják el a javaslatot.

A vezető uniós tagállamok között egyetértés van a javaslat támogatásáról. Angela Merkel tegnap Berlinben ismét hangsúlyozta, fenyegetések helyett a másik fél nézetei iránti tiszteletből kiindulva kell tárgyalni az új menekültpolitikáról, amelyre azért van szükség, mert a Dublin III. rendelet nem illeszkedik a mostani helyzethez. A német kancellár elmondta, szerinte az egyetértés "nem holnap, és nem is a jövő héten, de gyorsan" kialakul majd. Úgy vélte, az Európai Bizottság javaslatcsomagja - benne a terhek méltányos elosztását szolgáló, valamennyi tagállam számára kötelezettséget előíró kvótarendszerrel - jelenti az "első fontos lépést". A második lépés pedig az, hogy hosszabb távon egy "nyitott", vagyis határozatlan számú menekült elosztását irányító rendszert kell elindítani, mert senki nem látja előre, hogy pontosan mennyi védelemre szoruló ember érkezik az EU-ba. A kancellár hangsúlyozta azt is: nagyon erős meggyőződése, hogy a menekültválság Európa jövőjét meghatározó ügy.

Csak széles körű fellépéssel és a menedékkérőket eddig befogadó szomszédos államok támogatásával állítható meg a szíriai és iraki lakosság elvándorlása - mondta Francois Hollande, a Közel-Keleten üldözött kisebbségek megsegítése érdekében Párizsba összehívott nemzetközi konferencián. A francia elnök szerint most a legsürgősebb a humanitárius segítség, de ő maga is beállt már a Juncker-javaslat mögé. Csalódottságát fejezte ki ugyanakkor a visegrádi országok többségének álláspontja miatt Guy Verhofstadt, az Európai Parlament (EP) liberális frakcióvezetője. A flamand politikus, Belgium korábbi miniszterelnöke szerint "többük - Magyarország bizonyosan - elfelejtette, hogy 1956-ban több mint 200 ezren menekültek az orosz tankok elől Nyugat-Európába. Ugyanez történt, kisebb létszámban az 1968-as Prágai tavasz után."

Miközben a magyar kormány a kvótarendszert csípőből elutasító álláspontja és antihumánus, sőt, menekültellenes intézkedései egyre nagyobb port vernek föl az EU-ban, tegnap négymillió euró (nagyjából 1,26 milliárd forint) rendkívüli segítséget hagyott jóvá Magyarország számára az Európai Bizottság a menekültválság kezeléséhez. A pénzt a menedékkérők fogadására szolgáló létesítmények továbbfejlesztésére, újak létrehozására, a hozzájuk szükséges eszközök és felszerelések beszerzésére, a humán erőforrások és a szállítási lehetőségek bővítésére fordítják majd.

Ez utóbbi, illetve az e forrást megelőző, sok millió eurónyi támogatásról hallgat az Orbán-kormány, sőt, Lázár János két hete állította: az EU semmiféle segítséget nem adott hazánknak a krízis kezelésére. Ám a kabinet nem is ad sokat arra, hogy érdemi tárgyalásokat folytasson partnereivel. Tegnap például Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára levélben határozottan felszólította az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosát, hogy tartózkodjon Magyarország bírálatától, hiszen az ország az Unió minden jogszabályát betartja. Előzőleg Nils Muiznieks lett politikus honlapján közzétett egy bejegyzést, amelyben mély sajnálkozását fejezte ki a magyar kormány menekültekkel kapcsolatos hozzáállása miatt. Hangsúlyozta, hogy Magyarországnak a többi európai országhoz hasonlóan kötelessége védelmet biztosítani a rászorulóknak, tekintet nélkül vallási hovatartozásukra. A bevándorlást korlátozó, az illegális határátlépőket kriminalizáló új jogszabálycsomagot rossz lépésnek tartja, annak szerinte további káros következményei lesznek a menedékkérőkre nézve. Felhívta a magyar parlamentet a jogszabályjavaslatok elvetésére, továbbá sürgette a magyar kormányt és parlamentet, hogy a bevándorlókkal, menedékkérőkkel és menekültekkel szemben emberségesebb és diszkriminációmentes megközelítést alkalmazzon.

Ugyanerre, valamint a hazánkba jutó menekültek körülményeinek javítására szólította fel a kormányt Sigmar Gabriel német alkancellár is még hétfőn. Őt cserében Szijjártó Péter "osztotta ki", mondván: Magyarország minden európai uniós követelménynek megfelel, és nagyon furcsának tartja, hogy azért bírálják, mert a schengeni és a dublini jogszabályok teljes betartásával jár el. "Rendkívül álszent és tisztességtelen", hogy miközben választ keresnek az EU-ra nehezedő egyik legnagyobb kihívásra, egyes nyugati politikusok pénzügyi támogatások megvonásával fenyegetőznek - fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.

Brüsszeli gyors
Ujhelyi István

Ujhelyi István

Ujhelyi István, az MSZP európai politikusa

Túlzás nélkül állíthatom, hogy történelmi pillanatok tanúi vagyunk az Európai Parlamentben. A folyosókon a Strasbourgban egyébként megszokottnál is nagyobb a nyüzsgés, egymást húzzák félre a képviselők a szegleteknél, mindenki tárgyal, győzköd, számol, kérdez. Engem is többször félrehívtak tegnap, elsősorban az Orbán-kormány álláspontjáról kérdeztek kvótaügyben. Közös megoldás ugyanis csak közös akarattal és közös felelősségvállalással van, a magyar kabinet pedig eddig kihúzta magát a feladat alól: a megoldásért nem, a probléma feszítéséért viszont annál többet tett. Orbán Viktor is történelmi döntések előtt áll és most nem az a kérdés, hogy melyik haverja nyerjen közpénzmilliókat az uniós pályázatokon, hanem, hogy Magyarország vállalja-e a felelősséget a következő generációk életére is hatással bíró döntésben. Ha nem, azzal valószínűleg végleg kitaszítjuk magunkat az európai közösségből. Menekültügyben azonnali cselekvésre, szolidaritásra és - ami ugyancsak kiemelten fontos - egyenlő felelősségvállalásra van szükség. Hazánk akár újra a schengeni határok mögött találhatja magát, ha hagyjuk, hogy az Orbán-kormány különutas módon maga intézze a válságkezelést. Magyarország megítéléséről pedig csak annyit: tegnap elhangzott olyan ügyrendi javaslat a parlamenti elnökhöz, hogy a hivatali kocsikat azonnal irányítsák Budapestre és minél több menekültet hozzanak át a biztonságos Nyugatra.

Szerző

Európa kontra Magyarország

Publikálás dátuma
2015.09.09. 07:05
AZ EU vezetői FOTÓ: Getty Images, Michele Tantussi
A menedékkérőket fogadó központokban uralkodó állapotok, az azonnali kiutasítás gyakorlata, a szögesdrót kerítés és egyéb elrettentési módszerek sérthetik az Európai Unióba érkező migránsok alapvető jogait - állapította meg az Európai Parlament (EP) kedden elfogadott, jogi kötelező erővel nem bíró állásfoglalásában. 

A 369 szavazattal, 291 ellenszavazat és 58 tartózkodás mellett elfogadott dokumentum az alapvető jogok 2013-2014-es helyzetét vizsgálta az Unióban. Elítélték "az akár fal vagy szögesdrót formáját öltő biztonsági védelmet az EU határain", és "az alapvető jogokat szem előtt tartó határellenőrzést" kértek. A határozatot a fideszes EP-képviselők nem szavazták meg, ám az uniós parlamenti többség nem pártpolitikai, hanem emberiességi kérdésként tekint a háború elől menekülők befogadására.

Ugyanakkor ma délelőtt - mint megírtuk - Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ismerteti az unió javaslattevő-végrehajtó intézményének újabb javaslatait Strasbourgban, az EP plenáris ülésén. Az előzetes jelzések szerint Juncker azt indítványozza majd, hogy a korábban kért 40 ezer helyett 160 ezer menekültet vállaljanak át az uniós tagállamok a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett országoktól, amelyek közé Görögország és Olaszország mellé immár Magyarországot is besorolták. Az EUrologus birtokába jutott az új, rendkívüli menekültelosztó terv rövid leírása, miszerint 120 ezer menedékkérőt helyeznek át, 15 600 embert Olaszországból irányítanának át, 50 400-at Görögországból és 54 ezret Magyarországról. A magyar hatóságok feladata lenne, hogy eldöntsék, a menedékkérők közül kit, hova helyezzenek át.

Amelyik ország nem tud vagy nem akar ebben részt venni, annak alaposan meg kell indokolnia, hogy miért nem, továbbá fizetnie is kell a közös kasszába. Azt, hogy mennyi pénzzel váltható ki a kvóta, még nem tudni. Annyi biztos, hogy az érintett ország egy évre vásárolhatná ki magát az összetartásból. Azok az államok, amelyek befogadják a menedékkérőket, fejenként 6000 eurós támogatásra számíthatnak az EU-s büdzséből. A menedékkérők egyébként nem dönthetnek szabadon, hogy melyik EU-s országban szeretnének menedéket kapni, de a kérelmet elbíráló hatóságnak figyelembe kell vennie, hogy az illető milyen nyelven beszél, illetve hol élnek rokonai. Fontos, hogy a menekültek csak abban az országban kapnának szociális juttatásokat, amelyik befogadta őket. Az EU kormányfői minősített többséggel fogadhatják el a javaslatot.

A vezető uniós tagállamok között egyetértés van a javaslat támogatásáról. Angela Merkel tegnap Berlinben ismét hangsúlyozta, fenyegetések helyett a másik fél nézetei iránti tiszteletből kiindulva kell tárgyalni az új menekültpolitikáról, amelyre azért van szükség, mert a Dublin III. rendelet nem illeszkedik a mostani helyzethez. A német kancellár elmondta, szerinte az egyetértés "nem holnap, és nem is a jövő héten, de gyorsan" kialakul majd. Úgy vélte, az Európai Bizottság javaslatcsomagja - benne a terhek méltányos elosztását szolgáló, valamennyi tagállam számára kötelezettséget előíró kvótarendszerrel - jelenti az "első fontos lépést". A második lépés pedig az, hogy hosszabb távon egy "nyitott", vagyis határozatlan számú menekült elosztását irányító rendszert kell elindítani, mert senki nem látja előre, hogy pontosan mennyi védelemre szoruló ember érkezik az EU-ba. A kancellár hangsúlyozta azt is: nagyon erős meggyőződése, hogy a menekültválság Európa jövőjét meghatározó ügy.

Csak széles körű fellépéssel és a menedékkérőket eddig befogadó szomszédos államok támogatásával állítható meg a szíriai és iraki lakosság elvándorlása - mondta Francois Hollande, a Közel-Keleten üldözött kisebbségek megsegítése érdekében Párizsba összehívott nemzetközi konferencián. A francia elnök szerint most a legsürgősebb a humanitárius segítség, de ő maga is beállt már a Juncker-javaslat mögé. Csalódottságát fejezte ki ugyanakkor a visegrádi országok többségének álláspontja miatt Guy Verhofstadt, az Európai Parlament (EP) liberális frakcióvezetője. A flamand politikus, Belgium korábbi miniszterelnöke szerint "többük - Magyarország bizonyosan - elfelejtette, hogy 1956-ban több mint 200 ezren menekültek az orosz tankok elől Nyugat-Európába. Ugyanez történt, kisebb létszámban az 1968-as Prágai tavasz után."

Miközben a magyar kormány a kvótarendszert csípőből elutasító álláspontja és antihumánus, sőt, menekültellenes intézkedései egyre nagyobb port vernek föl az EU-ban, tegnap négymillió euró (nagyjából 1,26 milliárd forint) rendkívüli segítséget hagyott jóvá Magyarország számára az Európai Bizottság a menekültválság kezeléséhez. A pénzt a menedékkérők fogadására szolgáló létesítmények továbbfejlesztésére, újak létrehozására, a hozzájuk szükséges eszközök és felszerelések beszerzésére, a humán erőforrások és a szállítási lehetőségek bővítésére fordítják majd.

Ez utóbbi, illetve az e forrást megelőző, sok millió eurónyi támogatásról hallgat az Orbán-kormány, sőt, Lázár János két hete állította: az EU semmiféle segítséget nem adott hazánknak a krízis kezelésére. Ám a kabinet nem is ad sokat arra, hogy érdemi tárgyalásokat folytasson partnereivel. Tegnap például Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára levélben határozottan felszólította az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosát, hogy tartózkodjon Magyarország bírálatától, hiszen az ország az Unió minden jogszabályát betartja. Előzőleg Nils Muiznieks lett politikus honlapján közzétett egy bejegyzést, amelyben mély sajnálkozását fejezte ki a magyar kormány menekültekkel kapcsolatos hozzáállása miatt. Hangsúlyozta, hogy Magyarországnak a többi európai országhoz hasonlóan kötelessége védelmet biztosítani a rászorulóknak, tekintet nélkül vallási hovatartozásukra. A bevándorlást korlátozó, az illegális határátlépőket kriminalizáló új jogszabálycsomagot rossz lépésnek tartja, annak szerinte további káros következményei lesznek a menedékkérőkre nézve. Felhívta a magyar parlamentet a jogszabályjavaslatok elvetésére, továbbá sürgette a magyar kormányt és parlamentet, hogy a bevándorlókkal, menedékkérőkkel és menekültekkel szemben emberségesebb és diszkriminációmentes megközelítést alkalmazzon.

Ugyanerre, valamint a hazánkba jutó menekültek körülményeinek javítására szólította fel a kormányt Sigmar Gabriel német alkancellár is még hétfőn. Őt cserében Szijjártó Péter "osztotta ki", mondván: Magyarország minden európai uniós követelménynek megfelel, és nagyon furcsának tartja, hogy azért bírálják, mert a schengeni és a dublini jogszabályok teljes betartásával jár el. "Rendkívül álszent és tisztességtelen", hogy miközben választ keresnek az EU-ra nehezedő egyik legnagyobb kihívásra, egyes nyugati politikusok pénzügyi támogatások megvonásával fenyegetőznek - fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.

Brüsszeli gyors
Ujhelyi István

Ujhelyi István

Ujhelyi István, az MSZP európai politikusa

Túlzás nélkül állíthatom, hogy történelmi pillanatok tanúi vagyunk az Európai Parlamentben. A folyosókon a Strasbourgban egyébként megszokottnál is nagyobb a nyüzsgés, egymást húzzák félre a képviselők a szegleteknél, mindenki tárgyal, győzköd, számol, kérdez. Engem is többször félrehívtak tegnap, elsősorban az Orbán-kormány álláspontjáról kérdeztek kvótaügyben. Közös megoldás ugyanis csak közös akarattal és közös felelősségvállalással van, a magyar kabinet pedig eddig kihúzta magát a feladat alól: a megoldásért nem, a probléma feszítéséért viszont annál többet tett. Orbán Viktor is történelmi döntések előtt áll és most nem az a kérdés, hogy melyik haverja nyerjen közpénzmilliókat az uniós pályázatokon, hanem, hogy Magyarország vállalja-e a felelősséget a következő generációk életére is hatással bíró döntésben. Ha nem, azzal valószínűleg végleg kitaszítjuk magunkat az európai közösségből. Menekültügyben azonnali cselekvésre, szolidaritásra és - ami ugyancsak kiemelten fontos - egyenlő felelősségvállalásra van szükség. Hazánk akár újra a schengeni határok mögött találhatja magát, ha hagyjuk, hogy az Orbán-kormány különutas módon maga intézze a válságkezelést. Magyarország megítéléséről pedig csak annyit: tegnap elhangzott olyan ügyrendi javaslat a parlamenti elnökhöz, hogy a hivatali kocsikat azonnal irányítsák Budapestre és minél több menekültet hozzanak át a biztonságos Nyugatra.

Szerző