Földmutyi Mezőhegyesen

Publikálás dátuma
2015.09.09. 07:22
A földárak mellett a részletszabályok is befolyásolják majd, hogy kik jutnak állami földhöz FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Október-novemberben kezdődhet az állami földek értékesítése, amit a szocialisták a nemzeti vagyon kiárusításának tartanak. Ráadásul a földbérletek nyerteseként olyanok juthatnak elővásárlási joghoz, akik a kiírás szerint nem is indulhattak volna, például Mezőhegyesen. Az MSZP jogi lépéseket is fontolgat az újabb kétes pályázatok ügyében.

A rendszerváltás óta a legnagyobb kormányzati gazemberségnek nevezte az állami földek egy részének értékesítését Gőgös Zoltán. Az MSZP elnökhelyettese kedden sajtótájékoztatón azt mondta, Európában egyetlen kormánynak sem jutott eszébe az állami földvagyont piacra dobni, még a csődben lévő Görögországnak sem. Felidézte, hogy a Fidesz 2010-es választási programjában még azt állította, a jó termőföld nemzeti kincs, Magyarország pedig akkor lesz újra gazdag és erős, ha az élet meghatározó területein, így az állami vagyonnal történő gazdálkodást is a nyugat-európai minták alapján folytatja.

A hazai állami földgazdálkodást azonban botrányok kísérik. A kisemmizett gazdák ellenállásának azonban lehet eredménye - állapította meg Gőgös. Így több mint egy éves küzdelem után a Hortobágyon legelőhöz juthatott az a tíz legnehezebb helyzetben levő család, akik végigvitték harcukat a hatalom ellen. A Népszava kérdésére, hogy akkor miért maradt sikertelen a kishantosi ökogazdaság küzdelme, a szakpolitikus azt felelte, ott sajnos nagyon gyorsan tönkretették a területet az új bérlők.

A Fejér megyei, a borsodi és a hortobágyi botrány után érik a következő, most Mezőhegyesen, ahol egy 230 éve alakult egykori koronabirtokot akar felszámolni a kormány - hívta fel a figyelmet a politikus. A teljes területet úgy adták, adják bérbe, hogy azon nem kell folytatni a korábbi tevékenységet, holott itt folyik a magyarországi vetőmagtermelés tíz százaléka. A hazai öntözött területek tíz százaléka szintén itt található. Ráadásul a régiós együttműködés keretében nemcsak magyar, hanem román területekre is kiterjed az öntözést. Veszélybe került az ország egyik legjobb ló genetikai állománya. Ezeket a tényezőket mind figyelembe kellett volna venni mielőtt döntöttek a bírtok felszámolásáról - véli Gőgös Zoltán.

Már abban sem volt semmi meglepő, hogy Mezőhegyesen is nyertek a fiktív lakcímre bejelentkezett pályázók. A Dél-Alföldi Agrokultúra Kft. Végegyházán a Táncsics Mihály u. 28. alá van bejelentve, ami egy régi Tüzép-telep, ahol semmilyen munka nem folyik és a címen senki nem található - közölte Gőgös Zoltán. A politikus elmondta, a cég a pályázat kiírásának időszakában alakult, nem egészen egy éve. A kft. tulajdonosa 250 kilométerre, Nagykovácsiban lakik és tavaly májusban jogászként helyezték el a Miniszterelnöki Hivatalba. Mellesleg a pályázat kötelező állattartást ír elő. A cégiratokban ugyanakkor nem is szerepel az állattartás, vagyis eleve nem is indulhatott volna a pályázaton. Az ellenzéki politikus szerint ez egyértelműen csalás és fiktív pályázat beadása történt.

Talán még ennél is cifrább az a pályázó, aki úgy nyert, hogy a battonyai templomba jelentkezett be, amiről a helyiek nem is tudtak. Ő is nyert majd' 100 hektárt. A "szerencsés" pályázó édesanyjának a vezetékneve egyezik egy fideszes országgyűlési képviselőjével. Mindkét nyertes elővásárlási joggal indulhat majd az októberben induló földvásárlási liciten.

Gőgös Hortobágyhoz hasonlóan Mezőhegyesen is indokoltnak tartja, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) kezdjen vizsgálatot. Ha nem indul hivatalból eljárás a kétes pályázatok ügyében, akkor az ellenzéki párt a döntéshozók büntetőjogi felelősségét is vizsgálni fogja a nyilvánvaló károkozás miatt.

Az MSZP elnökhelyettese szerint aljas hazugság, hogy Mezőhegyesen a helyi gazdálkodók fognak földhöz jutni. Ugyanis tömegesen jelentek meg az aranykalászos gazdatanfolyamokon olyan tehetős emberek, akiknek semmi közük nincs a mezőgazdasághoz. Nagy valószínűséggel az árveréseken a helyi gazdák elől ők viszik majd el az állami földeket.

Szerző

Vandálok tomboló fanatizmusa

Publikálás dátuma
2015.09.09. 07:09
Rendőrök vezetnek el egy szurkolót a Groupama Arénánál FOTÓ: MTI/MARJAI JÁNOS
Miközben a kormánypárt folyamatosan azt sulykolja belénk, hogy mekkora kárt okoznak Budapestnek a menekültek, arról mélyen hallgatnak, hogy mennyibe kerül a múlt pénteki magyar-román Európa-bajnoki selejtező kapcsán kialakult zavargások után a főváros helyreállítása. A több tucat letartóztatott rendzavaró közül ötöt gyorsított eljárásban állítottak bíróság elé, hárman letöltendő börtönt kaptak. Lehetséges, hogy a némaság nem véletlen, hiszen több fideszes politikus is közel áll egy-egy csapat szurkolóihoz - talán nem akarják, hogy megromoljon a viszony. Kubatov Gábor pártigazgató például az egyik leghírhedtebb Fradi szurkolói csoporttal sörözött, s maga is gyakorta járt ki a lelátóra a '90-es években. Debrecen korábbi polgármestere, Kósa Lajos pedig még egy parkolási bírságot is vállalt a szurkolókért.

Miközben Kocsis Máté és Tarlós István rendre hangoztatja, hogy a Budapestre érkező migránsok elhelyezése mennyi pénzbe kerül az államnak, és mekkora kárt okoznak a fővárosnak, arról mélyen hallgatnak, hogy a futballhuligánok megfékezése mennyibe került Budapestnek és tombolásuk után mennyibe kerül a helyreállítás. Lapunk megkereste ezzel kapcsolatban a Fővárosi Önkormányzatot, amely először az Országos Rendőr-főkapitánysághoz irányított bennünket, majd azt üzente, felkérték a Főkertet, hogy összesítsék a károkat. Válasz egyelőre egyik helyről sem érkezett.

A "békés" szurkolók, a Magyarország – Románia futballmérkőzés előtt, közben és alatt földi pokollá változtatták a Népliget környékét. A legjelentősebb kár a TIT Budapesti Planetáriumának az épületében keletkezett: a rendbontók akkor tettek rongálták meg az épületet, amikor pénteken a Groupama Aréna környékéről a Népliget felé szorították vissza őket. A parkban gyülekező többezres tömeg pedig több bejárati ajtót betörve a Planetárium tetejére és párkányára felmászva randalírozott – ezt nem a főváros, hanem a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat üzemelteti. Az ultrák szétszedték az épület lépcsőit, majd annak köveit dobálták, a biztonsági berendezéseket szétverték, a kamerákat és az antennákat használhatatlanná tették. A Planetárium főbejárata előtti terület csupa üvegszilánk, az épület oldalfalát tiltott önkényuralmi szimbólumok csúfítják. A TIT Budapesti Planetárium látogatóinak nagyobb része iskolás, számukra ilyen állapotában nem látogatható az intézmény – közölte a Planetárium. Lapunk megkeresésére elmondták: a károk összegét pontosan nem tudni, de a betört ajtó, a megrongált antennák és kamerák, a kőpárkányok és a fal helyreállítása több millióba is kerülhet, jelenleg a biztosító kárfelmérésére várnak. Az intézmény egyik munkatársa a 444-nek elmondta: a szeptember 14-ére tervezett újranyitás vélhetően nincs veszélyben.

A szurkolók több autót, köztük egy rendőrségi terepjárót is felgyújtottak, amelyet Rákosmente, azaz a XVII. kerület képviselő-testülete ajándékozott a kerület rendőrségének: az autó „bűne” az volt, hogy az Elnök utcában parkolt. „Ez nem szurkolás. Aki ezt tette, nem ultra. Semmi köze a focihoz, semmi köze a hűséghez, elköteleződéshez" – fakadt ki Riz Levente, a kerület fideszes polgármestere. Azt pontosan nem tudni, milyen felszereltségű volt a megsemmisült gépjármű, de a gyártó weboldala szerint a legolcsóbb változat is 4,5 millió forintba kerül. Kerestük az ORFK-t is, hogy a rendőrségnek mennyi kára keletkezett a zavargások megfékezése során, amint válaszolnak, közöljük.

A balhézó ultrák közül 15-en, a rendőrök közül 17-en sérültek meg az összecsapásokban. Összesen 51 ember állítottak elő a mérkőzés helyszínének környékén történt rendbontások miatt. Az előállítások többségében garázdaság, hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, pirotechnikai eszközzel való visszaélés, illetve jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni engedetlenség miatt történtek. Bűnügyi őrizetbe 20 embert vettek, 22 pedig szabálysértési őrizetbe került. Öt embert már a hét elején, gyorsított eljárásban bíróság elé állítottak hivatalos személy elleni erőszak miatt: a Pesti Központi Kerületi Bíróság mind az öt vádlottat bűnösnek mondta ki. Hárman letöltendő börtönbüntetést kaptak, ezek időtartama 2 év, 2 év 6 hónap, illetve 3 év 4 hónap, illetve öt évig nem látogathatják a Magyar Labdarúgó Szövetség rendezvényeit: „ezek a futballhuligánok ismét bizonyították, hogy nem tudják betartani a társas együttélés szabályait, így nem kaphatnak még egy esélyt. Ennek az ítéletnek üzenetértéke is van” – szögezte le Kajtor Gergely bíró az ítélethirdetéskor. Két további huligánt a bíróság 2-2 év börtönbüntetésre ítélt, ezek végrehajtását 5-5 év próbaidőre felfüggesztette, valamint 3 évig nem látogathatják az MLSZ által szervezett rendezvényeket – esetükben a bíró úgy ítélte meg, hogy csoportosan, de nem felfegyverkezve követték el a bűncselekményt, s korábban egyikőjük sem került összetűzésbe a törvénnyel. Egyelőre egyik ítélet sem jogerős.

Orbán több megértést várt az ultráktól
"Azt hittem, hogy több megértés van bennük, és látják, hogy milyen a helyzet Magyarországon az illegális bevándorlók miatt. (...) Úgy látszik, nem csak az európai vezetők, én is illúziókat kergetek néha" - mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban miután a magyar-román meccs előestéjén, szeptember 3-án szurkolók egy csoportja a Deák Ferenc tér környékén pirotechnikai eszközöket használva, hangos ritmusokat zengve, az ott parkoló gépjárműveket, valamint a közterületi padokat, székeket megrongálta. A társaság többsége piros-fehér-zöld színű, valamint piros-fekete színű, vagy sötét kámzsával takarta arcát, így nehezen beazonosíthatóak a rendőrségi felvételeken. Aznap este 16 embert garázdaság miatt állítottak elő, további egy személyt pedig azért, mert egy intézkedő rendőrt is fellökött. A nagyjából száz fős csoport tagjai közül többen a kiérkező rendőrök felé kukákat és a közeli szórakozóhelyekről elhozott székeket, italos üvegeket dobáltak, több rendőrautóban kárt okoztak. Több kocsi szélvédőjét betörték, a kereküket kiszúrták.

Talán azért titkolózik ennyire a Fővárosi Önkormányzat, mert több fideszes politikus is kötődik az egyes szurkolói csoportokhoz. Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója és a Ferencvárosi Torna Club elnöke ugyan hónapok óta vívja szélmalomharcát a szurkolói regisztráció és a vénaszkenneres beléptetés ellen tiltakozó fradistákkal, de a „régi motorosokkal” szoros kapcsolatban volt. Ugyanis a pártigazgató is megfordult a lelátón: fiatal korától járt meccsekre, a '90-es évek első harmadában pedig szorosabb kapcsolatba került a csapattal. A nagybátyja révén eljárt a Simon sörözőbe is, ahol a játékosok és a legkeményebb szurkolói csoport, a 2-es szektor találkozott. Például a Fradi meccseit biztosító Fradi Security (FS) egyik hírhedt alakjával, a cégtől nemrég menesztett Szabó „Szőke” Ferenccel innen ismerték egymást – a férfit egy népszerű szurkolói portál „Kubatov kedvenc gyilkosaként” emlegeti. Amikor az FTC elnökétől megkérdezték, milyen a kapcsolata a férfival csak annyit válaszolt: „rég beszéltem vele”.

Szőke akkor szerzett magának ismertséget, amikor 2013 márciusában a Fidesz-székházat a negyedik alkotmánymódosítás elleni tiltakozásul elfoglaló fiatalok eltávolítását vezényelte le. Mint később írta, senki nem hívta a Lendvay utcába, a Fidesz elkötelezett híveként kötelességének érezte, hogy segítsen. A történtek után a hír24 és a HVG írta meg, hogy Szabót bűnrészességért tizennégy évre ítélték 2001-ben az alvilág uzsorásaként számon tartott „Olasz Misi” likvidálásáért. Így büntetett előélete miatt nem is lehetne biztonsági cég alkalmazottja. Szabadulása után, 2009-ben bukkant fel az FS-nél, papíron nem is volt biztonsági ember, hanem szurkolói koordinátornak nevezték a munkakörét. Az Átlátszó kérdésére az FTC augusztusban közölte: a szurkolók által nem igazán kedvelt Szőke már nem vesz részt az általuk szervezett sporteseményeken. A lapunknak nyilatkozó Szurkolók Személyiségi Jogok Nélkül nevű csoport szerint a koordinátort nem menesztették, önként hagyta ott az FS-t.

Kósa Lajos is közel áll Debrecen focicsapatának szurkolóihoz. 2013-ban például a korábbi polgármester és alpolgármestere, Papp László azért kapott parkolási bírságot, mert a megállni tilos jelzőtábla hatálya alatt a járdán szabálytalanul álltak meg. Papp később azt közölte, hogy az említett időben Kósával a Loki Szurkolók Egyesületének szakmai találkozóján vettek részt. A szabálytalan parkolást mindketten elismerték, a kiszabott bírságot. Az azóta országgyűlési képviselővé avanzsált polgármester nem felejtette el, honnan indult. Nyáron a Dehírnek nyilatkozva kiállt a szurkolók mellett, és kifejtette: meg fogják oldani a szurkolói regisztráció problémáját, hogy az ultrák visszatérhessenek a debreceni stadionba.

Nem csak Kósa által köthetők a Debrecen szurkolói a Fideszhez. Amikor 2013 februárjában az Ultras Debrecen 1994 nevű csoport megzavarta a Hallgatói Hálózat (HaHa) helyi fórumát, az egyik szurkoló a mikrofonhoz lépve ingerülten kérdőre vonta a szervezet tagjait, torokelvágással és kocsmaszétveréssel fenyegetőzött. Az említett drukker a Fidesz 2010-es pártlistáján is indult: Szepesi Miklós Zsolt a Magyar Vállalkozók Pártjának (MVP) Hajdú-Bihar megyei elnöke volt – derítette ki a Klubrádió. A rádió emlékeztetett, hogy 2009-ben a MVP színeiben Szepesi az akkori kormány gazdaságélénkítő intézkedései elleni tiltakozásul homokórát adott ajándékba Gyurcsány Ferencnek párttársaival együtt.

Kubatov díszes társasága
Nem Kubatov az egyetlen, aki a 2-es szektor tagjai közül politikai pályára lépett: Szilágyi György jobbikos képviselő is a társasághoz tartozott. A ’90-es években a csoport tagjai ultrák és huligánok voltak, akik zöme kidobóként, ajtónállóként vagy testőrként dolgozott az éjszakai életben – emlékeztet az Index. Többük a '90-es évek elején nyíltan virágzó, és egymással háborút vívó maffiacsoportjaihoz tartozott, volt, aki Szlávy Bulcsú vagy Gózony Mihály testőre volt, de feltűnt a csoport és a klub körül Fenyő János és Tasnádi Péter is. A 2-es szektor egy időben akkora befolyást szerzett a klubnál, hogy bejártak a klubházba, az öltözőbe és állítólag egy-egy edző menesztésében is közreműködtek. A társaság néhány év után feloszlott: megváltoztak a szurkolói szokások, fiatalabb ultrák jöttek, míg a 2-es szektorosok kiöregedtek, stabilabb megélhetés után néztek, néhányuk pedig börtönbe került.

Szerző

Vandálok tomboló fanatizmusa

Publikálás dátuma
2015.09.09. 07:09
Rendőrök vezetnek el egy szurkolót a Groupama Arénánál FOTÓ: MTI/MARJAI JÁNOS
Miközben a kormánypárt folyamatosan azt sulykolja belénk, hogy mekkora kárt okoznak Budapestnek a menekültek, arról mélyen hallgatnak, hogy mennyibe kerül a múlt pénteki magyar-román Európa-bajnoki selejtező kapcsán kialakult zavargások után a főváros helyreállítása. A több tucat letartóztatott rendzavaró közül ötöt gyorsított eljárásban állítottak bíróság elé, hárman letöltendő börtönt kaptak. Lehetséges, hogy a némaság nem véletlen, hiszen több fideszes politikus is közel áll egy-egy csapat szurkolóihoz - talán nem akarják, hogy megromoljon a viszony. Kubatov Gábor pártigazgató például az egyik leghírhedtebb Fradi szurkolói csoporttal sörözött, s maga is gyakorta járt ki a lelátóra a '90-es években. Debrecen korábbi polgármestere, Kósa Lajos pedig még egy parkolási bírságot is vállalt a szurkolókért.

Miközben Kocsis Máté és Tarlós István rendre hangoztatja, hogy a Budapestre érkező migránsok elhelyezése mennyi pénzbe kerül az államnak, és mekkora kárt okoznak a fővárosnak, arról mélyen hallgatnak, hogy a futballhuligánok megfékezése mennyibe került Budapestnek és tombolásuk után mennyibe kerül a helyreállítás. Lapunk megkereste ezzel kapcsolatban a Fővárosi Önkormányzatot, amely először az Országos Rendőr-főkapitánysághoz irányított bennünket, majd azt üzente, felkérték a Főkertet, hogy összesítsék a károkat. Válasz egyelőre egyik helyről sem érkezett.

A "békés" szurkolók, a Magyarország – Románia futballmérkőzés előtt, közben és alatt földi pokollá változtatták a Népliget környékét. A legjelentősebb kár a TIT Budapesti Planetáriumának az épületében keletkezett: a rendbontók akkor tettek rongálták meg az épületet, amikor pénteken a Groupama Aréna környékéről a Népliget felé szorították vissza őket. A parkban gyülekező többezres tömeg pedig több bejárati ajtót betörve a Planetárium tetejére és párkányára felmászva randalírozott – ezt nem a főváros, hanem a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat üzemelteti. Az ultrák szétszedték az épület lépcsőit, majd annak köveit dobálták, a biztonsági berendezéseket szétverték, a kamerákat és az antennákat használhatatlanná tették. A Planetárium főbejárata előtti terület csupa üvegszilánk, az épület oldalfalát tiltott önkényuralmi szimbólumok csúfítják. A TIT Budapesti Planetárium látogatóinak nagyobb része iskolás, számukra ilyen állapotában nem látogatható az intézmény – közölte a Planetárium. Lapunk megkeresésére elmondták: a károk összegét pontosan nem tudni, de a betört ajtó, a megrongált antennák és kamerák, a kőpárkányok és a fal helyreállítása több millióba is kerülhet, jelenleg a biztosító kárfelmérésére várnak. Az intézmény egyik munkatársa a 444-nek elmondta: a szeptember 14-ére tervezett újranyitás vélhetően nincs veszélyben.

A szurkolók több autót, köztük egy rendőrségi terepjárót is felgyújtottak, amelyet Rákosmente, azaz a XVII. kerület képviselő-testülete ajándékozott a kerület rendőrségének: az autó „bűne” az volt, hogy az Elnök utcában parkolt. „Ez nem szurkolás. Aki ezt tette, nem ultra. Semmi köze a focihoz, semmi köze a hűséghez, elköteleződéshez" – fakadt ki Riz Levente, a kerület fideszes polgármestere. Azt pontosan nem tudni, milyen felszereltségű volt a megsemmisült gépjármű, de a gyártó weboldala szerint a legolcsóbb változat is 4,5 millió forintba kerül. Kerestük az ORFK-t is, hogy a rendőrségnek mennyi kára keletkezett a zavargások megfékezése során, amint válaszolnak, közöljük.

A balhézó ultrák közül 15-en, a rendőrök közül 17-en sérültek meg az összecsapásokban. Összesen 51 ember állítottak elő a mérkőzés helyszínének környékén történt rendbontások miatt. Az előállítások többségében garázdaság, hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, pirotechnikai eszközzel való visszaélés, illetve jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni engedetlenség miatt történtek. Bűnügyi őrizetbe 20 embert vettek, 22 pedig szabálysértési őrizetbe került. Öt embert már a hét elején, gyorsított eljárásban bíróság elé állítottak hivatalos személy elleni erőszak miatt: a Pesti Központi Kerületi Bíróság mind az öt vádlottat bűnösnek mondta ki. Hárman letöltendő börtönbüntetést kaptak, ezek időtartama 2 év, 2 év 6 hónap, illetve 3 év 4 hónap, illetve öt évig nem látogathatják a Magyar Labdarúgó Szövetség rendezvényeit: „ezek a futballhuligánok ismét bizonyították, hogy nem tudják betartani a társas együttélés szabályait, így nem kaphatnak még egy esélyt. Ennek az ítéletnek üzenetértéke is van” – szögezte le Kajtor Gergely bíró az ítélethirdetéskor. Két további huligánt a bíróság 2-2 év börtönbüntetésre ítélt, ezek végrehajtását 5-5 év próbaidőre felfüggesztette, valamint 3 évig nem látogathatják az MLSZ által szervezett rendezvényeket – esetükben a bíró úgy ítélte meg, hogy csoportosan, de nem felfegyverkezve követték el a bűncselekményt, s korábban egyikőjük sem került összetűzésbe a törvénnyel. Egyelőre egyik ítélet sem jogerős.

Orbán több megértést várt az ultráktól
"Azt hittem, hogy több megértés van bennük, és látják, hogy milyen a helyzet Magyarországon az illegális bevándorlók miatt. (...) Úgy látszik, nem csak az európai vezetők, én is illúziókat kergetek néha" - mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban miután a magyar-román meccs előestéjén, szeptember 3-án szurkolók egy csoportja a Deák Ferenc tér környékén pirotechnikai eszközöket használva, hangos ritmusokat zengve, az ott parkoló gépjárműveket, valamint a közterületi padokat, székeket megrongálta. A társaság többsége piros-fehér-zöld színű, valamint piros-fekete színű, vagy sötét kámzsával takarta arcát, így nehezen beazonosíthatóak a rendőrségi felvételeken. Aznap este 16 embert garázdaság miatt állítottak elő, további egy személyt pedig azért, mert egy intézkedő rendőrt is fellökött. A nagyjából száz fős csoport tagjai közül többen a kiérkező rendőrök felé kukákat és a közeli szórakozóhelyekről elhozott székeket, italos üvegeket dobáltak, több rendőrautóban kárt okoztak. Több kocsi szélvédőjét betörték, a kereküket kiszúrták.

Talán azért titkolózik ennyire a Fővárosi Önkormányzat, mert több fideszes politikus is kötődik az egyes szurkolói csoportokhoz. Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója és a Ferencvárosi Torna Club elnöke ugyan hónapok óta vívja szélmalomharcát a szurkolói regisztráció és a vénaszkenneres beléptetés ellen tiltakozó fradistákkal, de a „régi motorosokkal” szoros kapcsolatban volt. Ugyanis a pártigazgató is megfordult a lelátón: fiatal korától járt meccsekre, a '90-es évek első harmadában pedig szorosabb kapcsolatba került a csapattal. A nagybátyja révén eljárt a Simon sörözőbe is, ahol a játékosok és a legkeményebb szurkolói csoport, a 2-es szektor találkozott. Például a Fradi meccseit biztosító Fradi Security (FS) egyik hírhedt alakjával, a cégtől nemrég menesztett Szabó „Szőke” Ferenccel innen ismerték egymást – a férfit egy népszerű szurkolói portál „Kubatov kedvenc gyilkosaként” emlegeti. Amikor az FTC elnökétől megkérdezték, milyen a kapcsolata a férfival csak annyit válaszolt: „rég beszéltem vele”.

Szőke akkor szerzett magának ismertséget, amikor 2013 márciusában a Fidesz-székházat a negyedik alkotmánymódosítás elleni tiltakozásul elfoglaló fiatalok eltávolítását vezényelte le. Mint később írta, senki nem hívta a Lendvay utcába, a Fidesz elkötelezett híveként kötelességének érezte, hogy segítsen. A történtek után a hír24 és a HVG írta meg, hogy Szabót bűnrészességért tizennégy évre ítélték 2001-ben az alvilág uzsorásaként számon tartott „Olasz Misi” likvidálásáért. Így büntetett előélete miatt nem is lehetne biztonsági cég alkalmazottja. Szabadulása után, 2009-ben bukkant fel az FS-nél, papíron nem is volt biztonsági ember, hanem szurkolói koordinátornak nevezték a munkakörét. Az Átlátszó kérdésére az FTC augusztusban közölte: a szurkolók által nem igazán kedvelt Szőke már nem vesz részt az általuk szervezett sporteseményeken. A lapunknak nyilatkozó Szurkolók Személyiségi Jogok Nélkül nevű csoport szerint a koordinátort nem menesztették, önként hagyta ott az FS-t.

Kósa Lajos is közel áll Debrecen focicsapatának szurkolóihoz. 2013-ban például a korábbi polgármester és alpolgármestere, Papp László azért kapott parkolási bírságot, mert a megállni tilos jelzőtábla hatálya alatt a járdán szabálytalanul álltak meg. Papp később azt közölte, hogy az említett időben Kósával a Loki Szurkolók Egyesületének szakmai találkozóján vettek részt. A szabálytalan parkolást mindketten elismerték, a kiszabott bírságot. Az azóta országgyűlési képviselővé avanzsált polgármester nem felejtette el, honnan indult. Nyáron a Dehírnek nyilatkozva kiállt a szurkolók mellett, és kifejtette: meg fogják oldani a szurkolói regisztráció problémáját, hogy az ultrák visszatérhessenek a debreceni stadionba.

Nem csak Kósa által köthetők a Debrecen szurkolói a Fideszhez. Amikor 2013 februárjában az Ultras Debrecen 1994 nevű csoport megzavarta a Hallgatói Hálózat (HaHa) helyi fórumát, az egyik szurkoló a mikrofonhoz lépve ingerülten kérdőre vonta a szervezet tagjait, torokelvágással és kocsmaszétveréssel fenyegetőzött. Az említett drukker a Fidesz 2010-es pártlistáján is indult: Szepesi Miklós Zsolt a Magyar Vállalkozók Pártjának (MVP) Hajdú-Bihar megyei elnöke volt – derítette ki a Klubrádió. A rádió emlékeztetett, hogy 2009-ben a MVP színeiben Szepesi az akkori kormány gazdaságélénkítő intézkedései elleni tiltakozásul homokórát adott ajándékba Gyurcsány Ferencnek párttársaival együtt.

Kubatov díszes társasága
Nem Kubatov az egyetlen, aki a 2-es szektor tagjai közül politikai pályára lépett: Szilágyi György jobbikos képviselő is a társasághoz tartozott. A ’90-es években a csoport tagjai ultrák és huligánok voltak, akik zöme kidobóként, ajtónállóként vagy testőrként dolgozott az éjszakai életben – emlékeztet az Index. Többük a '90-es évek elején nyíltan virágzó, és egymással háborút vívó maffiacsoportjaihoz tartozott, volt, aki Szlávy Bulcsú vagy Gózony Mihály testőre volt, de feltűnt a csoport és a klub körül Fenyő János és Tasnádi Péter is. A 2-es szektor egy időben akkora befolyást szerzett a klubnál, hogy bejártak a klubházba, az öltözőbe és állítólag egy-egy edző menesztésében is közreműködtek. A társaság néhány év után feloszlott: megváltoztak a szurkolói szokások, fiatalabb ultrák jöttek, míg a 2-es szektorosok kiöregedtek, stabilabb megélhetés után néztek, néhányuk pedig börtönbe került.

Szerző