Földmutyi Mezőhegyesen

Október-novemberben kezdődhet az állami földek értékesítése, amit a szocialisták a nemzeti vagyon kiárusításának tartanak. Ráadásul a földbérletek nyerteseként olyanok juthatnak elővásárlási joghoz, akik a kiírás szerint nem is indulhattak volna, például Mezőhegyesen. Az MSZP jogi lépéseket is fontolgat az újabb kétes pályázatok ügyében.

A rendszerváltás óta a legnagyobb kormányzati gazemberségnek nevezte az állami földek egy részének értékesítését Gőgös Zoltán. Az MSZP elnökhelyettese kedden sajtótájékoztatón azt mondta, Európában egyetlen kormánynak sem jutott eszébe az állami földvagyont piacra dobni, még a csődben lévő Görögországnak sem. Felidézte, hogy a Fidesz 2010-es választási programjában még azt állította, a jó termőföld nemzeti kincs, Magyarország pedig akkor lesz újra gazdag és erős, ha az élet meghatározó területein, így az állami vagyonnal történő gazdálkodást is a nyugat-európai minták alapján folytatja.

A hazai állami földgazdálkodást azonban botrányok kísérik. A kisemmizett gazdák ellenállásának azonban lehet eredménye - állapította meg Gőgös. Így több mint egy éves küzdelem után a Hortobágyon legelőhöz juthatott az a tíz legnehezebb helyzetben levő család, akik végigvitték harcukat a hatalom ellen. A Népszava kérdésére, hogy akkor miért maradt sikertelen a kishantosi ökogazdaság küzdelme, a szakpolitikus azt felelte, ott sajnos nagyon gyorsan tönkretették a területet az új bérlők.

A Fejér megyei, a borsodi és a hortobágyi botrány után érik a következő, most Mezőhegyesen, ahol egy 230 éve alakult egykori koronabirtokot akar felszámolni a kormány - hívta fel a figyelmet a politikus. A teljes területet úgy adták, adják bérbe, hogy azon nem kell folytatni a korábbi tevékenységet, holott itt folyik a magyarországi vetőmagtermelés tíz százaléka. A hazai öntözött területek tíz százaléka szintén itt található. Ráadásul a régiós együttműködés keretében nemcsak magyar, hanem román területekre is kiterjed az öntözést. Veszélybe került az ország egyik legjobb ló genetikai állománya. Ezeket a tényezőket mind figyelembe kellett volna venni mielőtt döntöttek a bírtok felszámolásáról - véli Gőgös Zoltán.

Már abban sem volt semmi meglepő, hogy Mezőhegyesen is nyertek a fiktív lakcímre bejelentkezett pályázók. A Dél-Alföldi Agrokultúra Kft. Végegyházán a Táncsics Mihály u. 28. alá van bejelentve, ami egy régi Tüzép-telep, ahol semmilyen munka nem folyik és a címen senki nem található - közölte Gőgös Zoltán. A politikus elmondta, a cég a pályázat kiírásának időszakában alakult, nem egészen egy éve. A kft. tulajdonosa 250 kilométerre, Nagykovácsiban lakik és tavaly májusban jogászként helyezték el a Miniszterelnöki Hivatalba. Mellesleg a pályázat kötelező állattartást ír elő. A cégiratokban ugyanakkor nem is szerepel az állattartás, vagyis eleve nem is indulhatott volna a pályázaton. Az ellenzéki politikus szerint ez egyértelműen csalás és fiktív pályázat beadása történt.

Talán még ennél is cifrább az a pályázó, aki úgy nyert, hogy a battonyai templomba jelentkezett be, amiről a helyiek nem is tudtak. Ő is nyert majd' 100 hektárt. A "szerencsés" pályázó édesanyjának a vezetékneve egyezik egy fideszes országgyűlési képviselőjével. Mindkét nyertes elővásárlási joggal indulhat majd az októberben induló földvásárlási liciten.

Gőgös Hortobágyhoz hasonlóan Mezőhegyesen is indokoltnak tartja, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) kezdjen vizsgálatot. Ha nem indul hivatalból eljárás a kétes pályázatok ügyében, akkor az ellenzéki párt a döntéshozók büntetőjogi felelősségét is vizsgálni fogja a nyilvánvaló károkozás miatt.

Az MSZP elnökhelyettese szerint aljas hazugság, hogy Mezőhegyesen a helyi gazdálkodók fognak földhöz jutni. Ugyanis tömegesen jelentek meg az aranykalászos gazdatanfolyamokon olyan tehetős emberek, akiknek semmi közük nincs a mezőgazdasághoz. Nagy valószínűséggel az árveréseken a helyi gazdák elől ők viszik majd el az állami földeket.