Csődvédelem: szegényeknek nem jár

A bajba jutott adósok egy része elvileg már szeptember 1-jétől élhetne a magáncsőd nyújtotta védelemmel, de a gyakorlatban erre még kevés az esélye, mert a törvényhez kapcsolódó rendeletek egy részére még várni kell. Ugyanakkor a lépcsőzetesen életbe lépő jogszabály első kedvezményezettjei a felmondott devizahitlesek, őket követik a forinthitelesek, a többi adós azonban csak 2016. szeptemberétől számíthat a magáncsőd intézményére.

Ha nem is lélegezhetnek fel, de mindenképpen némi levegőhöz juthatnak azok a felmondott jelzálogalapú devizahitelesek, akiknek veszélybe került az otthonuk. Ezeknél az elszámolás határideje 2015. április 30. volt. Abban az esetben, ha a bank hitelszerződést később mondja fel, a felmondásról szóló értesítő kézhezvételét követő 60 napon belül kezdeményezheti az adós a családi csődvédelmet. A szakemberek azt tanácsolják, hogy az első körben mindenképpen érdemes a hitelező pénzintézethez fordulni.

A lépcsőzetesen hatályba lépő törvény második ütemében a bedőlt forinthitelesek következnek, akik október 31-től az év végéig igényelhetik a segítséget, majd 2016 szeptemberétől minden eladósodott magánszemély, aki megfelel a jogszabályi feltételeknek, bejelentkezhet a magáncsőd eljárásba.

A gond csak az, hogy a törvény ugyan a hónap elején hatályba lépett, de a hozzá tartozó rendeleteknek csak egy része készült el. Így az érintett pénzintézetek, közüzemi szolgáltatók, de még a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) sem biztos abban, hogy mindenre kiterjedő tájékoztatást tud adni, a tényleges eljárás megindításáról nem is szólva.

Közzétették viszont már a vagyonfelügyelők szakmai felügyeletéről, vagy az adósoknál készítendő környezettanulmány részleteiről szóló rendeletet, de egyelőre hiányzik a méltányolható lakásárról szóló szabályozás. Ennek ellenére néhány bank üzletszabályzatában megjelent a családi csődvédelemmel kapcsolatos tájékoztatás. Véglegesen majd a több mint 100 oldalas törvény, valamint 10 kormányrendelet és 7 igazságügyi miniszteri (IM) rendelet foglalja össze a családi csődvédelmi konstrukciót. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy évekbe is beletelik egy jól működő magáncsőd intézmény kialakítása.

Az IM háttérintézménye, az Igazságügyi Hivatal, itt működik az a Családi Csődvédelmi Szolgálat, amely a magáncsőd eljárásokkal foglalkozik. Itt megtudtuk, hogy magáncsődvédelmet az az adós kérhet, akinek vagyona és törlesztésre fordítható állandó jövedelme van, de az nem elég az adóssága törlesztésére. Az adós akkor számíthat kedvező elbírálásra, ha összes tartozása 2 millió és 60 millió forint között van, és a tartozásállománya meghaladja a vagyona értékét, de nem több annak kétszeresénél. Követelmény még az is, hogy legyen legalább egy olyan tartozása, amely három hónapja lejárt, mértéke pedig több mint félmillió forint.

A csődvédelem alatt egyébként az adósnak nem kell számolnia a végrehajtási, zálogtárgy-kényszerértékesítési és egyéb igényérvényesítésekkel, valamint tetemes végrehajtói költségekkel, de az sem közömbös, hogy kilakoltatással sem.

A pénzintézeteket képviselő Magyar Bankszövetség szerint legalább 25, de hosszabb távon akár 40 ezer ügyfél jelentkezhet a családi csődvédelemért. A szervezet főtitkára, Kovács Levente azonban nemrégiben azt is megjegyezte, hogy "elsietett és nem kellően megalapozott" a magáncsőd bevezetése, éppen ezért a szakember elkerülhetetlen tartja a törvény módosítását. Véleménye szerint a rászoruló - és csak a rászoruló - családoknak kell megkapniuk a szükséges támogatásokat, és túlzónak vélte a 60 millió forintos felső határt és az 5 szobás lakást a hazai magáncsőd intézményében, miközben a magyarok zöme 8-10 millió forintos, átlagosan 2 szobás lakásban lakik.

Egyébként, aki hamis adatokkal próbálkozik, vagy kijátszva a csődfelügyelőt és annak tudta nélkül értékesít vagyontárgyakat, kizárja magát a családi csődvédelemből.

A magáncsőd eljárás eredményességének alapfeltétele az adós és a hitelezők, a bankok, a NAV, a közműszolgáltatók, vagy éppen a parkolótársaságok közötti együttműködés. Közösen mérik fel az ügyfél törlesztési lehetőségeit a törvényben előírt 5 évben és ennek alapján készítik el a törlesztési tervet. A legjobb megoldás, ha a felek bíróságon kívül tudnak megegyezni. Ilyenkor a fő hitelező koordinálja a tárgyalásokat. Ha sikeresen zárulnak az egyeztetések, a vagyonkezelőt csak korlátozottan vonják be.

Viszont, ha sikertelenek a megbeszélések, elkerülhetetlenné válik a bírósági szakasz. A vagyonkezelő itt még megpróbálhat tető alá hozni egy egyezséget és létrejöhet a bírósági egyezség kötés. Ha ez sem vezet eredményre, a bíróság fogadja el a törlesztési tervet. Ebben az esetben a taláros testület döntheti el például, hogy mekkora részt engedhet el a hitelező a fedezetlen tartozásból. A törvény arról is rendelkezik, hogy a foglalkozáshoz, megélhetéshez elengedhetetlen vagyontárgyakat nem lehet értékesíteni. Ugyancsak kiveszi a jogszabály az értékesíthető vagyontárgyak közül azokat, amelyek egy háztartásban nélkülözhetetlenek, mint a tartós fogyasztási cikkek közül a

A mosógép, hűtőszekrény vagy fagyasztószekrény, a kiskorú gyermek játékai, tanszerei, de csak akkor, ha azok forgalmi értéke vagyontárgy csoportonként nem haladja meg az öregségi legkisebb nyugdíj háromszorosát, azaz jelenleg 85 500 forintot.

A törvény meghatározza a fizetendő legkisebb havi törlesztőrészletet. Ez a jelzálogalapú hitelek esetében a jelzáloggal terhelt ingatlan forgalmi értéke 7,8 százalékának 1/12-ed része lehet. Egy 20 milliós tartozásnál havonta 130 000 forint lehet a törlesztő részlet, 5 millió forintnál csak 32 000 forint.

Nagyon fontos része a jogszabálynak, hogy ha mindhárom egyeztetési kísérlet eredménytelenül zárul, vagy az ügyfél valamilyen okból nem tudja tartani az adósságrendezésről kötött megállapodást, kikerül a családi csődvédelemből és 10 évig nem is élhet ezzel a lehetőséggel.

Egyéni mérlegelésre lenne szükség

A családi csődvédelem sem nyújt minden rászorulónak menekülési útvonalat, és ezt különösen akkor érdemes figyelembe venni, ha tudjuk, hogy szeptember közepétől újra indulhat az ingatlanok esetében a végrehajtás. Abban mindenki egyetért, a magáncsőd intézménye nem szociális szolgáltatás.

Lovas Judit, az Azénpénzem.hu felelős szerkesztője lapunknak elmondta, hogy úgy számol: ha egy család két gyerekkel egy 10 millió forintos ingatlanban lakik, viszont a lakáshitele (az árfolyam változásának következtében) 15 millió forintra nőtt, és ezen felül még 2 millió forintos egyéb tartozást is felhalmozott, akkor érdemes megnézni, hogy mekkora jövedelemnél van esély arra, hogy a magáncsőd intézményébe belépjen. A törvény szerint havonta 114 ezer forintot költhet a lakhatáson kívül minden egyébre.

A lakáshitel egy része – 10 millió forint – az ingatlan eladásából fedezhető lenne, így erre a részre kap annyi könnyítést az adós, hogy csak a 7,8 százalékos kamatot fizeti. Ez havi 65 ezer forint. A közüzemi számlák, közös költség újabb 40-50 ezer forint. Erre jön a fennmaradó 7 milliós tartozás (5 milliós lakáshitel ingatlannal nem fedezett része, illetve a többi) egyezség szerinti törlesztése, ami például havi 60 ezer forint fizetését jelentheti. Ezzel az ötödik év végére a 7 millióból 3,5 milliót fizetne vissza az ügyfél, és a fennmaradó tartozást elengednék- összegezte véleményét

Így a család legalább havi 290 ezer forintos jövedelem mellett lenne esélye a családi csődvédelem nyújtotta lehetőség kihasználására. Ez nem könnyű feladata a nettó 154 ezer forint körül átlagkereset mellett. Ha két keresővel össze is jön a 300 ezer forintos bevétel a helyzetüket tovább nehezíti, hogy a lakáshitel ingatlannal fedezett részét is el kellene kezdeni törleszteni a kamaton felül 2 év elteltével.

A jelzáloggal nem fedezett hitelt nyújtók, például a közműszolgáltatók a pénzük egy részéhez hozzá juthatnak. Végrehajtatással alig folyna be valami, vagy akár semmit sem kapnának.

A legjobban a jelzáloghitelt nyújtó bank jár. Először is már rég megképezte a céltartalékot az egész hitelre, amire kereszt et vetett. Ha árvereztetne, örülhetne, ha a 15 millióból 4 millió forint tisztán befolyna neki (a költségek és minden egyéb után). Ezzel szemben az adós kifizet neki 2,5 milliót a jelzáloggal nem fedezett részből, majd szépen törleszti a fennmaradó 10 milliót még a következő 15-20 évben.

Jelenleg 115 ezer kényszer értékesítésre kijelölhető ingatlan van, de a rossz hitelek száma 182 ezer - hívta fel a figyelmet Lovas Judit. A legrosszabb anyagi helyzetben lévők a Nemzeti Eszközkezelő bővítésében reménykedhetnek (legfeljebb 25 ezer), a többiek számára viszont nincs más megoldás, mint ez a magáncsőd. Szeptembertől jöhetnek a végrehajtások és kilakoltatások, tehát nagy lesz a nyomás az adósokon, hogy belépjenek a rendszerbe. A bankok 30-40 ezer belépő adóssal számolnak, míg a szakértők inkább csak 4-5 ezerre becsülik a várható létszámot. Az Azénpénzem.hu véleménye szerint a feltételek olyannyira szigorúak, hogy elképzelhető, hogy még a 4-5 ezer belépő is túlzott várakozás.

A magáncsőd a viszonylag magasabb jövedelműeknek jelenthet megoldást. A nagyobb értékű vagyonelemekkel rendelkezőknek is lehetőségük nyílik arra, hogy értékesítsék azokat, és például kisebb lakásba költözzenek. Az alacsonyabb egy főre jutó jövedelemmel rendelkező családok esetén – és döntően ők vannak nehéz helyzetben - ez nem jelent kiutat. A havi 28 500 forint aligha lesz elegendő a családi csődvédelemre.

Lovas Judit a Népszavának megjegyezte, senkit nem érdekel, miért és mikor mondták fel valakinek a lakás- hitelszerződését ami miatt elindul a magáncsőd egyezség. Pedig sokan például hosszú éveken át tisztességgel törlesztettek, de az árfolyam mozgás hozott nehéz helyzetbe. Jó néhányan kombinált hitelt vettek föl a banki ügyintézők unszolására, Csakhogy miközben fizették a kamatokat és utaltak a lakástakarék számlájára is, hiába forgatták volna be a lakástakarék összeget a törlesztésbe, még mindig jóval több volt a tartozásuk, mint amennyit az ingatlanja ér. Voltak akik itt már feltették a kezüket. Ők ugyan olyan elbíráslásban részesülnek, mint azok, akik a mentőcsomagok meghirdetésekor azonnal abba hagyták a törlesztést. A szakújságíró szerint a hitel elengedés esetében mérlegelni kellene minden esetben, ki mikor és miért nem törlesztett.

Lovas Judit szerint évekig következmények nélkül meg lehetett úszni a nem fizetést. Ennek azonban szeptember közepétől vége. Emiatt sokan jelentkezhetnek csődvédelemre, de nem mindenkit fogadnak majd be. A szakember megerősítette, hogy valós gondot jelenthet, ha valaki a magáncsőd-egyezség időszakában veszíti el a munkáját, és szűnik meg az állandó jövedelme. Nagy kérdés azonban az, hogy a hitelezők ezt minek értékelik, a szerződés egy oldalú felrúgásának - még ha akaratlanul is -, vagy vis majornak. Elvileg az lenne mindenki érdeke, hogy megoldást találjanak. A vagyonfelügyelő nyilván időben tudja jelezni, ha baj van, de az sem kizárt, hogy lesz, olyan eset is, ahol az adósra küldik a végrehajtót.)

Adótartozás is elengedhető

A NAV területi igazgatóságait – a magáncsőről szóló törvény alapján – ellátják a szükséges útmutatásokkal a családi csődvédelemmel kapcsolatos tennivalókról - adott tájékoztatást a hivatal lapunk megkeresésére. Többletmunkaerőre emiatt nem lesz szükség. (Az eljárásban a főhitelezőnek, a családi vagyonfelügyelőnek, illetve a bíróságnak van kiemelt szerepe. )

Ugyanakkor a NAV-nak nincs információja arról, hogy az adózók közül pontosan kik lehetnek majd magáncsőddel érintettek. Jelenleg azt, hogy ténylegesen ilyen eljárást hányan fognak kezdeményezni, és ezek közül is hánynak lehet majd abban az időpontban adótartozása, nem lehet megállapítani. Ez abból a szempontból lényeges, hogy ha a magáncsődöt indítani kívánó személynek van adótartozása, akkor nem lehet ilyen eljárást kezdeményezni, kivéve, ha fizetési könnyítésben (legfeljebb 1 év fizetési halasztásban vagy legfeljebb 12 havi részletfizetésben) részesül az adós. Azonban – a magáncsőd eljárás megindítására való jogosultságát, illetve szándékát igazolva és kifejezetten erre hivatkozva – lehetőség van fizetési könnyítést kérni.

A vagyonfelügyelők szervezetileg nem az adóhivatalhoz tartoznak, így képzésükben sem vesznek részt.

Mivel a NAV egyike a hitelezőknek, a magáncsőd eljárásban megkötött megállapodás, egyezség hatálya a hivatalra is kiterjed. A fizetési kötelezettségeit rendben teljesítő, jóhiszeműen eljáró adós valamennyi, az adósságrendezési eljárás végén még fennálló tartozása (ideértve tehát az adótartozásokat is) alól mentesül.