Merkel: távoznia kell annak, aki nem szorul védelemre

Kiemelkedő fontosságúnak nevezte a menekültek beilleszkedését a német kancellár szerdán Berlinben a törvényhozás alsóházában (Bundestag) elmondott beszédében, és ismét megerősítette, hogy a védelemre nem szoruló menedékkérőknek távozniuk kell.

Angela Merkel hangsúlyozta: Németország ereje és hajlandósága a kihívások elfogadására lehet az a tényező, amely "végül megnyitja az utat" a menekültválság európai megoldása felé. Nem akkor lesz európai megoldás, ha Németország is elzárkózik, hanem "ha bátrak vagyunk, és néha előremegyünk" - mondta a kancellár. A menekültválság nagy és hosszan elhúzódó kihívást jelent, de "amennyire nagy a kihívás, éppen annyira erősen meg vagyok győződve arról, hogy Németország meg tudja oldani", és "ha jól csináljuk, ha bátran fogunk hozzá és kreatívak leszünk, akkor csak nyerhetünk" - mondta a német kancellár.

A menekültválság kezelésének legfontosabb vetületeit hat pontban foglalta össze. Elsőként a menekültként elismert, hosszabb távon Németországban maradó emberek minél gyorsabb integrációját emelte ki. A vendégmunkásokkal a hatvanas években szerzett tapasztalatokból okulva "az integrációt kell a fontossági rangsor első helyére emelni", ami mindenekelőtt azt jelenti, hogy kezdettől fogva törekedni kell a menekültek német nyelvi oktatására és munkához kell juttatni őket. "Ha ezt jól csináljuk, akkor több esély keletkezik, mint kockázat" - mondta Angela Merkel.

Második pontként azt jelölte meg, hogy a menekült vagy más menedékjogi státusra nem jogosult menedékkérőknek távozniuk kell az országból.

Harmadikként kiemelte: világossá kell tenni, hogy a menekültként elismert embereknek be kell tartaniuk a Németországban érvényesülő szabályokat. "Nem hunyhatunk szemet, ha az integrációtól elzárkózó társadalmi közegek alakulnak ki", és nem engedhető meg, hogy kialakuljanak "párhuzamos társadalmak" - hangsúlyozta Angela Merkel.

A negyedik elem a határozott fellépés a többségi társadalomban megjelenő idegenellenességgel szemben.

Ötödik pontként a közös, európai uniós válságkezelés fontosságát emelte ki, rámutatva, hogy a menekültválság nem oldható meg "nemzeti szinten". A terhek kötelező, arányos elosztására és a szolidaritásra vonatkozó, régóta hangoztatott német igény mellett arról is beszélt, hogy sokkal szorosabban kell együttműködni a kibocsátó országokkal és a tranzitállamokkal. Kiemelte, hogy Berlin és Brüsszel is intenzívebb párbeszédre törekszik az ankarai vezetéssel, és úgy vélte, lehetetlen állapot, hogy a török-görög határ térségében embercsempész hálózatok működnek, miközben Törökország és Görögország is NATO-tagállam.

Angela Merkel hatodik elemként a menekülthullámmal kapcsolatos geopolitikai összefüggésekre, a menekülthullámot kiváltó konfliktusokra utalva hangsúlyozta, hogy komoly belpolitikai következményekkel járhat, ha a külpolitikában vagy a nemzetközi fejlesztési együttműködés területén "valamit nem végzünk el". A geopolitikai fejlemények és Németország belső viszonyai közötti egyre szorosabb összefüggés "a 21. század valósága lesz", és a mostani események "csak a kezdetet jelentik", az új helyzetre pedig fel kell készülni - mondta a német kancellár.

Angela Merkel a védelmébe vette a Magyarországról elindult, menedéket kereső emberek beengedését, aláhúzta, hogy a döntést "emberiességi okokból" hozta meg Németország és Ausztria.

A kancellár a 2016-os költségvetés vitájának a kancellári hivatal költségvetési fejezetéről szóló részében szólalt fel. Ez a napirendi pont hagyományosan az őszi politikai szezon kezdetének legfontosabb parlamenti vitája, amelyben nem csupán a következő évi előirányzatról van szó, hanem a kormány munkájának értékeléséről. Angela Merkel beszédében mérleget vont kormányának csaknem kétéves tevékenységéről, és mindenekelőtt a gazdasági eredményeket emelte ki. Rámutatott, hogy a német gazdaság lendületesen növekedik, a munkanélküliség alacsony, a foglalkoztatottság történelmi magasságban van, a lakosság jövedelmének növekedése rendre meghaladja az infláció mértékét és az államháztartás egyensúlyba került.

A vita a menekültválság révén a korábban megszokottnál jóval visszafogottabb, tárgyilagosabb volt, az ellenzéki pártok szónokai is kiemelték, hogy nemzeti feladat a menekültválság kezelése, és egyik frakció soraiból sem kérdőjelezték meg a Magyarországról indult menedékkérők beengedésére vonatkozó döntést.

A 2016-os szövetségi költségvetés tervezete 312 milliárd euró kiadással számol. A kormány szerint a menekültválság nem veszélyezteti azt a törekvést, hogy jövőre se keletkezzen hiány az államháztartásban, és adóemelést sem tesz szükségessé.

Szerző

77 nappal több munka ugyanazért a pénzért - a nők fizetéséért tüntettek Berlinben

Publikálás dátuma
2019.03.18 22:02
"Együtt az egyenlő bérekért"
Fotó: dpa Picture-Alliance / AFP/ BERND VON JUTRCZENKA
A német nők átlagosan 21 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, nyugdíjuk pedig 53 százalékkal kisebb. És így is nagyságrendekkel jobb helyzetben vannak magyar nőtársaiknál.
Elfogadhatatlan, hogy Németországban a nőknek átlagosan 77 nappal többet kell dolgozniuk ugyanazért az éves fizetésért, mint a férfiaknak, a nemek közötti bérszakadékot meg kell szüntetni - hangsúlyozta a német szakszervezeti szövetség (Deutscher Gewerkschaftsbund) vezetője hétfőn Berlinben egy demonstráción, amelyet az Egyenlő Díjazás Napja (Equal Pay Day) alkalmából tartottak. Reiner Hoffmann a szövetségi kormány több szociáldemokrata (SPD) miniszterének részvételével tartott tüntetésen élesen bírálta a kormányt, kiemelte, hogy
a nemek közötti bérkülönbség évek óta nem csökken, mert hatástalanok a nők munkaerőpiaci helyzetének javítására szolgáló törvények.
Franziska Giffey család-, idős-, nő- és ifjúságügyi miniszter további intézkedéseket helyezett kilátásba, szavai szerint a kormány szankciókat vezethet be mindazon nagyvállalatok ellen, amelyek nem határozzák meg, hogy mekkora arányt kell elérnie a nőknek az igazgatótanácsban, vagy nem indokolják meg, hogy miért maradjon ez az arány nulla százalék. Rámutatott: az úgynevezett női kvótáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalatoknál a felügyelőbizottságokat tekintve már átlagosan 31 százalék a nők aránya, az igazgatótanácsokban viszont csak 6 százalék. Elfogadhatatlan, hogy a nők átlagosan 21 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, nyugdíjuk pedig 53 százalékkal kisebb, mondta a miniszter.
Németországban az Egyenlő Díjazás Napja alkalmából más rendezvényekkel, megmozdulásokkal, akciókkal is igyekeztek felhívni a figyelmet a nemek közötti bérkülönbségekre. A kezdeményezők között volt a berlini közösségi közlekedési vállalat (BVG) is, amely egy napra bevezette a női jegy (Frauenticket) intézményét, a nőknek 21 százalékkal olcsóbban, 7 euró (2240 forint) helyett 5,5 euróért kínálta a napijegyet.
Az Egyenlő Díjazás Napja "mozgóünnep", mindig arra a napra teszik, amelyiktől számítva a nők - a férfiakhoz képest - már nem ingyen dolgoznak, hanem pénzt keresnek munkájukkal. Ez Németországban az idén az év 77. napja, március 18. - mutatta ki a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis). Adatai szerint a nők átlagos bruttó órabére 16,59 euró, ami 21 százalékkal kisebb a férfiak 21 eurót kitevő átlagos órabérénél. Az ország nyugati részén az országos átlagot meghaladó mértékű, 22 százalékos az eltérés, a volt NDK területén viszont jóval kisebb az egyenlőtlenség, a bérkülönbség csupán 7 százalékos. Az úgynevezett nemek közötti bérszakadék (Gender Pay Gap) mélysége nem változott lényegesen az utóbbi években, a rendszeres adatfelvétel 2006-os kezdete óta rendre 22 százalék körüli a különbség országos szinten.
A Destatis szerint az eltérés többnyire szerkezeti tényezőknek tulajdonítható, legfőbb oka, hogy a nők jellemzően alacsonyabb bérezésű munkakörökben dolgoznak, és gyakrabban foglalkoztatják őket részmunkaidőben, mint a férfiakat. Ugyanakkor a nők akkor is kevesebbet keresnek, amikor ugyanazt a munkát végzik, mint a férfiak; azonos beosztásban 6 százalékos a fizetéskülönbség. A női kvótáról szóló törvény 2016-ban lépett életbe, a szabály szerint a 2000-nél több embert foglalkoztató tőzsdén jegyzett részvénytársaságoknál, amelyeknél a felügyelőbizottságot a munkavállalói részvétel elve alapján állítják össze, a testületben felszabaduló helyeket kötelező nőkkel betölteni, amíg el nem érik a 30 százalékos arányt. Ez az előírás nagyjából 100 nagyvállalatra vonatkozik.
További 3500 cég - a tőzsdén jegyzett kisebb részvénytársaságok, illetve azok a legkevesebb 500 embert foglalkoztató cégek, amelyek a felügyelőbizottság összetételét tekintve a munkavállalói részvételt előíró jogszabály hatálya alá tartoznak - saját hatáskörben állapíthat meg célokat a női részarány növelésére. Az önkéntes vállalás teljesítését már 2015-ben el kell kezdeni, és nemcsak a felügyelőbizottságban, hanem a menedzsment felső szintjén is, és rendszeresen nyilvános jelentést kell készíteni a folyamat alakulásáról. A fizetések átláthatóságáról rendelkező törvény az idén lépett életbe, azt írja elő, hogy a legkevesebb 200 embert foglalkoztató cégeknél a munkavállaló kérésére tájékoztatást kell adni arról, hogy azonos beosztásban az ellenkező nemhez tartozó dolgozók átlagosan mennyit keresnek.

Nők helyzete Európában: csak jobb hely van Magyarországnál

Nincs európai ország amely rosszabbul teljesítene Magyarországnál a nemek közti egyenlőséget tekintve - derül ki a Világgazdasági Fórum 2018-as jelentéséből. A nemek közötti egyenlőség index a nők gazdasági lehetőségeit, politikai képviseletét, oktatásban való részvételét, valamint az egészségügyi kilátásait veszi figyelembe a globális rangsor összeállításánál. Magyarország 102. a rangsorban a 149 tagú mezőnyből. A lemaradás elsősorban a politikai képviselet hiányában keresendő, írja a kimutatás nyomán a Magyarország a világban blog. A magyarországinál csak hét országban kezdetlegesebb a nők politikai képviselete: Bahrein, Belize, Brunei, Kuvait, Libanon, Omán és Jemen.

Gyújtogató sárgamellényesek és szétvert luxusüzletek miatt korlátozzák a tüntetéseket Párizsban

Publikálás dátuma
2019.03.18 20:41

Fotó: AFP/ ZAKARIA ABDELKAFI
A párizsi rendőrfőnököt is leváltják - ezt az ellenzék kevésnek tartja, a belügyminiszter távozását követelik.
Edouard Philippe francia miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy leváltja a párizsi rendőrfőnököt a francia kormány- és elitellenes sárgamellényes tüntetők hétvégi, erőszakba torkollott megmozdulása miatt, és azt is jelezte, hogy azokon a helyeken, ahol az általuk "ultráknak" nevezett baloldali radikálisok randalíroztak, betiltják a további tüntetéseket.
Michel Delpuech párizsi rendőrfőnököt szerdán váltja a posztján Didier Lallement, aki eddig a délnyugat-franciaországi Nouvelle Aquitaine prefektusa volt. A párizsi rendőrség vezetését az elmúlt hetekben rendszeresen érte az a vád a politikusok részéről, hogy "nem megfelelő utasításokat" ad a rend biztosítására a sárgamellényesek tüntetései során. De a gumilövedék használatáról is heves vita folyik a francia közéletben, miután a francia rendőrök eddig rendszeresen bevetették őket, súlyos sérüléseket okozva. A sárgamellényesek szerint februárig húsz tüntető vesztette el valamelyik szemét.
A negyedik hónapja tartó kormány- és elitellenes megmozdulás 18. tüntetése az elmúlt két hónap békés felvonulásai után ismét a decemberi és januári hétvégekre emlékeztetett. A Champs-Elysées sugárúton összecsapások törtek ki a felvonulók - elsősorban, de nem kizárólag a black bloc taktikával élő fekete ruhás anarchisták - és a rendőrök között. A sárgamellényesek barikádokat emeltek az utak közepén, amelyeket fel is gyújtottak, a csendőrök pedig azonnal könnygázzal és vízágyúval oszlatták a tömeget. Az antikapitalista és rendőrellenes szlogenek skandáló anarchisták megtámadták a luxusmárkák boltjait, betörték a kirakatokat, felgyújtottak egy bankot és egy újságosbódét, a Champs-Elysée hírességek és politikusok által kedvelt luxuséttermeiben pedig a berendezéseket rongálták meg. Összesen 124 üzletet rongáltak meg és 27-et fosztottak ki.
Emmanuel Macron államfővel történő egyeztetését követően a miniszterelnök a hivatalában tartott sajtótájékoztatóján azt is bejelentette, hogy
bizonyos negyedekben, elsősorban a Champs-Elysées sugárút környékén betiltják hétvégénként a megmozdulásokat.
Edouard Philippe azt is bejelentette, hogy "jelentősen" emelkedik a betiltott megmozduláson való részvételt szankcionáló pénzbüntetés összege, a jelenlegi 38-ról 135 euróra. "Nem véletlen, hogy a rendbontók akkor mobilizálódnak ismét, amikor a vita sikerrel zárul. Az emberek párbeszédet akarnak. A rendbontók egyetlen követelése az erőszak, a békés tüntetőknek távolságot kell mutatniuk a rendbontókkal szemben" - fogalmazott a miniszterelnök.
Az államfő szerint "nem véletlen", hogy egy sikeresen lezárt vita végén mobilizálódtak a "rendbontók". Philippe az úgynevezett nagy nemzeti vitára utalt, amelyet január 15-én indított az államfő a sárgamellényesek szociális követeléseiről - vagyis éppen a tüntetéssorozatnak köszönhetően jött létre. A vitában, amelyhez interneten is hozzá lehetett szólni, közel 2 millióan vettek részt és tettek javaslatokat. A vitasorozat zárásaként hétfő este Macron a hivatalában mintegy hatvan közéleti személyiséggel és értelmiségivel vitázik.
A párizsi prefektus menesztését a jobb- és a baloldali ellenzék is kevésnek ítélte meg, és Christophe Castaner belügyminiszter leváltását követelte. A tárcavezetőnek és Bruno Le Maire gazdasági miniszternek egyébként kedden kell számot adnia a szenátus illetékes bizottságai előtt a hétvégi megmozdulások gazdasági következményeiről.

Sárgamellényesek

Bár kezdetben - 2018 novemberében - még csak az üzemanyagadó ellen tiltakoztak, a sárgamellényesek később szociális követelések sorával álltak elő. Ezekből végül egy 40 pontos lista lett. Ebben szerepel többek között a nyugdíjkorhatár leszállítása 60 évre és a minimálnyugdíj 1200 euróra emelése, a fogyatékosoknak járó juttatások megemelése, a hajléktalanság teljes felszámolása, az adórendszer progresszívebbé tétele, a minimálbér 1300 euróra emelése és 15 ezer eurós maximálbér bevezetése (ez utóbbi kb. 4,7 millió forint), a városok körüli bevásárlóközpontok helyett a helyi kis üzletek előnyben részesítése, a nagyvállalatok jelentősebb megadóztatása, a francia ipar védelmében a gyárak külföldre telepítésének megtiltása, a kiküldött munkavállalói rendszer megszüntetése, a menedékkérők jobb ellátása az ENSZ-szel történő együttműködésben, a kiutasított illegális bevándorlók hazaszállítása a származási országaikba, valós integrációs politika bevándorlók a franciává váláshoz, állami tulajdonú ingatlanok magánosításának betiltása, a hétéves elnöki ciklus visszaállítása.
A mozgalom alulról szerveződő, nincsenek vezetői és visszautasítja a hivatalos érdekképviseletet, ajánlják azt akár pártok, akár szakszervezetek. Eredményeik között adócsökkentés és minimálbér-emelés is van, illetve egy hatalmas nemzeti konzultáció elindítása. Ám Macront, aki - többek közt a vagyonadó eltörlésével - a "gazdagok elnökeként" vált ismertté, csak bizonyos mértékig sikerült meghátrálásra bírniuk.