László Petra dilemma elé állította a Jobbikot

Németországban a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) a magyarországi menekültügyi helyzettel foglalkozott csütörtöki számában, a konzervatív Die Welt pedig a Jobbikról írt az online kiadásában.

A FAZ Ti népek, hát nem halljátok a jeleket? címmel közölte Stephan Löwenstein írását, aki kiemelte, hogy a magyar kormány a menekültválságban eddig az elrettentésre helyezte a hangsúlyt, és stratégiája szerinte nem bizonyult hatékonynak. Hozzátette: a kormány olyan "jelzéseket" igyekszik küldeni a "migránsoknak", amelyeknek azt az üzenetet hordozzák, hogy ne jöjjenek Magyarországra, szállások építése pedig ezzel ellentétes jelzésértékkel bírna. Ugyanakkor az "elhárítás a mai napig nem működik", és a megerősített ellenőrzés révén az sem működik már, hogy "hallgatólagosan megtűrik" a hatóságok, hogy a beérkező emberek átutazzanak az országon.

Hatástalanok lesznek a szigorítások?

Mindennek "szándékosan vagy nem szándékosan", de "szükségszerű következményét" jelentik az "átmeneti táborok - most a határon, korábban a budapesti pályaudvarokon - , amelyekben részben nehezen elviselhető körülmények uralkodnak" - írta a FAZ szerzője. Hozzátette: meglehet, hogy a következő héten életbe lépő jogszabály-szigorítások "éppen annyira kevéssé hoznak enyhülést, mint a sietve, de átmeneti időre felépített szögesdrót kerítés".

László Petra dilemma elé állította a Jobbikot

A Die Welt Idegengyűlölet: a magyarországi szélsőjobboldaliak ünneplik a rabiátus operatőr asszonyt címmel közölte Boris Kálnoky írását, aki az N1 televízió menedékkérők bántalmazása miatt azonnali hatállyal elbocsátott operatőrének ügyével kapcsolatban kiemelte, hogy az eset a Jobbikot "dilemma" elé állította.

Barát vagy ellenség az iszlám?

A Die Welt szerzője kifejtette: az ügy rávilágít arra, milyen nehéz helyzetbe került a Jobbik a menekültválság révén. A párt "kettős problémával" szembesül, hiszen eddig hangsúlyozottan iszlámbarát politikát folytatott, most pedig a megítélése szerint a menekültek között jelen lévő "iszlamista terroristák ellen hergel", és mindenekelőtt a "párt bázisában félelem érlelődik Európa iszlamizációja miatt" - írta Boris Kálnoky.

Orbán veszélyes politikája

A határokat fenn kell tartani címmel közölt interjút Konrád Györggyel a La Repubblica olasz balközép napilap. Az író kijelentette, hogy Orbán Viktor "veszélyes tekintélyelvű politikát folytat, kiüríti a demokráciát (...) de ez nem azt jelenti, hogy alkalomadtán nem tehet helyes kijelentéseket is (...) a schengeni határt jobban kell védeni ezzel a cunamival szemben".

Konrád György hozzátette, hogy a migránsáradattal szemben "Orbán fala kudarcot vallott (...) de nem könnyű alternatívát találni". Úgy fogalmazott, Németországgal ellentétben a magyaroknak nincsen szüksége képzett szíriai orvosokra és mérnökökre, mivel ha a magyar gazdaság erőre kap, a határon túli magyarok tudására is számíthat. Németország és Európa rögtön elmarasztalja Orbánt, "ahelyett, hogy elgondolkodnának a sajátos magyar helyzeten, (...), politikai ellenfelemről van szó (...), de ez nem azt jelenti, hogy csak ostobaságokat mond" - szögezte le az író. Megjegyezte, hogy a világon számos fal emelkedik, amely az illegális bevándorlást hivatott megakadályozni.

Orbán, az értelmiség "nemezise"

A jobbközép Il Foglio a Brüsszelt vezető laikus európai értelmiség "nemezisének" nevezte Orbán Viktort, aki a napilap szerint a határzárral párhuzamosan falat emel az "ideológia európaisággal" szemben is. A Befogadás határa címmel az újság hangsúlyozta, hogy Európában Orbánon kívül senki sem beszél a fenyegetett kereszténységről. Az Il Mattinóban Berta Ági Nápolyban élő írónő kijelentette: Magyarország a nacionalizmus parazsában ég és a magyar nép "mintha elveszítette volna történelmi emlékezetét".