Előfizetés

Visszafelé mutogat és lódít a jegybank

Valótlan a jegybanki vezetés azon állítása, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi gyakorlatának megfelel a sokak által kifogásolt "pazarló költekezés" - értékelte a Magyar Liberális Párt (MLP) a közérdekű adatigénylésére adott jegybanki választ. Bodnár Zoltán, a párt gaz­da­ság­po­li­ti­ku­sa tegnapi tájékoztatóján fel­idéz­te: az MLP fo­lya­ma­to­san kri­ti­zál­ja az MNB Értéktár Programját, amely­nek ke­re­té­ben mil­li­ár­do­kért vá­sá­rol­nak mű­kin­cse­ket.

Az adatigénylést azért indította a párt, mert a jegy­bank még jú­li­us vé­gén egy ­köz­le­ményben azt írta, hogy Bodnár al­el­nök­sé­ge ide­jén az MNB 326 mű­tár­gyat, köz­tük fest­mé­nye­ket és szob­ro­kat vett. A po­li­ti­kus el­mond­ta, hogy köz­ér­de­kű adat­igény­lés ke­re­té­ben kér­ték ki az 1990. ja­nu­ár 1-je és 2012. de­cem­ber 31-e kö­zöt­ti mű­tárgy­be­szer­zé­sek té­te­les lis­tá­ját. Az 54 té­telt tar­tal­ma­zó lis­ta 24 va­ló­di be­szer­zést mu­tat, a töb­bi vagy fel­lelt vagy más ál­la­mi in­téz­mény­től in­gye­ne­sen át­vett tár­gya­kat ta­kar. A jegy­bank ko­ráb­bi köz­le­mé­nyé­nek azon ál­lí­tá­sai sem fe­lel­nek meg a va­ló­ság­nak, hogy a mű­kin­cse­ket nem adó­fi­ze­tői pénz­ből ve­szik - tet­te hoz­zá Bodnár Zoltán. Bodnár megjegyezte, hogy Simor András elnöksége alatt összesen egy tárgyat vásárolták, a shanghaji világkiállítás magyar pavilonjának fő attrakcióját, a Gömböcöt, Járai Zsigmond vezetése alatt is csak 23 tárgyat vettek, és a listán szereplő tárgyak összértéke 32 millió 500 ezer forint.

Véletlen egybeesésnek is tekinthetjük, hogy Papcsák Ferenc a jegybank felügyelőbizottságának júliusban megválasztott elnöke a nemzeti hírügynökséggel tegnap közölte, hogy megkezdték és várhatóan november 15-re be is fejeződik az MNB Értéktár Programjának vizsgálata. Ennek keretében - vélhetően szakértő igénybe vételével - górcső alá veszik a program megalkotásának körülményeit, szabályozását, valamint hogy hogyan történik a vásárlás és a vagyontárgyak értékelése, hasznosítása. Egy nemzetközi összehasonlítás is készül arról, hogy más jegybankok hogyan foglalkoznak ingó vagyontárgyak vásárlásával, és 1990-től Matolcsy György elnökségéig terjedő időszakot is áttekintik, hogy az egykori jegybanki vezetők vásároltak-e ingóságokat, és ha igen, ezeknek mi lett a sorsuk.

Gurulj szabadon!

Elkészült Budapest akadálymentes mobil turistatérképe, a Route4U magyar startup által fejlesztett világújdonságnak számító mobilalkalmazást sajtótájékoztatón mutatták be csütörtökön Budapesten. A rendezvényen több vegyes, kerekesszékes-gyalogos csoport indult útnak, hogy a gyakorlatban is kipróbálják az alkalmazást.

Bodó Péter, a Route4U alapítója, az alkalmazás fejlesztője elmondta: a kerekesszékkel közlekedők mozgását könnyíti meg az alkalmazás, ami az egyes helyek akadálymentességét mutatja be színsémákkal, az oda vezető utakkal, járdákkal, gyalogátkelőkkel együtt. Az adatokat részben a felhasználók gyűjtik, részben az okostelefonok beépített érzékelői - gyorsulásmérő, billenésérzékelő - automatikusan - mondta.

A program egyelőre magyarul elérhető el, de év végére elkészül az angol, német, holland, spanyol nyelvű változata, és az android mellett az iPhone-os verzió is. Eddig mintegy 120 felhasználó tesztelte az alkalmazást, a használók köre folyamatosan bővül. Az ország más városai mellett érdeklődtek Bécsből, Svájcból, Kanadából is a fejlesztés iránt.

A fejlesztés azért számít világújdonságnak, mert - bár voltak eddig alkalmazások, amelyek megmutatták egy-egy hely akadálymentességét - ez az első, ahol az automatikusan mérhető adatok rögzítésével együtt a térkép is bővül. A felhasználók számának növekedésével így nem elképzelhetetlen a teljes ország, vagy teljes Európa feltérképezése. Ahol létrejön egy teljes, feltérképezett hálózat, azt az önkormányzati döntés előkészítéshez is felhasználhatják, a BKK-val már felvette a cég a kapcsolatot.

Épül a tanári besúgórendszer

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2015.09.11. 07:14
Három–öt fős belső ellenőrzési csoport feladata a górcső alá vett kollégáik vizsgálata FOTÓ: EP/THINKSTOCK
Arra ösztönzi a tanárokat az új minősítési rendszer, hogy figyeljék meg egymást, tapasztalataikat pedig a belső ellenőrzések során ismertessék az iskolai vizsgáló csoportokkal. Az eljárás az ellenőrző és az ellenőrzött pedagógusokat is megterheli. A szakszervezet szerint az ellenőrzés ilyen formában elfogadhatatlan.

Egymás ellen hangolhatja és még inkább leterheli a pedagógusokat az új minősítési rendszer - írja egy 25 éve a pályán lévő tanerő, akinek levelét a Civishír.hu tette közzé. Ebben arról számol be, hogy az eljárás különösen megalázó helyzetbe hozza a tanárokat, akiknek nem elég a portfóliójukat időre összerakniuk és feltölteniük, de a tanfelügyeleti ellenőrzéseken kívül még belső ellenőrzésen is át kell esniük. Ez utóbbi keretében iskolán belül a kollégáknak egymást is értékelniük, minősíteniük kell.

A kormányzat előírta, hogy 2018-ig az ország valamennyi pedagógusának át kell esnie a szakmai minősítésen. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2016-ban 11 800 pedagógust és 1800 vezetőt ellenőriznek majd a tanfelügyelők (akik csak mesterpedagógusok lehetnek), ezt az úgynevezett szakfelügyeletet előzik meg az iskolák belső ellenőrzései, amelyek célja az lenne, hogy javítsanak az intézményekben zajló oktatói-nevelői munkán, valamint alapul szolgáljanak az iskolák önértékeléséhez is. A munkához az iskolák egy 3-5 fős belső ellenőrzési csoportot hoznak létre, az ő feladatuk a górcső alá vett kollégáik vizsgálata.

Az ellenőrzés során vizsgálják az oktatói munkához szükséges dokumentumokat (tantervet, osztálynaplókat, ellenőrző könyveket), ezekről másolatokat is készíthetnek. A csoportnak az érintett tanár két órájára is be kell mennie, ahol "az ellenőrzött dolgozó munkavégzését figyelemmel kísérik". Mindezen felül kérdőíveket is készítenek, amelyeket a szülőkkel és a vizsgált tanár kollégáival töltetnek ki - ezen mindenki kifejtheti akár anonim módon is a véleményét. "Már a kért dokumentumok ellenőrzése is időigényes munka, de a kollégája óráját látogató pedagógust is helyettesíteni kell. A kérdőív kitöltetése pedig egyenesen abszurd: szintén egy pedagógus rohangáljon 10-12 kérdőívvel kollégáihoz és még két szülőhöz is, hogy értékeljék az általa ellenőrzött tanárt" - ecseteli a levélíró.

Felhívja a figyelmet arra is, hogy a fárasztó adminisztratív munkával járó ellenőrzés - amelyen kétévente minden pedagógusnak át kell esnie - nagy terheket ró az iskolákra; egy százfős tantestület esetében például legalább ötven főt kell ellenőrizni évente, kivéve persze, ha az összes kolléga vizsgálatát egy év alatt próbálják levezényelni - ez azonban gyakorlatilag kivitelezhetetlen. "A 3-5 fős belső ellenőrzési csoport, akik szintén tanárok - így valódi dolguk a gyerekek oktatása lenne - ezt a feladatot az előbb felhozott példa esetén (ötven főt vizsgálva egy tanévben) nyilvánvalóan nem tudja megoldani. Így az egész tantestület számíthat az új feladatra: egy pedagógust három másik fog ellenőrizni. Azaz arra kényszerítenek minket, hogy egymást ellenőrizzük és megfigyeljük. Mindenki mindenkit" - írta a fölháborodott tanerő.

A félelmek nem alaptalanok Mendrey László szerint. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke úgy véli, rossz irányba vezet, hogy az ellenőrzésekkel az érdemi munkától vonnak el pedagógusokat, s ráadásul ezzel egy olyan rendszer épül, amely arra kötelezi a kollégákat, hogy figyeljék meg egymást. "Rossz szájízű utánérzése ez egy rég elmúlt rendszernek. Persze fontos, hogy megszerezzék és figyelembe vegyék a tantestületek oktatói munkával kapcsolatos véleményét, de ez ebben a formában semmiképp sem elfogadható" - mondta Mendrey.

A PDSZ elnöke emlékeztetett arra is, hogy a hamarosan bevezetni kívánt, az állami és önkormányzati iskolákra kötelező érvényű tanári etikai kódex is arra buzdítja a pedagógusokat, hogy figyeljék egymást, s ha valaki vét a kódex szabályai ellen, azt jelentsék fel. "Egy ilyen rendszer mélyen elítélendő, ráadásul súlyos pedagógiai következményei is lehetnek; egy olyan testületben, ahol nincs bizalom a kollégák között, nehéz dolgozni".

Helyreigazítás

Lapunk 2015. szeptember 3-án megjelent, „Senki sem veszi vissza az iskolákat” című írásunkban helytelenül állítottuk, hogy „Balog Zoltán minisztériuma megtagadhatta volna” a komádi református iskola építésének engedélyezését. Ezzel szemben a valóság az, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében a jogerős működési engedéllyel rendelkező egyházi fenntartó a saját iskolája esetében önállóan dönthet az abban indítható osztályokról. A működési engedély kiadására, illetve annak elutasítására az oktatási miniszternek nincs jogi lehetősége, arról a megyei kormányhivatal dönt.