Már tervezik Paks II.-t

A paraméterek egyeztetésével, pontosításával megkezdődött a Paksi Atomerőmű bővítésének tervezési munkája – közölte Gennagyij Jersov, a tervezést végző szentpétervári Atomprojekt tervező vállalat főmérnök-helyettese csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten. 

Az egyenként 1200 megawatt teljesítményű blokkokat 60 éves élettartamra, 100 százalékos terheléssel tervezik. Az új blokkok élettartama meghosszabbítható lesz, a teljesítményt pedig az előírások betartása mellett 50-100 százalék között lehet majd változtatni. A tervezői munka haladását befolyásolják a különböző tanulmányok, hatósági engedélyek rendelkezésre állása.

Továbbra is vita van az építéspártiak és az azt ellenzők között arról, hogy a régi és új blokkok párhuzamos működése során túlkínálat keletkezik, és a megtermelt áram egy részével nem tud majd mit kezdeni az ország. Az orosz szakember tájékoztatás szerint technikailag ez a probléma kezelhetőnek tűnik, más kérdés, hogy pénzügyi gondokat még okozhat, ha végül mégis lesz túltermelés. Egy júniusi szakértői tanulmány szerint a működés első húsz évében évről-évre átlagosan 100 milliárd forint közpénzzel kellene támogatni az erőműtársaságot, hogy egyáltalán működőképes maradjon.

Az Európai Bizottság arról tájékoztatta a magyar kormányt, hogy jóváhagyta a paksi erőmű kapacitásfenntartásáról szóló szerződést a műszaki tartalmat illetően - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján. Az Európai Bizottság szerint Paks II. teljesíti az Euratom-szerződés célkitűzéseit - magyarázta az uniós döntést a tárcavezető.

Szerző

Visszafelé mutogat és lódít a jegybank

Valótlan a jegybanki vezetés azon állítása, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi gyakorlatának megfelel a sokak által kifogásolt "pazarló költekezés" - értékelte a Magyar Liberális Párt (MLP) a közérdekű adatigénylésére adott jegybanki választ. Bodnár Zoltán, a párt gaz­da­ság­po­li­ti­ku­sa tegnapi tájékoztatóján fel­idéz­te: az MLP fo­lya­ma­to­san kri­ti­zál­ja az MNB Értéktár Programját, amely­nek ke­re­té­ben mil­li­ár­do­kért vá­sá­rol­nak mű­kin­cse­ket.

Az adatigénylést azért indította a párt, mert a jegy­bank még jú­li­us vé­gén egy ­köz­le­ményben azt írta, hogy Bodnár al­el­nök­sé­ge ide­jén az MNB 326 mű­tár­gyat, köz­tük fest­mé­nye­ket és szob­ro­kat vett. A po­li­ti­kus el­mond­ta, hogy köz­ér­de­kű adat­igény­lés ke­re­té­ben kér­ték ki az 1990. ja­nu­ár 1-je és 2012. de­cem­ber 31-e kö­zöt­ti mű­tárgy­be­szer­zé­sek té­te­les lis­tá­ját. Az 54 té­telt tar­tal­ma­zó lis­ta 24 va­ló­di be­szer­zést mu­tat, a töb­bi vagy fel­lelt vagy más ál­la­mi in­téz­mény­től in­gye­ne­sen át­vett tár­gya­kat ta­kar. A jegy­bank ko­ráb­bi köz­le­mé­nyé­nek azon ál­lí­tá­sai sem fe­lel­nek meg a va­ló­ság­nak, hogy a mű­kin­cse­ket nem adó­fi­ze­tői pénz­ből ve­szik - tet­te hoz­zá Bodnár Zoltán. Bodnár megjegyezte, hogy Simor András elnöksége alatt összesen egy tárgyat vásárolták, a shanghaji világkiállítás magyar pavilonjának fő attrakcióját, a Gömböcöt, Járai Zsigmond vezetése alatt is csak 23 tárgyat vettek, és a listán szereplő tárgyak összértéke 32 millió 500 ezer forint.

Véletlen egybeesésnek is tekinthetjük, hogy Papcsák Ferenc a jegybank felügyelőbizottságának júliusban megválasztott elnöke a nemzeti hírügynökséggel tegnap közölte, hogy megkezdték és várhatóan november 15-re be is fejeződik az MNB Értéktár Programjának vizsgálata. Ennek keretében - vélhetően szakértő igénybe vételével - górcső alá veszik a program megalkotásának körülményeit, szabályozását, valamint hogy hogyan történik a vásárlás és a vagyontárgyak értékelése, hasznosítása. Egy nemzetközi összehasonlítás is készül arról, hogy más jegybankok hogyan foglalkoznak ingó vagyontárgyak vásárlásával, és 1990-től Matolcsy György elnökségéig terjedő időszakot is áttekintik, hogy az egykori jegybanki vezetők vásároltak-e ingóságokat, és ha igen, ezeknek mi lett a sorsuk.

Szerző

Mi lesz a dohánnyal?

Nem tudni mi lesz azzal a közel 20 ezer, hátrányos helyzetű munkavállalóval, akinek ez idáig a dohánytermesztés nyújtott egyetlen, biztos megélhetési forrást Magyarországon, ugyanis maga az ágazat hazai fennmaradása kérdőjeleződött meg az idei évtől kezdve az uniós források megszűnésével – hívta fel a figyelmet a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége. 

Az EU eddig a szerkezetátalakítási program részeként adott pénzt a dohánytermesztésből élőknek, egészen pontosan 24,2 millió eurót, azonban az idei évtől a dohány lekerült a támogatási listáról. A kieső összegeket hazai forrásokból kellene pótolni, de eddig mindennek csupán a 60 százalékára sikerült fedezetet találni. Az érintett területek 80 százaléka az amúgy is munkanélküliség sújtotta Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található.

A dohánytermesztők tegnap megtartott nyílt napján, Ófehértón jelentette be Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) helyettes államtitkára, hogy a következő napokban jelenik meg a dohányágazat új támogatási rendszeréről szóló rendeletcsomag. E szerint a dohánytermesztéshez évente összesen 5 milliárd forintot kaphatnak majd a termelők, az összeg nagyobb részét, 3,5 milliárd forintot átmeneti nemzeti támogatásként, a fennmaradó 1,5 milliárdot pedig a de minimis forrásból folyósítják majd számukra. Hektáronként átlagosan 900 ezer forintos támogatásra számíthatnak a gazdálkodók, amit, az idei támogatási feltételek teljesítése esetén, várhatóan 2016 második negyedévben fizetnek ki.

Szerző