Hazai szinten jónak nevezhetjük az Újpest–Fradi derbit, nemzetközi mércével mérve azonban inkább lassított felvételre hasonlított a kilencven perc. Ám mivel a magyar csapatoknak jövő év júliusáig nem kell megmérettetniük magukat a nemzetközi kupákban, így megkímélnek bennünket attól, hogy közvetlenül is összehasonlíthassuk kedvenc csapatainkat a külföldiekkel. Az pedig nem is kérdés, hogy ebben a közegben szuperrangadóval ér fel a két csapat találkozója.
A mérkőzés valóban fordulatos volt: első ízben került hátrányba a pontveszteség nélkül az élen álló Fradi, ráadásul a szenegáli Diagne, már a 2. percben megszerezte a vezetést. Szöglet után fejelt a hálóba. Nalepát, a zöld-fehérek középhátvédjét kicsit meglökték a találatnál, bár ezt alighanem sehol sem fújták volna be. Talán Dibusz is kicsit benne volt a találatban, nem mozdult ki a kapujából.
A gyors gól nem tett jót a színvonalnak. A Ferencváros nagyon gyengén muzsikált, Nalepa rendkívül bizonytalan volt, s a két szélső hátvéd, Dilaver és Ramírez is haloványan teljesített, csakúgy, mint Hajnal Tamás. Varga Roland szintén árnyéka volt önmagának. Az Újpest a vezetés tudatában békésen gurigázgatott, s bár nagy helyzete nem volt, veszélyesebben játszott a listavezetőnél. A Fradiból nagyon hiányzott a Toulouse-ban szintén szombat pályára lépett Somalia.
A Fradi a második félidő elején is folytatta a szenvedést, ám az Újpest ugyanabba a hibába esett, mint az előző találkozóin: nem bírta a tempót, láthatóan egyre többen készültek el az erejükkel. Az idő fogyásával Thomas Doll cserékkel próbált frissíteni. Radó behozatalával a támadójáték is veszélyesebbé vált. Igaz, majdnem őt is le kellett cserélni Kálnoki-Kis brutális szabálytalansága után. Szerencsére folytatni tudta a meccset. Doll Ramírezt is lehozta, átállt a háromvédős játékra. A szerkezeti átalakítás végül a 78. percben hozta meg gyümölcsét, igaz, kellett ehhez Böde parádés megmozdulása: Leandro hosszú átadását fejelte a hosszú sarokba, Balajcza tehetetlen volt.
Ami mindenképpen értékelendő, hogy a Fradi nem állt vissza, nem elégedett meg a döntetlennel, mindent megtett azért, hogy megfordítsa az eredményt. Ez sikerült is, de milyen góllal! Egy jobb oldali beadás után Böde félfordulattal lőtt a hosszúba. 2-1! A góllövőlista éllovasa (nyolc meccsből tíz találattal) két zseniális gólt szerzett, méghozzá olyanokat, amelyek bármely nemzetközi összefoglalóban megállnák a helyüket.
„Jó mérkőzést láthattunk. Sajnos nem jellemző, hogy minden mérkőzésen ekkora hajtás, ennyi mozgás, ennyi sprint van. Az elején sok gondunk volt a támadásvezetéssel, mert nagyon hamar letámadtak bennünket. Nem sikerült a második sorunkat megjátszani, sok labdát indokolatlanul magasan játszottunk meg, ez nem is jellemző ránk… A második félidőben teljesen más meccset láthattunk, domináltunk, más volt a játékosok testbeszéde, uraltuk a pályát. Nagyon örülünk ennek a győzelemnek, mivel a fiúk a végén mindent beleadtak. Talán egy döntetlen mégis igazságosabb lett volna, hiszen mindkét csapat mindent kiadott magából. A nyolc megnyert mérkőzés közül az Újpest volt a legjobb ellenfelünk” – értékelt a meccs után Thomas Doll a Ferencváros honlapjának.
Nebojsa Vignjevic, az Újpest szerb szakvezetője szerint azért vesztettek, mert a mérkőzés hajrájában nem a saját játékukat játszották. „Az első félidőben mi uraltuk a játékot, azonban a vezető gól után picit defenzívebbek lettünk, vártuk, hogy a Ferencváros lépjen. A második félidőben sokkal jobban visszaálltunk, sajnos a hosszú labdákra helyeztük a hangsúlyt, nem tudtuk azt a játékot hozni, amit elterveztünk. Az ellenfél rúgott is két gólt, amivel nyert. A mai meccsen az új igazolások is jól teljesítettek, nem ezen múlt.” Az Újpest szakvezetője azt is hozzátette, a kihagyott helyzetek megbosszulták magukat.
A Fradi tehát továbbra is száz százalékos. Ha a következő három meccsén is nyer, akkor a bajnokság első harmadát pontveszteség nélkül zárja. Utoljára 1967-ben rajtolt a Ferencváros a bajnokságban nyolc győzelemmel.