Miközben egyáltalában nem „korszerűtlenek”. Jellemző, hogy az egyik kisfiú, jövendő hivatásaként a számítástechnikát emlegette. Igaz – kicsit meglepő módon – az első fordulóban a többség, nem úgy mint talán gondolnánk, városokból és nem falvakból érkezett. S amit bemutattak, az egyenesen lenyűgöző. (Akadt közöttük még egy mindössze 6 éves kisfiú is, aki ugyancsak „odatette magát”, ahogy ezt mondani szokták.) A táncosok ruganyossága mintha meghaladná a felnőttekét is. Igaz, a gyermekkorban minden tánc nélkül is nagyon szeretnek ugrabugrálni a gyerekek, és ezt a megkoreografált ugrásokat, pörgéseket, padlót ütögető sarkazásokat igaz élvezettel, látható örömmel hajtják végre.
Pedig semmit nem könnyítettek a betanító táncpedagógusok az eredeti mintákon. Az énekesek pedig gyönyörűen, tisztán, pontosan dalolnak el ismert, vagy alig ismert szép nótákat. A műsor televíziós készítői szerencsésen alkalmazkodtak a produkció jellegéhez, ennek megfelelő a szerkezet. Nagy teret kapnak a beszélgetések a gyerekekkel, és néha-néha bepillantást kapunk az edzésekbe, próbákba is. Bizonyságát láthatjuk annak a néha túlzásnak tűnő vélekedésnek is, hogy a magyar folklór hagyományai talán a legélőbbek Európában, de valószínűleg Közép-Európában is, pedig itt több versenytársunk is akad. (Például Románia.) A Röpülj Páva talán a legrokonszenvesebb műsora a sokat és legtöbbször joggal szidott állami televíziónak.
