Sokba kerülnek a lövöldöző ámokfutók

Publikálás dátuma
2015.09.15. 07:40
A fegyverlobbi nehezen adja meg magát FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Újra, ki tudja, már hányadszor lángolt fel a vita az Egyesült Államokban a tűzfegyverek használatáról, illetve annak korlátozásáról az elmúlt hónapok gyilkos lövöldözései nyomán. Közben nemcsak a halálos áldozatok száma nő riasztó mértékben, hanem e drámák pénzbeli számlája is.

A számok dermesztőek. Az év első nyolc hónapjában 247 olyan erőszakos lövöldözés történt az Államokban, amelyben legalább négyen meghaltak vagy megsebesültek. Augusztus 2-án például 5 ilyen gyilkos akciót regisztráltak az ország területén. Az augusztus 26-i eset pedig már a sokat látott amerikaiakat is sokkolta: „élő adásban” lőtte le a WDBJ virginiai tv-csatorna riporternőjét és operatőrét egykori kollégájuk. Ugyanazon a napon, amikor életfogytiglani börtönre ítélték a három évvel ezelőtt a Colorado állambeli Aurorában végrehajtott, 12 halálos áldozatot követelő mozivérengzés tettesét.

A vita mindig ugyanazt a sémát követi: a Fehér Ház kommunikációs szolgálata tetteket kér a Kongresszustól, ezt azonban blokkolja a változatlanul erős fegyverlobby. Ennek olyan befolyásos politikusok a tagjai, mint a volt alaszkai kormányzó és alelnök-jelölt Sarah Palin, John Bolton volt ENSZ-nagykövet, Rick Perry texasi kormányzó és Greg Abbott, az állam főügyésze, de a szabad fegyverviselés híve Clint Eastwood, Bruce Willis, Chuck Norris, Ice T, sőt, a Brad Pitt-Angelina Jolie páros is.

Barack Obama elnök nem közömbös e tragédiákkal szemben – három évvel ezelőtt, a newton-i tömeggyilkosság után, egyenesen „lelkiismereti önvizsgálatra” szólította fel az amerikai népet, - de nem tehet semmit, előrelépni csak a Kongresszus tudna. Az amerikai alkotmány második kiegészítő cikkelye ugyanis kimondja, hogy egy szabad államnak a biztonságához szükség van egy jól szervezett fegyveres erőre és a népnek azt a jogát, hogy fegyver birtokában legyen, nem lehet csorbítani. Jellemző, hogy 2008 októberében, amikor Obama első győzelme már valószínűnek látszott, az FBI adatai szerint 15 százalékkal ugrott meg a fegyvervásárlások száma, mert attól tartottak, hogy az új elnök szigorítani akarja a fegyvertartást.

A tűzfegyverek erőszakos használata minden évben több, mint 30 ezer életet olt ki – ebből 20 ezren esnek gyilkosság áldozatául, és további 10 ezren saját fegyverüktől halnak meg, öngyilkossági szándékkal vagy véletlenül - a sebesültek száma pedig körülbelül 80 ezerre tehető. Ellátásuk ára évente csaknem 230 milliárd dollár. Egyszerre morbid és csillagászati összegű ez a számla, amelyet a Nemzeti Fegyverszövetség (National Rifle Association – NRA)‚ a legnagyobb fegyverlobby igyekszik eltakarni.

A Mother Jones független amerikai oknyomozó portál oldal néhány hónappal ezelőtt közzétett egy nagy felmérést, amelynek célja volt tisztázni, hogy mennyibe kerül valójában az erőszakos fegyverhasználat. A kutatás, amelyet a kaliforniai Pacific Institute For Research and Evaluation nevű intézettel közösen végeztek, kimutatta, hogy ezek a véres események minden évben csaknem 700 dollárjába kerülnek minden egyes amerikai adófizetőnek.

A Mother Jones a költségeket két kategóriára osztotta: a közvetlenekre és a közvetettekre. Az elsőben szerepel a családnak adott pszichológiai segítség, a perköltségek, a börtön, a kórház és szükség esetén a temetés költségei. Ez összesen 8,7 milliárd dollárt tesz ki évente. A másodikban az áldozatoknak adott összegek szerepelnek: mivel minden tragédia hatással van az életminőségre, a keresetre, a termelékenységre, ezeket a gazdasági és pszichológiai következményeket enyhíteni kell. A kiadást ezen a területen a felmérés 221 milliárd dollárra becsülte. Ez a költségvetésben nagyobb összeg, mint amennyit Amerikában népbetegségnek tekinthető kóros elhízás elleni problémák megoldására szánnak és egy kicsit kevesebb, mint amennyit az egészségügyre.

Az amerikaiak mentalitása kezd ugyan lassan megváltozni ebben az ügyben, már hosszabb ideje vannak a fegyverviselés korlátozását követelő komoly csoportok és cégek is az ügy mögött. Michael Bloomberg volt New York-i polgármester például több millió dollárt fektetett a Minden város a biztonságos fegyverellenőrzésért (Everytown For Gun Safety Control) nevű szervezetébe. A legjelentősebb civil szervezet a Brady Campaign, amelyet Jim Brady, Ronald Reagan elnök egykori sajtótitkára hozott létre, aki az elnök elleni, 1981. március 30-i merényletkísérlet során gerinclövést kapott és örökre megbénult.

Bár Brady tavaly, felesége, Sarah az idén tavasszal meghalt, a szervezet Dan Cross vezetésével folytatja tevékenységét, októberre három napos országos konferenciát szerveznek a fegyverkorlátozásról Washingtonban. Az NRA „feketelistáján” számos szakmai és egyházi szervezet mellett olyan cégek szerepelnek, mint a Lamar, a Hallmark, a Levi Strauss & Co., vagy a Time Warner.

Természetesen a fegyverelleneseknek is akadnak híres támogatóik, köztük olyan színészek, akik filmjeikben gyakran ölnek, mint Kevin Bacon, Sylvester Stallone vagy Arnold Schwarzenegger, aki, amikor 2003-ban harcba szállt a kaliforniai kormányzói székért, a támadó fegyverek betiltása mellett szállt síkra. És szakadatlanul harcol a fegyverek ellen Michael Moore filmrendező, aki annak idején döbbenetes dokumentumfilmet készített az 1999-es littletoni iskolai vérengzésről.

Amíg azonban a fegyverlobbynak ekkora hatalma marad, az ilyen katasztrófák újra és újra előadódhatnak. Azért is, mert, érdekes módon egy-egy nagyobb tragédia után látványosan megnövekedik a kereslet a fegyverek iránt. Így volt ez 2007-ben, amikor a virginiai műszaki főiskolán 32 diákot és tanárt mészároltak le, vagy az idén a charlestoni templomi vérengzést követően. Talán azért, mert vannak, akik úgy gondolják: az ámokfutók ellen az a legjobb védelem, ha – mint a Vadnyugaton - ők előbb sütik el a fegyvert.

Columbine-tól Charlestonig

1999. április 20-án két, neonáci eszmékkel átitatott fiatal 12 diákot és egy tanárt lőtt le Littleton város (Colorado) Columbine középiskolájában, mielőtt magukkal is végeztek. Az azóta eltelt években is számos hasonló vérengzés történt az Egyesült Államokban, és az esetek egyre sűrűsödnek. A már említett 2007-es virginiai főiskolai mészárlást egy végzős diák követte el egy kollégiumi hálóteremben. 2009 november 5-én a texasi Fort Hood bázison egy őrnagyi rangban lévő, vélhetően iszlám szélsőségesekkel kapcsolatban álló hadsereg-pszichológus 13 bajtársát ölte meg.

2012 volt az Aurora-rémtett éve: július 20-án a Fekete Lovag című Batman-epizód premierjén mozinézők estek áldozatul egy elmebetegnek. Még ugyanebben az évben ismét iskolai tragédia rázta meg az országot: Newtonban (Connecticut) egy általános iskola 20 tanulóját és hat tanárát ölte meg egy húszéves fiatalember, aki előzőleg anyját is lelőtte. 2013. szeptember 13-án a washingtoni haditengerészeti akadémián rendezett vérfürdőt egy volt tengerész: 13 halott maradt utána. 2015. június 17-én pedig Charlestonban (Dél-Karolina) egy fekete metodista gyülekezet templomában ölt meg 9 embert istentisztelet közben fajgyűlölettől vezérelve egy 21 éves fehér fiú.



 

Marseille-i leszámolás: egy békési férfi meghalt

Egy halálos és egy életveszélyes állapotban lévő áldozata is van annak a fegyveres támadásnak, amit ismeretlenek követtek el Marseill-ben vasárnap. A leszámolást egy vita előzte meg, így feltételezhetően ez lehetett az oka a lövöldözésnek. Az akció során összesen hatan sérültek meg, köztük az elhunyt férfi édesapja is. 

Ismeretlenek lövöldöztek a marseill-i O'Stop bárnál vasárnap délelőtt. Az eset során egy 29 éves magyar férfi a helyszínen életét vesztette, öten - köztük az áldozat apja - életveszélyesen megsérültek. Az eset körülményeiről keveset tudni, de annyi biztos, hogy az álarcos elkövetők automata gépfegyverrel – feltehetően Kalasnyikovval – támadták meg a kávézó teraszán tartózkodó társaságot. Egyelőre nem ismeretes, hogy miért lőttek rá az emberekre, illetve, hogy a magyar férfi és 51 éves apja voltak-e a támadás célpontjai. A magyar Nemzet szerint az áldozat, T. László és családja békési, a fiatalember apját ment meglátogatni Marseille-be a nyár elején. Az apa, aki korábban az idegenlégióban szolgált, az O’Stop portásaként dolgozott. André Ribes marseille-i ügyészhelyettes szerint feltételezhető, hogy egy nézeteltérést követően került sor a vérengzésre, szerinte az esetet ettől még egyelőre nem lehet leszámolásnak minősíteni.

A lövöldözésnek szemtanúi is voltak, legalább 15-20 ember tartózkodott a helyszínen a támadás pillanatában. Elmondásuk szerint összesen négy embert láttak a támadókat szállító gépkocsiban, akik a lövéseket követően elmenekültek a helyszínről. A hatóság szerint a támadók később autójukat a város északi részén felgyújtották, és ismeretlen módon menekültek tovább. A tanúkat jelenleg pszichológusok segítik a történtek feldolgozásában a marseille-i La Timone kórházban.

A dél-franciaországi városban és környékén nem ritkák a leszámolások, az itt lévő kábítószer-kereskedelemből élő bandák között rendszeresen fordulnak elő hasonló esetek. Túl sok az erőszak ebben a városban - nyilatkozta Bernard Cazeneuve belügyminiszter vasárnap az I-télé hírtelevízióban, hozzátéve, hogy ennek ellenére az elmúlt években jelentős eredmények mutatkoztak a bűnözés elleni harc terén. Céljuk, hogy megszűnjenek a bűnöző csoportok leszámolásai, így 2013 óta minden évben csaknem 6 ezer fegyvert foglalnak le a francia hatóságok. Úgy tűnik, azonban a végső célt nem könnyű elérni. A legutóbbi leszámolás - amely szintén halálos áldozattal járt - Marseille-ben augusztus 6-án történt. Akkor egy, a szervezett bűnözéshez tartozó 40 éves férfit pisztollyal lőtt le két ismeretlent egy sétálóutcában.

Szerző

Iráni gesztus Izrael felé

Publikálás dátuma
2015.09.15. 07:36
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Héber és angol nyelvű Twitter üzenetben köszöntötte a zsidóságot a zsidó újév alkalmából Haszan Róháni iráni elnök (fotónk). "Közös ábrahámi gyökereink mélyítsék köztünk a tiszteletet, hozzanak békét és kölcsönös megértést. L'sáná tová (boldog új évet)" - írta a perzsa államfő. 

Az ynetnews izraeli portál kiemelte, hogy miközben Rohani olyan kormányt vezet, amely nyíltan Izrael elpusztítását követeli, maga teljesen más hangnemet ütött meg üzenetében. Emlékeztetett, hogy Irán tényleges első számú vezetője, Khamenei ajatollah múlt héten ugyancsak Twitter bejegyzésben a „cionista rezsim” végét vizionálta, s azt írta, reméli, hogy 25 éven belül óhaja megvalósul. Rohani azonban nem először tett ilyen gesztust Izrael felé, 2013-ban is köszöntötte a zsidókat a ros hásáná alkalmából.

A két ország közötti viszony rendkívül feszült. Irán hivatalosan a mai napig nem ismeri el Izraelt, vallási vezetője folyamatosan uszít a zsidó állam ellen, a jeruzsálemi kormány pedig ellenzi a hatok és Irán között létrejött nukleáris megállapodást, az Irán elleni szankciók felfüggesztését és nem egyszer nyíltan fenyegetett iráni atomlétesítmények lebombázásával.

Szerző