Tóth József;XIII. kerületi önkormányzat;Radnóti-szobor;

2015-09-15 18:00:00

Szobor Radnóti Miklós tiszteletére - Fotók

Felavatták Radnóti Miklós költő, a kerület egykori lakója egész alakos szobrát Budapesten, a XIII. kerületben a Pozsonyi út–Radnóti Miklós utca sarkán. Tóth József polgármester az ünnepi köszöntőjét követően a kerülethez „ezer” szállal kötődő költő munkásságát Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő, a XIII. kerület díszpolgára méltatta, megemlékezve a szobor alkotójáról Janzer Frigyes Munkácsy-díjas szobrászról is. A képre kattintva galéria nyílik!

A szobor avatásának aktualitását az adja, hogy 90 évvel ezelőtt 1925. szeptember 15-én az Új Századok című diáklapban jelent meg Radnóti Miklós első publikációja, a Mi szeretnék lenni?

Dr. Tóth József polgármester megtisztelő büszkeségnek említette, hogy ezzel a szoborral géniuszának állított emléket a kerület. Beszélt arról is, hogy a költő a Kádár utcában született, 1923-tól a mai Szent István körúton, majd 1935-ben kötött házasságát követően a Pozsonyi út 1-ben lakott, ahol életének hátralevő részét élte le. Az utókor emléktáblákkal, a kerületi lakosok szavazatának köszönhetően új művelődési központ névadásával emlékezett szülöttére. A polgármester megemlékezett Gyarmati Fanniról, a kerület díszpolgáráról is, aki méltósággal őrizte a költő emlékét.

Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő, a kerület díszpolgára a költő munkásságát méltatva kiemelte: Radnóti halhatatlanságát az jelentette, hogy a legsötétebb körülmények között is ember tudott maradni, ezért rendjén való, hogy szobra legyen „minálunk”. Janzer Frigyes szobrászművész alkotásáról szólva kiemelte, művei nem szoborszerűek, hanem az eleven élő ember idézik, ez a szobor is olyan hatást kelt, mintha a költő éppen csak egy percre megpihent volna.

A szoborra az önkormányzat meghívásos pályázatot írt ki. A Budapest Galéria javaslata alapján a pályázatot Janzer Frigyes Munkácsy-díjas, Érdemes művész nyerte el. A művész 1966 óta szerepel kiállításokon, minden jelentős hazai tárlaton részt vett. Csaknem félszáz köztéri munkája között találhatók Illyés Gyuláról, József Attiláról, Kodály Zoltánról és Simándy Józsefről, Lukács Györgyről, Dantéról készült alkotások. A beruházás összköltsége bruttó 25 millió forint.

Kötődése a kerülethez

Radnóti Miklós „ezer” szállal kötődik a XIII. kerülethez. A kerület három emléktáblával adózik a tragikus sorsú költő emlékének. Szülőházán a Kádár utca 8. sz. alatt, a Pozsonyi út 1. ház falán egykori lakhelyén és a Radnóti Miklós utca 45. sz. ház falán, melyet a Sziget utca Radnóti Miklós utcára való átnevezésekor, a költő születésének 60. évfordulóján avattak. 2010-ben a Radnóti Miklós Művelődési Központ (RaM) a nevét pályázat útján kapta, a XIII. kerület lakosságának szavazatai alapján. 2015. márciusa óta látogatható a költő és felesége bútoraival és személyes tárgyaival berendezett Radnóti Emlékszoba. Ferencz Győző egyetemi tanár, a Radnóti hagyaték gondozója szerint az Emlékszoba kultuszhellyé tette az intézményt.

 

Életrajz
Radnóti Miklós 1909. május 5-én Budapesten, a Kádár utca 8. szám alatti ház egyik földszinti lakásában megszületett Glatter Miklósként. A költő apai nagyapja, a ma Szlovákiához tartozó Gömör-Kishont vármegyében, Radnóton volt kocsmáros, 1934-ben a költő ettől a helységtől kölcsönözte nevét. 1926-ban megismerkedett későbbi feleségével, Gyarmati Fannival. 1930 márciusa elején, a Kortárs kiadónál jelent meg első verseskötete, a Pogány köszöntő. 1932-tól a mai Szent István körúti lakásán élt, majd 1935. augusztus 11-én házasságot kötött Gyarmati Fannival és átköltözött a Pozsonyi út 1-be, ahol élete hátralevő részében élt.
1944. november 4-én a Győr megyei Abda község határában a végsőkig kimerült költőt agyonlőtték. 1946. augusztus 14-én harmadszor temették el Budapesten a Kerepesi úti temetőben, a 41. parcella 41. számú sírjába. Az 1946-ban megjelent Tajtékos ég posztumusz kötete, tervét még Radnóti állította össze, de a végső formáját feleségétől, Gyarmati Fannitól kapta. Ő egészítette ki a kötetet a tömegsír exhumálásakor előkerült notesszel, az átadott „bori” versekkel, s került bele a Levél a hitveshez, a Hetedik ecloga, az Erőltetett menet, a Nyolcadik ecloga, és az A la recherche.