Felavatták Horn Gyula szobrát az EP-ben - Juncker üzent

Publikálás dátuma
2015.09.15. 18:19
Fotók: Népszava
Gyula nagy magyar, nagy ember, nagy európai volt - mondta Jean-Claude Juncker az Európai Parlamentben (EP), Horn Gyula mellszobrának ünnepélyes avatásán. Az Európai Bizottság elnöke váratlanul tisztelte meg jelenlétével az eseményt, de beszédével is okozott meglepetést. Két szót "kért" csak, ezekkel pedig azonnal a Horn és közte lévő barátság alapját, az ajándék-Unicumot emelte ki.

Beszélt arról, ő ugyan kereszténydemokrata, Horn pedig szocialista volt, de a kettejük közötti beszélgetésekben ezt el tudták felejteni - vagy legalábbis általában - humorizált. Juncker ezzel a jó kapcsolattal, s Horn politikai teljesítményével is indokolta megjelenését az eseményen, a magyaroknak és Horn jelen lévő fiának pedig azt üzente: legyen, legyenek büszkék a volt miniszterelnökre.

Meg kell próbálni segíteni mindenkinek, s szolidaritást gyakorolni, ahogyan Horn Gyula is tette mindig - mondta Szanyi Tibor MSZP-s EP-képviselő. Az uniós döntéshozó testület Horn Gyula terme előtt adták ugyanis át ünnepélyes keretek között a volt kormányfő, az MSZP egykori elnöke előtt tisztelgő alkotást. Szanyi, aki nemcsak kezdeményezője volt az uniós mementóállításnak, hanem személyes adományaként maga készíttette el a szobrot, arról beszélt, a jelenlegi hatalomnak bőven lenne miért példát venni Hornról.

Az eseményen részt vett és fölszólalt az EP alelnöke, a román Ioan Pascu, s ifjabb Horn Gyula is. Ott volt az MSZP több volt elnöke és politikusa is, így sokak mellett Mesterházy Attila, Hiller István, Kovács László, valamint Gurmai Zita és Ujhelyi István szocialista EP-képviselő is.

Horn Gyula mellszobrát Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó igazgatója készítette, aki lapunk tiszteletbeli főszerkesztője, Fejtő Ferenc szobrát is megalkotta.

Szerző

Szerbia tiltakozik a menekültek visszaküldése ellen

Ivica Dacic szerb külügyminiszter szerint Belgrád számára elfogadhatatlan, hogy más államok visszaküldjék Szerbiába a menekülteket, miközben további menedékkérők érkeznek az országba.

"Szerbia nem kívánja tovább élezni a menekültválságot, tovább kíván tárgyalni a közös megoldásról, de azt elutasítja, hogy egyedüli áldozatává váljon a helyzetnek" - jelentette ki a politikus kedden Prágában, miután vendéglátójával, Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszterrel találkozott. A miniszter ezzel a magyar-szerb határ lezárására utalt. 

"Területünkön a válság idején 140 ezer migráns haladt át, és csak 550 ember kért menedéket Szerbiában" - mutatott rá Ivica Dacic. Közölte: a szerb lakosság lehetőségei szerint segítette a menekülteket, és nincs ok arra, hogy az ország a válság áldozata váljon.

"Európában az utóbbi évtizedek legsúlyosabb válságáról van most szó" - mondta a szerb külügyminiszter. A migrációs válság elmélyüléséhez nagymértékben az a tény is hozzájárult, hogy az Európai Uniónak nincs közös politikája a menekültek befogadására - szögezte le Dacic.

Lubomír Zaorálek a sajtóértekezleten megerősítette, hogy Csehország továbbra is kitart a visegrádiak egyeztetett álláspontja mellett, és elutasítja a kötelező menekültkvótákat. A cseh diplomácia vezetője ugyanakkor felajánlotta, hogy Prága kész átadni Szerbiának mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket Csehország európai uniós csatlakozása során szerzett.   

Szerző
Frissítve: 2015.09.15. 17:55

A kormányfő döbbenetes kijelentést tett a kvótarendszerről

Szlovákia soha nem fogja támogatni a kötelező menekültkvótákat, akkor sem, ha egyedül marad ezzel a véleményével, és szükség esetén arra is hajlandó, hogy blokkolja az Európai Tanács esetleges döntését a kvóták bevezetésére - jelentette ki Robert Fico szlovák kormányfő kedden Pozsonyban.

A szlovák miniszterelnök erről azon a rendkívüli sajtóértekezleten beszélt, amelyen Robert Kalinák belügyminiszterrel közösen az uniós tagállamok belügyminisztereinek hétfői brüsszeli találkozójára reagáltak.  Robert Fico, aki a bevándorlási krízist a legnagyobb Európát érintő válságnak nevezte a második világháború óta, értelmetlennek és elfogadhatatlannak nevezte a  kvótákat, ugyanakkor bírálta az Európai Unió csúcsvezetését, amiért az a válság kezelésével összefüggésben eddig nem hívta össze az EU tagországok állam- és kormányfőinek csúcsértekezletét.

"Azt is tudjuk miért, mert olyan igazságok kerülnének a felszínre, amelyek több tagállamnak kellemetlenek lennének" - hangoztatta Robert Fico. Kifejtette: ilyen "kellemetlen igazság" , hogy a Líbiát lebombázó uniós tagországok, vagy azok, amelyek támogatják a szíriai polgárháborút, közvetlenül hozzájárultak a migrációs krízis kialakulásához.

Robert Fico hangsúlyozta: országa számára elfogadhatatlan, hogy a menekültkvótákról az EU csúcsértekezlete helyett más fórumon szülessen döntés. Újságírói kérdésre válaszolva a szlovák kormányfő lehetetlennek és csupán rémisztgetésnek nevezte azokat a vezető uniós politikusok által meglebegtetett elképzeléseket, amelyek az EU-s strukturális alapok megvonását helyezték kilátásba azon országok számára, amelyek nem hajlandóak engedményekre a menekültkvóták kérdésében.

"Ha büntetni fogják a tagállamokat, mert saját véleményük van, az az Európai Unió végét jelenti" - szögezte le Fico. A szlovák miniszterelnök elmondta, hogy jelenleg a schengeni határok védelmét, és ezáltal a migránsok beáramlásának megállítását tartja legfontosabbnak a válság kezelésére. Kijelentette: meg kell találni a módját annak, hogy elkülönítsék a valós menekülteket a gazdasági bevándorlóktól. 

A migránsok 90 százaléka gazdasági bevándorló - ismételte meg korábbi véleményét Robert Fico. Robert Kalinák szlovák belügyminiszter elmondta: az utóbbi időszakban nőtt a Szlovákiába irányuló illegális határátlépések száma, hétfőn három csoportot, együttvéve 37 embert fogtak el a rendőrök. Robert Fico hozzátette: a jövőben is minden migránst, akit illegálisan határátlépésen érnek, le fognak tartóztatni.

Szerző