Előfizetés

4000 kilométert repültek első jeladós szalakótáink

Publikálás dátuma
2015.09.15. 19:11
Illusztráció: Thinkstock
Kevesebb mint egy hét alatt 4 ezer kilométert tettek meg és már Afrikában járnak azok az első jeladóval megjelölt magyar szalakóták, amelyek szeptember 7-én kezdték meg tudománytörténeti jelentőségű vonulásukat a mindmáig ismeretlen telelőterület felé - áll a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) keddi közleményében.

A közlemény szerint a szalakóták egyedszáma egész Európában jelentősen lecsökkent, a faj mára több nyugat-európai országból is kipusztult. A Kárpát-medence állománya egyelőre stabil, így ennek védelme, megőrzése kifejezetten fontos a faj európai jövőjét illetően.

A szalakóták vonulási útvonalairól és telelőterületeiről az elmúlt száz évben alig sikerült adatot gyűjteni a hagyományos madárgyűrűzés segítségével, így a madarakat az évente akár több tízezer kilométeres vonulás és a telelés alatt fenyegető veszélyforrásokról sem áll rendelkezésre elegendő információ.

A vonulási útvonalak pontosabb ismerete segítheti a különböző veszélyeztető tényezők csökkentését, az ismert pihenő- és telelőhelyek védelmét. A faj megóvása érdekében az elkövetkező években az MME munkatársai közel száz szalakótát jelölnek meg egy LIFE+ projekt keretében.

A Csele névre hallgató kifejlett tojó és a legalább két éves Pétör nevű hím június 9-én és 10-én kapta meg a mindössze 4,5 gramm tömegű jeladóját Kardoskút és Kiskunhalas térségében. A madarak a költési időszak lezárulta után egy hónappal, szeptember 7-én kezdték meg az utazást. Két nappal később már mintegy 1200 kilométert megtéve Görögországban és Törökországban voltak, innen a Földközi-tenger nyílt vize felett indultak tovább.

A madarak Észak-Afrika partvidékét szeptember 10-én érték el, másnap pedig már Egyiptom déli részén, valamint Líbia és Csád határvidékén repültek. Szeptember 13-án összesen mintegy 4 ezer kilométert megtéve Kelet-Csádig jutottak - olvasható a közleményben, amely szerint ha kitart a megjelölt madarak szerencséje, hamarosan fény derülhet arra, hogy Afrika mely térségében töltik a telet a Magyarországon fészkelő szalakóták. Csele és Pétör mozgását a jeladosmadarak.mme.hu internetes oldalon lehet nyomon követni.

"Megrugdostak a magyar rendőrök" - állítja egy menekült

Publikálás dátuma
2015.09.15. 18:58
Fotó: Tóth Gergő/Népszava
Megverték és rugdosták a magyar rendőrök – nyilatkozta a 28 éves szíriai Szaleh Iszmail, aki Holmszból Törökországon, Görögországon át jutott el a németországi Würzburg menekülttáborába.

Iszmail Mona Mahmoodnak, a brit Guardian újságírójának elmondta, hogy Magyarországon az erdőben bújkálva próbálta elkerülni, hogy nyilvántartásba vegyék.

„Németországba vágytam, erről álmodtam, amikor beugrottam a görög partok felé induló csónakba. A német emberek jól fogadtak és hálás vagyok a vendégszeretetükért. Mindent megpróbáltam, hogy elkerüljem a regisztrálást és az ujjlenyomatvételt Magyarországon, napokig az erdőben mentem előre, csak a vonatok zakatolása volt, amihez igazodni tudtam.

Végül azonban elfogott a magyar rendőrség, két napra bezártak. Ütöttek és megrugdostak, amiért elutasítottam, hogy menedékkérőként regisztráljanak. Egyszer csak jött a rendőr, hogy ujjlenyomatot vegyen. Rámparancsolt, hogy vetkőzzem le. Nem tanúsíthattam ellenállást. A rendőr egyenként adta vissza a ruhadarabjaimat, ahogy az ujjaimat sorra vette” – mesélt az itteni bánásmódról a szíriai fiatalember, aki retteg, hogy visszaküldhetik Magyarországra. „Egyetlen követelésünk, hogy úgy bánjanak velünk, mint emberi lényekkel” – mondta Szaleh Iszmail a brit lapnak.

Nem sérült a fideszes jó hírneve

Galbács Mihály gyulai fideszes önkormányzati képviselő és tanácsnok a rendszerváltás előtti állampárt, az MSZMP erőszakszervezetének a tagja volt, ezért az idén márciusi gyulai képviselő-testületi ülésen egy vitában tett hasonló kijelentésével Bod Tamás (Együtt-MSZP) képviselő nem sértette meg Galbács jó hírnévhez fűződő jogát – mondta ki hétfőn a Gyulai Törvényszék a fideszes politikus által indított polgári perben.

Az ítélet indoklásában a bíróság idézte Marx államról alkotott nézetét, mely szerint: „Az állam az uralkodó osztály politikai hatalmának legfőbb szerve, amelynek feladata az uralkodó osztály érdekeinek védelme.” A bíróság teljes egészében elutasította Galbács keresetét, indoklásában leszögezte: Bod nem tett olyan kijelentést, amely sértette volna Galbács jó hírnevét, egyben jelezte, hogy a közszereplőknek a demokratikus vita keretei között többet kell eltűrniük, mint a magánembereknek. A tanácsvezető bíró megjegyezte, hogy politikai viták rendezésének nem a bíróság a színtere.