Mészáros Márton;

Claudia Cardinale;Zsigmond Vilmos;Cinefest;Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál;Tangerine;

2015-09-16 07:45:00

Érdekfeszítő filmdömping Miskolcon

Évről-évre gyarapszik a miskolci filmfesztivál közönsége, amely tucatnyi olyan filmet láthat idén is, amelyek a közelmúltban sikert arattak a világ legrangosabb fesztiváljain. Annyi vetítés, kulturális program közül választhat a filmbarát, hogy csoda, ha egyáltalán bír dönteni, mivel töltse idejét az észak-magyarországi városban. Claudia Cardinale után egy felnövés története, egy abszurd mese és egy transzneműekkel foglalkozó film kapta a legnagyobb tapsot.

Sikerrel indult a Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál, amelyet tizenkettedik éve rendeznek meg az Acélvárosban. A filmmustra múlt pénteken a legendásan szép olasz színésznő, Claudia Cardinale pályafutásának elismerésével nyílt meg. Az '50-es, '60-as évek nagy sztárja azért jött el Miskolcra, hogy átvegye a fesztivál életműdíját. Az előző években a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díját birtokló Szabó István filmrendező vagy Oscar-díjjal kitüntetett világhírű operatőrünk, Zsigmond Vilmos vehette át az életműdíjat, azonban egyikőjük sem kapott olyan vastapsot és álló ovációt, mint amilyenben a CC-nek becézett díva részesült. Cardinale-t közel öt percig ünnepelte az ezerfős közönség, amikor színpadra lépett.

A díj átadása után elkezdődött a fesztivál első vetítése: a spagetti western nagyágyújának, Sergio Leonenak a Volt egyszer egy Vadnyugat című opuszával rajtolt a fesztivál. Az 1968-ban készült film főszereplője Claudia Cardinale, Charles Bronson, Henry Fonda és Jason Robards. A filmtörténeti klasszikust a közelmúltban digitálisan felújították, alapul véve az eredeti rendezői változatot, amely végül 175 percessé duzzasztotta a monumentális alkotást. Az idei fesztivál egyébként "a western él" lózungot hirdetve középpontba állította az utóbbi évtizedekben már szinte teljesen eltűnt filmes műfajt, amely kedvelői szerint megérett az újbóli feltámadásra. A fesztiválon a klasszikus westernek közül bemutatták a John Wayne főszereplésével híressé vált Aki lelőtte Liberty Valance-ot, valamint A Jó, a Rossz és a Csúf című filmtörténeti remeket, amelyben Clint Eastwood a névtelen, magányos hős.

Szintén fókuszban Ausztria és Csehország filmipara, ezúttal a seregszemle országok filmes termését bemutató programjában két hazánkhoz közeli országra esett a választás. A héten a versenyfilmek között mutatkozik be a Goodnight Mommy (Ich Seh, Ich Seh) című "művészi horror", de sikerrel szerepeltek a Művészetek Házának kisebb termében a Bécsi Filmakadémia hallgatóinak rövidfilmjei is. Csütörtökön debütál Magyarországon a The Snake Brothers (Kobry A Uzovky) című új cseh film, amelyet a közelmúltban ismertek el a karlovy vary-i filmfesztiválon, ahol a közönség szabályosan megőrült a borzalmas és kaotikus, mégis megkapó családtörténetért.

A CineFesten bemutatott filmek közül az eddigi legnagyobb érdeklődést az Én, Earl és a csaj, aki meg fog halni című amerikai komédia váltotta ki. Az alkotás rendezője, az elsőfilmes Alfonso Gomez-Rejon, már már negyvenkét éves, korábban többek között Martin Scorsese személyes asszisztenseként, különböző kisebb produkciók, sorozatok producereként, valamint second unit rendezőként dolgozott. A Jesse Andrews fiatal amerikai író regényéből írt jópofa történet egy középiskolás srácról szól, akinek az élete nem áll másból, csak abból, hogy átvészelje a gimit és legjobb barátjával, Earllel filmremekek béna paródiáit készítse el.

A legnagyobb amerikai független filmes mustra, a Sundance Filmfesztivál fődíját és közönségdíját is elnyerő produkció a miskolci rendezvény második napján, este tizenegy órakor mutatkozott be, de a kései időpont ellenére teljesen megtelt a nagyterem. A közönség elsősorban azért szerette a filmet, mert az egy kényes, már sokszor előadott témát vázol fel, azonban a könnyen giccsbe merülhető történet mindvégig ügyesen kormányoz el attól, amivé nem szeretne válni. Történetesen azt kerüli el, hogy ugyanolyan legyen, mint a története alapján rokonítható Csillagainkban a hiba - vagyis giccsparádé, tele hatásvadász, könnyfakasztó jelenetekkel.

Ezzel szemben az alkotás olyan vígjáték, amely nem csak a tinik szimpátiájára számíthat, újszerű, ötletes kivitelezésével, játékosságával és az operatőri munka csintalanságával megszólíthatja a felnőtteket is. A sikerben komoly része van a mindvégig eredeti hangon megszólaló történetnek, illetve a főszereplő hármasnak: az önironikus, érdektelen srácnak, Thomas Mannnak (nem elírás, valóban ez a színész neve), hűséges cimborájának, az első moziszerepét alakító RJ Cylernek, valamint a leukémiás lánybarátjukat játszó Olivia Cooke-nak. Szintén kifejezetten érdekes volt a szintúgy versenyprogramban szereplő

A homár is, amely az idei cannes-i filmfesztivál nagy kedvence volt. Jorgosz Lantimosz görög filmrendező abszurd drámája rendkívül izgalmas vállalkozás: a cselekmény olyan világban játszódik, ahol a magány bűntett, ezért állattá változik az, akinek nincs párja, viszont azt maguk választhatják ki, hogy milyen állatként szeretnének testet ölteni. A szatírába hajló A homár, amelyben Colin Farrell és Rachel Weisz brillírozik, néhol kifejezetten provokatív, máskor szerfelett szórakoztató, már persze csak azoknak, akik szeretik, ha egy filmnek meg van a saját világa, nyelvi regisztere és kifejezetten bizarr humora.

Shih-Cing Tsou New York-i filmes arról mesélt a Tangerine című filmje bemutatója után, hogy milyen sajátos élmény volt nevetségesen alacsony költségvetésből, három darab iPhone 5S-sel nagyjátékfilmet forgatni. A másfél órás alkotás igazi sajátosságát azonban nem a szokatlan körülmények adják, inkább azért emlékezetes, mert izgalmasan mutat be egy szubkultúrát, amely valahol Los Angeles peremén él. Témaválasztásával is gyomorba vágja a nézőt: főhősei transzvesztita prostituáltak, akik karácsony estéjén térképezik fel az álmok városának lepukkant részeit.

Ki gondolná, de a Tangerine című produkcióban több olyan örmény színész is feltűnik, akik hazájukban igazi csillagok, azonban a film producere szerint valószínűleg életveszélynek lennének kitéve, ha Örményországban is bemutatnák a szándékoltan forradalmi alkotást. Mindenesetre, a filmet hamarosan a magyar mozik is műsorra tűzik, de itthon garantáltan nem fog botrányt generálni. Itt a független filmek néhány ezernél többekhez sajnálatos módon el sem jutnak...

A szombaton záruló miskolci filmfesztivál a következő napokban is ingyen biztosítja az érdekfeszítő filmeket, amelyek többsége soha nem kerül a hazai mozikba. A mozgóképek mellett számtalan szakmai beszélgetéssel, közönségtalálkozóval, slam poetry-esttel és könnyűzenei koncertekkel, igazi diszkó hangulattal várják a film szerelmeseit. "Miskolc a CineFest alatt szabályosan úszik a kultúrában! Azért is egyedi ez a fesztivál, mert igazi terülj, terülj asztalkám minden korosztály számára, a legfiatalabbaktól kezdve az idősekig" - mondta lapunknak Tóth Zsófia színésznövendék, aki évek óta rendszeres látogatója a fesztiválnak. Éppúgy, mint a magyar közönség mellett a határainkon túlról érkező nézők, filmes újságírók és filmalkotók.