Az EU-tagság ellen szavazhat a Labour?

A TUC szakszervezeti szövetség éves kongresszusán szólalt fel tegnap a brit Munkáspárt új vezetője. Jeremy Corbyn a szakszervezetek erősítését szorgalmazta. Mint mondta, a konzervatív kormány minden téren kevesebb szabályozást sürget, egyedül a szakszervezeteket akarja megregulázni. 

Az új pártvezér közölte, számos módosítást nyújtanak be Cameronék jóléti reformtervéhez. Corbyn úgy nyilatkozott, nem minden áron fognak az EU-tagság mellett szavazni a népszavazáson, attól teszik függővé, hogy milyen megállapodást köt a tory kormányfő Brüsszellel. Elődje, Ed Miliband egyértelműen a bennmaradás pártján áll, Corbyn azonban inkább euroszkeptikus, s eddig még nem foglalt egyértelműen állást a 2017-ig esedékes referendum ügyében.Corbyn hétfőn este megtartotta első ülését az új árnyékkormánnyal. A előző ellenzéki kabinet tíz tagja nyújtotta be lemondását a radikális baloldali pártvezér megválasztását követően.

A Labour új árnyékminisztereinek több mint a fele nő, de a legfontosabb posztokat férfiak kapták. Az egyik pártvezér-aspiráns, Andy Burnham lett az árnyék-belügyminiszter. Hillary Benn maradt a külügyi tárca élén, s Lord Falconert, Tony Blair egykori igazságügyi miniszterét is megtartotta Corbyn . A nők háttérbe szorítása miatti tiltakozás lecsillapítására bejelentette, hogy az üzleti ügyek tárcavezetője, Angela Eagle lesz az első helyettese, aki a miniszterelnöki kérdések órájában is szerepelhet helyette.

Árnyék-pénzügyminiszterré volt kampányfőnökét, a még nála is radikálisabb John McDonnellt tette meg. Ez a személyi döntés kapta a legtöbb bírálatot. McDonnell a bankok újraállamosítását, a leggazdagabbak megadóztatását szorgalmazza. David Cameron kormányfő és pénzügyminisztere, John Osborne szerint a Corbyn és McDonnell által képviselt irányvonal gazdasági csődbe vinné Nagy-Britanniát. Corbyn a munkáspárti frakcióval tartott első megbeszélésén bejelentette, hogy megválasztása óta már 28 ezer új tag csatlakozott a Munkáspárthoz. Az új pártvezér szerint van esély arra, hogy a Labour győzzön 2020-ban.

Szerző
Frissítve: 2015.09.15. 22:05

Ujgur szál a bangkoki merényletben

Egyre rejtélyesebb az augusztus 17-i thaiföldi merénylet ügye. A turisták által előszeretettel látogatott bangkoki Erawan szentélynél végrehajtott akcióban húsz személy vesztette életét, a thaiföldiek mellett malájok és kínaiak. A sérültek száma elérte a 125-t. A helyi hatóságok szerint ujgur szál lehet a merényletben.

Thaiföld történetének legvéresebb merénylete volt az augusztusi, amely nyilvánvalóan az ország egyik legfontosabb bevételi forrását, a turizmust célozta. Prajut Csan-ocsa miniszterelnök, a katonai junta vezetője is az eddigi „legszörnyűbb támadásról” tett említést. „Tönkre akarják tenni a gazdaságunkat” – hangoztatta.

A helyi hatóságok a merénylet gyors felgöngyölítését ígérték, s először arra utaltak, hogy az ország északi felében különösen népszerű vörösingesek, vagyis Takszin Sinavatra volt miniszterelnök hívei állhattak az akció mögött. Ezt az elméletet már sokan kezdettől fogva megkérdőjelezték arra hivatkozva, hogy ilyen kiterjedt terrorakciót sosem hajtottak végre, s az sem rájuk vallana, hogy turistaközpont kerül célkeresztjükbe. A thaiföldi katonai vezetés érdekében nyilvánvalóan az állt volna, hogy rájuk tudják bizonyítani a merényletet, hiszen így még keményebben léphettek volna fel a vörösingesekkel szemben.

Ezt a vonalat azonban később semmi sem igazolta. A hatóságok sem erőltették ezt a verziót, talán azért nem, mert nem akartak polgárháborús helyzetet előidézni az országban, amely az eltelt években már nem egyszer sodródott hasonló helyzetbe a királypártiak és a Takszin-pártiak szembenállása miatt.

A rendőrség tehát továbbra is sötétben botorkált, munkáját az sem segítette, hogy egyetlen szervezet sem vállalta a felelősséget a merényletért. A rendőrség augusztus 29-én letartóztatott egy 28 éves férfit a terrorakció kapcsán. A hatóságok szerint nem ő hajtotta végre a merényletet, de a gyanú szerint neki is köze volt a vérfürdőhöz. A thaiföldi rendőrség azt gyanította, hogy a valódi kitervelő egy török nemzetiségű férfiról lehetett, akinek a lakásán több útlevelet, illetve bomba készítésére alkalmas alapanyagot találtak. A bangkoki török nagykövetség ugyanakkor cáfolta, hogy a szóban forgó férfi valóban török nemzetiségű lenne.

A thaiföldi hatóságok elmélete szerint a gyanúsított ugyanannak a Szürke Farkasok nevű szervezetnek a tagja, amelyben egykor a Szent II. János Pál elleni merényletet végrehajtó Ali Agca is elkövette rémtetteit. Az elmélet szerint az elkövető kínai útlevéllel rendelkezett, s neve Abudureheman Abuduszataer. Pravut Tavornsziri, a thaiföldi rendőrség szóvivője azt közölte, hogy információik szerint a férfi a merénylet után Bangladesbe menekült, majd innen Indiába ment át, ezt követően Törökországból az Arab Emírségekbe repült. „Nyilvánvaló, hogy ez az ország volt az úticélja” – hangoztatta a szóvivő.

Ankara nem ért egyet ezzel az állítással. Egy török illetékes szerint semmi jel sem igazolja, hogy helytállóak lennének a thaiföldi közlések. Ankara utalt arra, azért sem hisz ebben az elméletben, mert a thaiföldi hatóságoktól semmiféle tájékoztatást sem kaptak arra vonatkozóan, hogy egy terrorgyanús személy menekült volna az ország területére.

A nyomozásnak talán új lendületet adhat, hogy a maláj rendőrség múlt héten bejelentette, letartóztattak egy pakisztáni és két maláj férfit, akiket esetleg összefüggésbe lehet hozni a támadással. A Daily Telegraph úgy tudja, ki is hallgatták őket, s azon gyanús „sárgapólós” személyek közé tartoztak, akiket a térfigyelő kamerák rögzítettek a terrorakció idején. Egyelőre azonban nem lehet biztosat tudni az ügyben. Azért is meglepő ez a fordulat, mert előzőleg semmi sem utalt a maláj szálra. Legfeljebb annyi, hogy a thaiföldiek szerint a merénylet egyik kitervelője, a kínai ujgur nemzetiségű Yuszufu Mieraili Kuala Lumpurban szerezte be a thaiföldi vízumot.

Magyarázhatja-e bármi azt, hogy valóban ujgurok álltak a háttérben? Tudni kell, hogy a Kínában élő ujgurok éveken át Thaiföldön és Malajzián keresztül menekültek Törökországba, az „anyaállamba”. A bangkoki hatóságok szemet hunytak efelett. Ám a katonai junta hatalomra kerülése óta kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekszik Kínával, s hogy jó szándékait igazolja, júliusban Peking kérésére 100 ujgur férfit küldött vissza Kínába. Ezért független szakértők sem zárják ki, hogy ujgurok hajtották végre a terrorakciót.

Szerző

Ciprasz elismerte: hibázott - Nem lesz nagykoalíció

Publikálás dátuma
2015.09.16. 07:34
Ciprasz elismerte, hogy követett el hibákat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MILOS BICANSKI
Nem volt igazi győztese az Alekszisz Ciprasz volt görög miniszterelnök és legnagyobb kihívója, Vangelisz Meimarakisz televíziós vitájának. Ciprasz kifejtette, nem hajlandó koalícióra lépni a választást követően a konzervatív Új Demokráciával (ND), de egyes kisebb baloldali pártokkal igen.

Nem kis csalódást keltett a görög televíziókban hétfő este élőben sugárzott televíziós vita Alekszisz Ciprasz volt miniszterelnök és legnagyobb kihívója, a konzervatív Új Demokrácia (ND) elnöke, Vangelisz Meimarakisz között. A vitának nem volt igazi győztese, aligha adott a bizonytalanok számára útmutatást a vasárnapi parlamenti választás előtt. A The Economist szakértője úgy értékelt, a vita alapján legfeljebb csak annyit lehetett megtudni, hogy a voksoláson „nincs jó választási lehetőség”. Mindent elmond a színvonalról az egyik ismert görög karikaturista, Arkasz rajza. Ezen egy férfi és egy nő látható. Utóbbi arról kérdezi a férfit, mire jutott a tévévita után. Mire a másik: „arra, hogy mielőbb meg kell csináltatnom az útlevelemet”.

A vitában kevés szó esett az ország valódi gondjainak megoldási lehetőségeiről. Mindketten azt hangoztatták, hogy megpróbálnak jobb feltételeket kicsikarni a hitelezőkkel folytatott tárgyalásokon, ám a görög választók már nagyon kétkedve fogadják ezeket az ígéreteket. Ciprasz ezúttal védekezőbb stratégiát választott. A volt kormányfő elismerte például, hogy iráni cégeket is megpróbált görögországi befektetésekre ösztökélni, legalábbis akkor, amikor még nem született meg a hitelezők és a kormány közötti megállapodást.

Elismerte továbbá azt is, hogy az egyébként általa megszervezett referendum, amelyen a választók 61 százaléka utasította el a hitelezők programját, „zöld utat adott volna a Grexitre”. Ez azért érdekes fejlemény, mert júliusban, a voksolás előtt még azt állította, hogy a nemek győzelmével jobb feltételeket tudnak kivívni Görögország számára a hiteltárgyalások során.

Ciprasz kifejtette, követett el hibákat a kormányzása során. Hozzátette azonban, hogy „tanult belőlük”. Erre sietve Meimarakisz is leszögezte, hogy pártja is tanult a múlt hibáiból, ám – mint mondta – nem a múltról, hanem a jövőről kellene beszélni. A vitában sok szó esett a korrupció elleni küzdelemről, s arról, milyen színezetű kormány alakulhat a vasárnapi választás után. Alekszisz Ciprasz elutasította a nagykoalíció lehetőségét az ND-vel.

Ugyanakkor hozzátette, a kisebb pártokkal hajlandó lenne szövetkezni. Megfigyelők már régóta azt hangoztatják, ha a Sziriza koalíciós partnere, a Független Görögök nem kerülne be a következő parlamentbe, akkor Ciprasz a szociáldemokrata To Potami és a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) támogatását igényelné. „Vagy progresszív, vagy konzervatív kabinet alakul majd” – fejtette ki Ciprasz. A nagykoalíció azonban megfogalmazása szerint „természetellenes” lenne. Meimarakisz ezzel szemben nem utasította el a nagykoalíció lehetőségét sem. Úgy vélte, ez is megoldás lehet arra, hogy kivezessék a válságból az országot. „Egy politikai nemzeti válogatottra van szükségünk” – emelte ki a jobboldali politikus.

A felmérések szerint továbbra is fej-fej mellett halad a Sziriza és az Új Demokrácia. Alekszisz Ciprasz és Vangelisz Meimarakisz pártjára is 31,6-31,6 százalék adná a voksát – derült ki a Metron Analysis iroda felméréséből. Második helyen áll a neonáci Arany Hajnal 7,2 százalékkal, harmadik a kommunista párt 6,2 százalékkal. A további sorrend: To Potami (szociáldemokrata) 5,9 százalék, Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) 5,3 százalék, Centrista Unió (populista) 3,9 százalék, Népi Egység (baloldali ultraradikális) 3,9 százalék, Független Görögök (a Sziriza volt koalíciós partnere) 3 százalék.

Szerző