Ezrek a "senki földjén" - Életbe lépett a válsághelyzet

Bács-Kiskun és Csongrád megyében kedden délben életbe lépett a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet. Erről a kormány döntött és a rendelet szinte azonnal meg is jelent a Magyar Közlönyben. A déli határon a rendőrök vezetésével a katonák is járőröznek. Tompán, valamint Röszkén megnyíltak a tranzitzónák, ám mert a menekültek rájöttek, hogy Magyarország vissza akarja őket toloncolni Szerbiába, éhségsztrájkba kezdtek a határon. Eközben Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentette, a magyar-román határon szintén kerítés épülhet.

Fotó: Tóth Gergő/Népszava

Humanitárius katasztrófa fenyeget Röszkén, ahol délben éhségsztrájkba kezdtek a menekültek, akik a magyar szabályozás ellen tiltakozva gyermekeiknek sem adtak ételt, vizet. Melita Sunjiccel, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) helyi sajtósa figyelmeztette erre a Délmagyar.hu tudósítóját. A szakember szerint európai válasz szükséges, mert nem várható el Macedóniától és Szerbiától, hogy megoldják a problémát. Délelőtt ugyan megkezdték a migránsok regisztrálását a két, konténerben működő tranzitzónában, ám mert csak nagyon lassan lehetett ezekbe bejutni, több ezren a két határ közötti "senki földjén" rekedtek. Később a menekültek között elterjedt, hogy akár órákon belül visszaküldhetik őket Szerbiába, kitört a pánik. A Magyar Helsinki Bizottság formanyomtatványokat osztott, amiket a migránsok saját nevükre kitöltve arról nyilatkozhattak, miért nem tekintik Szerbiát biztonságos harmadik országnak és miért nem tudtak ott menedéket kérni. A szervezet egyébként "tömeges kriminalizálás okozta válsághelyzetet" emleget.

Fotó: Tóth Gergő/Népszava

Éjfélkor többen átvágták a gyodát, illetve a kerítést és így jöttek Magyarországra. A rendőrök mindenkit elfogtak, majd előállítottak. Rájuk már az új, szigorú szabályok vonatkoznak. A határ szerb oldalán a sínekre szórt szórólapon figyelmezteti a migránsokat a magyar kormány arra, hogy a legsúlyosabb büntetést foganatosítják azokkal szemben, akik illegálisan próbálnak meg átlépni a határon. Kedden már nem csupán visszaküldték Szerbiába, hanem egy évre ki is tiltották a schengeni övezet államaiból az egyik menekültet, aki már az új magyar szabályok alapján kért menedéket a déli határnál - derült ki a Kettős Mérce blog által közzétett kitoloncolási határozatból. Délután Bakondi bejelentette, hogy addig 48 kérelemből 16 esetében döntöttek, mindenkit visszaküldtek Szerbiába. Azt nem tudni, a menekültek hogyan élhetnek a fellebbezési jogukkal, ha már kitiltották és kitoloncolták őket az országból, így a szegedi bíróságra nem tudnak eljutni.

Felelősséget kell vállalnia Magyarországnak

Szerbia nem biztonságos harmadik ország, mivel ott nincsenek meg azok a garanciák, amiket Európa elvár. Sem az uniós tagállamok, sem a strasbourgi bíróság szerint nem az. Emberjog-sértést követ el Magyarország, ha migránsokat oda visszaküldi. Lattmann Tamás nemzetközi jogász lapunknak azt mondta, hogy az alaptörvény értelmében annak, aki más államtól nem kap nemzetközi védelmet, de arra jogosult, ezt a státuszt meg kell adni. Lattmann szerint Magyarországnak felelősséget kell vállalnia azokért, akik nálunk adták be a menedékkérelmet. Ez akkor is igaz, ha az eljárás nem felel meg a nemzetközi sztenderdnek. Márpedig nem felel meg. Abból a helyzetből sem jöhet ki jól az ország, ha azok a migránsok, akik már kiléptek Szerbiából, de Magyarországra még nem tudtak belépni, a "senki földjén" rekednek. A nemzetközi jogász nem gondolja, hogy Szerbia akár a katonaságot is beveti, hogy így állja útját a visszatoloncolt menekültáradatnak. "Mi senkit nem fogunk erőszakkal az országban tartani, és nem engedjük meg, hogy bármelyik ország erőszakkal, a megfelelő törvényes előírások és a toloncegyezmény betartása nélkül bárkit is az ország területére visszaküldjön" - fogalmazott tegnap Aleksandar Vulin szerb szociálisügyi miniszter. Kijelentette, a kiutasítani kívánt migránsok Magyarország területén vannak, a szerb kormány pedig azt várja a szomszédos országtól, hogy illő módon viszonyuljon hozzájuk. A miniszter szerint Szerbia nem utasíthatja Magyarországot. hogy "humánusak legyen, és viselkedjen úgy, mintha az Európai Unió tagja lenne". Arra figyelmeztetett, hogy a migránsok a hivatalos átkelőt akarják használni.

Scheppele: Orbán rendőrállamot épít

Összefoglaló cikket közölt a magyarországi menekülthelyzet legújabb fejleményeiről a Politicón Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem szociológusa és külpolitikai szakértője, a magyarországi helyzet ismerője és a kormány gyakori kritikusa. Scheppele fő állítása, hogy a menekültkrízis farvizén Orbán Viktor rendőrállamot épít ki Magyarországon – ennek megfelelően az írás címe is Orbán rendőrállama. A migránsok elleni "brutális fellépés" tovább sorvasztja a demokráciát Magyarországon – írja Scheppele, aki szerint az eddig látott szörnyű képeknél is rosszabbakra kell készülni. Scheppele a cikkben arra figyelmeztet, hogy a szeptember 15-re tervezett válsághelyzet, amely "drákói hatalommal" ruházza fel a katonaságot és a rendőrséget (kutyák, gumilövedék, könnygáz és háló szabadon bevethető), nemcsak a menekültek, hanem a magyar állampolgárok szabadságjogainak korlátozására is felhatalmazza az erőszakszervezeteket. A legrémisztőbb változás: válsághelyzetben a rendőrség és a katonaság "erővel léphet fel" és "korlátozhatja a személyes szabadságot".

A szociológus kijelentette: a menekültügyi módosítások arra szolgálnak, hogy maximális mérlegelési jogkörrel ruházzák fel Orbán Viktor miniszterelnököt, aki ötéves regnálása óta "szinte diktátori hatalmat" szerzett, sorra felszámolva a demokratikus fékeket.

Hogy tartóssá tegye rendőrállamát, a kormány további törvényeket készített elő: így például azt, hogy arcképes adatbázist épít a magyar állampolgárokból, biometrikus azonosítóikat összekapcsolva az adott személyekkel. Emellett a kormány bejelentése szerint arra is készül, hogy "a fél országot" lefedő térfigyelő kamera-rendszert épít.

Ugyanennek a csomagnak a része az is, amely előírja a telekommunikációs és internetszolgáltatóknak, hogy biztosítsanak hálózataikban belépési pontot a hatóságoknak, hogy lehallgathassák az állampolgárok üzeneteit. Arról nem szól a jogszabály, hogy mi igazolhatja ezeknek a lehallgatásoknak a jogszerűségét. Természetesen már most is van erre lehetősége az államnak, csak ennek érdekében a szolgáltatóhoz kell fordulnia: az új szabályozás viszont lehetővé teszi, hogy a kormány a cégek kihagyásával hatoljon be a rendszerbe. Ezeket a módosításokat ősszel fogadhatják el. Az, hogy a magyar kormány semmibe veszi a menekültek jogait, előrevetíti, hogy figyelmen kívül hagyja a magyar állampolgárok jogait is. A magyar kormány arra használja a menekültkrízist, hogy válsághelyzetet vezessen be és felgyorsítsa azt a folyamatot, amelynek a végén Magyarországból "megfigyelt állam" lesz.

Orbán "lopakodó diktatúrát" hozott létre Magyarországon, óa magyar kormány elhalványítja a demokratikus értékeket, az emberi jogokat és jogállamot – azokat a fogalmakat, amelyeken az európai közösség alapul. Scheppele a cikk végén arra sürgeti az EU-s döntéshozókat, hogy ha Orbánék bevezetik a válsághelyzetet, léptessék életbe az Európai Unió szerződésének 7. cikkelyét, és az alapján fosszák meg Magyarországot szavazati jogától EU-s ügyekben. Ez a legkevesebb, amit az unió megtehet nemcsak a menekültekért, hanem a magyar állampolgárokért – zárta elemzését Kim Lane Scheppele.