Budapest hivatalosan is a pályázók között

Öt főváros, Budapesten kívül Róma, Párizs, Los Angeles és Hamburg pályázatát hagyta jóvá tegnap a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a 2024-es ötkarikás játékokra. A magyar főváros mostani pályázatával hatodszorra jutott el eddig a szakaszig.

"Örömmel mutatom be az öt egyedülálló és rendkívül magas színvonalú pályázót" - közölte tegnap a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, a német Thomas Bach, aki kihirdette azokat a helyszíneket, melyek végig versenyben lesznek a 2024-es ötkarikás játékok rendezési jogának megszerzéséért. Hazánk fővárosán, Budapesten kívül Róma, Párizs, Los Angeles és Hamburg szerepel a jelöltek között. Sokáig esélyesnek számított Toronto is, de a város főpolgármestere kedden délelőtt bejelentette, hogy nem szállnak harcba a XXXII. nyári olimpiáért.

Budapest jelenlegi pályázatával már hatodjára jutott el a jelöltségi szakaszig. Legelőször 1916-ban próbálkoztunk, akkor az első világháború miatt elmaradt a sportesemény, 1920-ban viszont nekünk ítélték a rendezés jogát, de vesztes országként nem vehettünk részt az ötkarikás játékokon, végül Antwerpen lett a házigazda. Ezt követően 1936-ban kandidáltunk, majd az 1944-es pályázatunkat beárnyékolta a második világháború, utoljára pedig 1960-ban tettünk kísérletet. Magyarország az olimpiai éremtáblázat nyolcadik helyén áll, az első tíz közül a miénk az egyetlen nemzet, mely még nem adott otthont a rendezvénynek.

Riválisaink közül Párizsban már két alkalommal (1900, 1924) is volt olimpia, a pályázatuk sarkalatos pontja, hogy centenáriumot ünnepelnének az újabb rendezéssel. Los Angelesben is kétszer (1932, 1984) versenyeztek egymással a világ legjobb sportolói, Róma pedig 1960-ban volt házigazda.

"A fenntarthatóságnak és az utólagos felhasználhatóságnak kell a legfontosabb szempontoknak lennie" - emelte ki Bach, utalva a NOB történelmi reformjára, az Agenda 2020-ra. Eszerint kevesebb beruházásból kell megvalósulnia az olimpiának, jóval alacsonyabb pályázási és rendezési költség mellett. A versenyek lebonyolítására bevonhatóak vidéki városok, sőt, országhatáron túli helyszínek is lehetségesek - erre csak az 1956-os melbourne-i olimpián volt példa, amikor a lovasszámokat Stockholmban rendezték -, valamint elsőbbségben részesülnek a meglévő és ideiglenes létesítmények az új építésűekkel szemben.

Közel 500 milliárd forinttal támogatja a NOB a nyertes várost. A gazdaságos olimpia reformja némi esélyt adhat fővárosunknak. A magyar pályázat egyik kulcsa a környezetvédelem és a fenntarthatóság maximális figyelembevétele, illetve a sportolók középpontba helyezése lesz. Budapest belvárosi olimpiának adna otthont, melynek fő szervező eleme a Duna lenne.

A kiválasztási folyamat három szakaszból áll, a pályázók utolsó prezentációjukat a NOB limai közgyűlésén adhatják elő 2017 szeptemberében, ekkor döntenek a győztes kilétéről. A MOB szerdai közleményében úgy fogalmazott a hivatalos pályázók névsorának közzététele után, hogy "Magyarországhoz, Budapesthez és a magyar olimpiai hagyományokhoz méltóan fogunk küzdeni azért, hogy megrendezhessük az első közép-európai nyári játékokat, és valóra váltsuk a magyar olimpiai mozgalom évszázados álmát".