Előfizetés

Kijev készül a békére

Gál Mária
Publikálás dátuma
2015.09.17. 07:31
Szaakasvili már a Majdanon csatlakozott a mai ukrán hatalom képviselőihez FOTÓ: EUROPRESS/GETTYIMAGES
Elhalasztotta a mozgósítás következő, kilátásba helyezett hullámát Petro Porosenko ukrán államfő. A keleti fronton egyelőre nincs szükség katonákra, a tűzszünet az iskolakezdés óta él. Pénz kellene az újjáépítéshez, ami viszont nincs. A kijevi kormánykoalícióban egyre hevesebb a harc, Miheil Szaakasvili után Julija Timosenko is bekapcsolódott a miniszterelnököt bírálók kórusába.

„Úgy döntöttem, hogy a teljes fegyverszünet megőrzésének reményében elhalasztom a további mozgósítást, a jelen állapotok ezt lehetővé teszik, a felszabaduló költségeket a hadsereg szerződéses állományára fordítjuk” – jelentette be hétfőn Petro Porosenko ukrán elnök. A február 12-én, német, francia segítséggel, Minszkben aláírt tűzszüneti egyezményt fél éven át egyik fél sem tartotta tiszteletben, s bár szórványosan, de egészen szeptember 1-ig voltak harcok, lövöldözések és áldozatok.

Emellett folyt az állandó riogatás: a szeparatisták folyton arról beszéltek, hogy az ukrán hadsereg nagyszabású hadműveletre készül ellenük, a kijevi vezetés is hasonlóképpen nyilatkozott, mindig akadt egy-egy értesülés, ami szerint rövidesen várható az újabb donbászi fegyveres roham, vagy arra vonatkozóan, hogy Moszkva sem tétlenkedik. Kijev és az úgynevezett ATO parancsnokság, a kelet-ukrajnai terrorellenesnek nevezett hadműveletet irányító stáb többször beszámolt az orosz állítólagos harci tervekről is, Oroszországot a konfliktusban résztvevő harmadik félként kezelve. Moszkva viszont mindmáig ragaszkodik ahhoz, hogy nem részese a konfliktusnak, s állítja, hogy a minszki politikai rendezési folyamatban nem félként, hanem közvetítőként van jelen.

Szeptember elsejétől, az iskolakezdéssel egyidőben, elhallgattak a fegyverek a kelet-ukrajnai konfliktusövezetben, s a tényleges tűzszünet azóta is tart. Erről a tárgyalásos rendezés céljából létrehozott, az EBESZ közvetítésével működő minszki kontakcsoportban egyeztek meg augusztus végén. Azóta már két magas szintű egyeztetés is volt az úgynevezett normandiai négyek között – telefonon tárgyalt a helyzetről Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia államfő, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Petro Porosenko,a hét végén pedig Berlinben a négy ország külügyminisztere találkozott, s folyamatban van a négy államfő újbóli csúcstalálkozójának előkészítése.

Erre, tervek szerint október 2-án, Párizsban kerül sor. És minden bizonnyal szükség is van rá, mert a tűzszünet mindaddig ingatag, míg a politikai rendezés meg nem történik. Az viszont még várat magára, mind Kijev, mind a szakadárok fenntartásokat fogalmaztak meg a béke perspektíváit illetően. Porosenko elnök minap úgy nyilatkozott, hogy a Donbászban kialakult fegyverszünet még nem jelenti a háború végét, mindössze azt, hogy a felkelők taktikát változtattak. Állította, hogy Kijev a „legapróbb nüanszait” is végrehajtotta már a minszki egyezményeknek, míg Oroszország éppen csak nekilátott a teendők végrehajtásának. A donbászi szakadárok egyik katonai vezetője, Eduard Baszurin hasonló szellemben fogalmazta meg véleményét, ő is azt hangsúlyozta, hogy vihar előtti csöndnek tekinti a pillanatnyi nyugalmi állapotot.

Petro Porosenko nincs könnyű helyzetben, ugyanis a háború és a gazdasági válság mellett egyre inkább belpolitikai viszályokkal is meg kell küzdenie. „Két veszély fenyeget ma minket: Oroszország és az ukrán oligarchák. Mindkettő komoly kihívás a számunkra”, mondta Porosenko egy interjúban. Az oligarchák felemlegetése finoman fogalmazva is „furcsán” hangozhat a multimilliomos, csokoládékirálynak is nevezett ukrán államfő részéről, de nem véletlen, ugyanis az utóbbi időben újra a politikai csatározások előterébe került az oligarcha-kérdés. Mint ismert, a tavalyi rendszerváltást hozó Majdan mozgalom egyik jelszava volt, hogy tűnjenek el az ukrán politikából az addig mindent uraló oligarchák.

Nos, ez (sem) valósult meg, a milliárdosok nem tűntek el, csupán az élvonal cserélődött ki, sőt az ország első embere is a dúsgazdag csokoládékirály lett. Az életszínvonal drasztikus romlása miatti lakossági elégedetlenség növekedése, valamint a kormánykoalíció népszerűségének látványos csökkenése közepette, valóságos bombaként robbant az egykori grúz elnök, az időközben odesszai kormányzóvá kinevezett Miheil Szaakasvili támadása a Jacenyuk-kormány ellen. A grúz politikus azzal vádolta meg a kabinetet, hogy nem az ország, nem a nép, hanem az oligarchák érdekeit szolgálja. Közben az államfő hivatalos honlapján civil kezdeményezésű aláírásgyűjtés indult annak érdekében, hogy Szaakasvili legyen Ukrajna miniszterelnöke. A grúz politikus ugyan kijelentette, hogy nincsenek ilyen ambíciói, de éles hangú támadásait folytatta.

Porosenkót több külföldi, német és amerikai lap is faggatta erről a viszályról, az államfő viszont nem kommentálta a történteket. Azt azonban megerősítette, hogy a grúz politikus változatlanul bírja a bizalmát és azt is elmondta, hogy véleménye szerint Szaakasviliből “remek ukrán miniszterelnök lehetne”.

Hétfőn azonban, ukrán sajtóhírek szerint az államfő „megkérte” Miheil Szaakasvilit, hogy többet ne bírálja Arszenyij Jacenyukot. A visszafogottságra azért lenne szükség, mert a koalíción belüli viszonyok egyre feszültebbek, Ukrajna a politikai instabilitás irányába rohan. A napokban újra aktivizálta magát a „gázhercegnő”, a tavalyi államfőválasztáson megalázó vereséget szenvedő Julija Timosenko is. Az egykori hősnek tekintett ex-kormányfő, akinek pártja, a Batykivscsina a tavaly év végi választáson alig lépte át a parlamenti küszöböt, megérezte a lehetőséget és bekapcsolódott a megnyirbált népszerűségű korábbi párttársa, Arszenyij Jacenyuk bírálatába.

(Jacenyuk nem sokkal a választások előtt lépett ki a Batykivscsinából, létrehozta saját pártját, a Népi Frontot, és listán azonos eredményt ért el a Porosenko Blokkal. Mára azonban csupán 3 százalékon áll a Front, Jacenyuk be is jelentette, hogy nem indulnak az október 25-én sorra kerülő helyhatósági választásokon.) Timosenko Szaakasvilinél is durvábban támadt a kormányra, egyenesen Jacenyuk lemondását követelte, ő is hangosan „oligarcházott”, miközben maga is az ország leggazdagabbjai között van. A volt miniszterelnök azt hangoztatta, hogy a koalíció döntéseit mindössze hét személy befolyásolja, ami elfogadhatatlan, ezért kell távoznia Jacenyuknak a végrehajtás éléről.

A koalíció recseg-ropog. A decentralizációs törvény megszavazása miatt kilépett a kormányból az Oleg Ljasko vezette Radikális Párt, fél lábbal már kint van a Batykivscsina, és a tavalyi választások meglepetése, az ugyancsak radikálisnak bizonyuló politikai újonc, a Szamopomics is. Ha ehhez hozzáadjuk azt is, hogy Jacenyuk pártja lenullázódott, egyértelművé válik, hogy a kormányzatnak nincs meg a szükséges parlamenti, lakossági támogatottsága sem a gazdasági összeomlás elkerüléséhez, sem a béke megteremtéséhez szükséges fájdalmas reformok véghezviteléhez.

A további nemzetközi anyagi támogatás fejében a hitelezők komoly gazdasági-társadalmi reformokat várnak el, ami nyilván megszorításokat is jelent. (A Világbank ügyvezető igazgató tanácsa tegnap döntött egy Kijevnek nyújtandó 500 millió dolláros hitelről.) A béke megteremtéshez ugyanakkor olyan politikai döntések meghozatala szükséges, amelyeket az egyre népesebb radikális csoportok utasítanak el. Egy belpolitikai válságok által emésztett, instabilitással küszködő kormányzat nem lesz képes sem a saját radikálisai megfékezésére, az önkéntes alakulatok lefegyverzésére, sem a békéhez szükséges olyan parlamenti döntések meghozatalához, mint például a decentralizáció gyakorlati megvalósítása, a szakadár területek különleges státusának jogi szabályozása. Hitelek és külföldi anyagi segítség nélkül pedig egyre reálisabbá válik az elemzők által már sokszor hangoztatott veszély, hogy a következő Majdan már „éhséglázadás lesz”.

Szerb tévéseket vertek meg a magyar rendőrök Röszkén?

A szerb állami televízió azt állítja, hogy a migránsválságról tudósító egyik stábját szerdán megverték gumibotos magyar rendőrök, és összetörték kamerájukat Röszkén.

Az RTS honlapján számolt be arról, hogy egy riportert, egy operatőrt és annak munkatársát megverték, noha újságíróként azonosították magukat. A forgatócsoport a magyar rendőrség és a migránsok között helyezkedett el. Az RTS szerint a magyar rendőrök egy falnak lökték az operatőrt, és a fejét és a hátát ütötték gumibottal, mielőtt összetörték a kameráját. A riporternek a karja sérült meg. Mind a három embert egy közeli kórházba vitték vizsgálatra - szól a jelentés.

Könnyű fejsérülést szenvedett a magyar rendőrség ütéseitől Jacek Tacik lengyel televíziós riporter is, miközben  a Röszke 2 határátkelőnél  tudósított - adta hírül  TVPInfo lengyel közszolgálati hírtelevízió szerda este. "A helyzet nyugodtnak tűnt, amikor hirtelen a magyar rendőrség a migránsok irányába indult, újságírókat is letarolva. Akkor néhány botütést kaptam" - írta le Tacik az esetet. Hozzátette, hogy a határ magyar oldalán orvosi segítséget kapott, és jól érzi magát. 

Hozzátette: a magyar rendőrök "csodálkoztak", amikor azt mondta nekik, hogy ők verték meg. "Nagy itt a káosz, a migránsok folyton próbálnak áttörni a határon" - tette hozzá a lengyel tévés, aki elmondása szerint a határ szerb oldalára szeretne visszatérni, hogy onnan tudósítson tovább.

Szerbia rendőröket küld a magyar határra

Szerbia több rendőrt küld a határra, hogy megakadályozzák a magyar rendőrök elleni támadásokat - közölte szerdán Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter. 

Hozzátette: a szerb fél mindent megtesz annak érdekében, hogy újabb incidens ne történjen, de azt szeretnék, ha magyar kollégáik "kevésbé agresszíven lépnének fel a migránsokkal szemben", hiszen akkor könnyebb lenne irányítás alatt tartani a helyzetet. Elmondta azt is, hogy azokat a migránsokat, akik arra igényt tartanak, elszállítják a magyarkanizsai pihenőhelyre, ahonnan tetszőleges irányba indulhatnak tovább.

Nebojsa Stefanovic közleménye szerint Szerbia tiltakozó jegyzéket küldött szerdán Magyarországnak azért, mert a magyar hatóságok szerb területen is könnygázt vetettek be. "Beszélni fogunk magyar kollégáinkkal arról, hogy ilyen incidens többé ne történjen" - fogalmazott a tárcavezető.

A szerb belügyminiszter azt is közölte, hogy szeretnék megakadályozni és elkerülni, hogy a migránsok szerb területről köveket dobáljanak a magyar rendőrök felé, vagy gumiabroncsokat gyújtsanak fel, illetve hogy bárki is Szerbiából egy másik ország hatóságait támadja.

Szerda délután a régi horgos-röszkei határátkelőhely egyik pontját áttörte az ott feltorlódott migránsok egy csoportja, a helyszínen szolgálatot teljesítő magyar rendőrök könnygázt és vízágyút vetettek be, hogy visszaszorítsák őket. Az MTI tudósítójának helyszíni tapasztalata szerint a határ szerb oldalán a szerb rendőrök tétlenül nézték az eseményeket, nem avatkoztak közbe. A határra több mentőautó érkezett, hogy az összetűzés esetleges sérültjeit ellássa.