Őrizetbe vették a kormány tagjait

A nyugati-afrikai Burkina Fasóban, négy héttel a tervezett parlamenti választás előtt, a hadsereg túszul ejtette az ideiglenes kormány tagjait. 

Egyelőre nem világos, katonai puccs történt-e, de valószínűsíthető, hogy a tavaly leváltott Blaise Compaoré elnökhöz hű katonák léptek fel az államfő feltételezett politikai ellenfeleivel szemben. Ezt támasztja alá, hogy Moumina Cheriff Sy, az ideiglenes parlament elnöke szerint a kormány tagjait a volt államfőhöz hű elnöki gárda tagjai vették őrizetbe.

Ban Ki Mun, illetve az Egyesült Államok és az ENS Biztonsági Tanácsa is az ideiglenes kormány tagjainak azonnali elengedését követelte. Az amerikai külügyminisztérium minden olyan kísérletet elítélt, amikor erőszakkal akarják átvenni a hatalmat.

Blaise Compaoré 27 évig volt hatalmon az országban. A tavalyi tömegtüntetések után lemondásra késztették. Az országban október 11-án új választásokat rendeznek, amelytől a demokráciához való visszatérést remélik. Burkina Faso a világ legszegényebb államai közé tartozik. Egyelőre kérdéses, hogy mi az elnöki gárda célja.

Szerző
Témák
Burkina Faso

Javulhat Obama és Netanjahu viszonya

November 9-én fogadja a Fehér Házban Barack Obama elnök Benjamin Netanjahut. Az amerikai elnök és az izraeli miniszterelnök közötti viszony igen hűvössé vált az elmúlt időben, kivált az iráni nukleáris megállapodás eltérő megítélése miatt.

Netanjahu márciusban beszédet is mondott az amerikai Kongresszusban, amelyben igen hevesen bírálta az akkor még csak küszöbön álló megállapodást. Az amerikai republikánusok ugyanakkor mindent elkövettek azért, hogy megakadályozzák a megállapodás életbe lépését , napirendre kívánták tűzni az iráni atomegyezmény vitáját. Ahhoz azonban, hogy felülírják Barack Obama elnök vétóját, 60 szenátor támogatására lett volna szükségük, ehhez képest csak 58-an támogatták az erről szóló határozatot, ami nagy siker volt Obama számára.

Miután a megállapodás érvénybe lépését nem tudták megakadályozni, Obama ebyhíteni kíván az Egyesült Államok és Izrael közötti feszültségen, s ennek része lehet az is, hogy novemberre hazájába invitálta az izraeli kormányfőt. Az amerikai elnök biztosíthatja Netanjahut arról, hogy az iráni nukleáris megállapodás garantálja: Teherán nem tehet szert atomfegyverre. Szót ejtenek továbbá az izraeli-palesztin viszonyról is. E tekintetben is akad tisztáznivaló közöttük. Az Egyesült Államok bírálta izraelit a telepek építése miatt, s azzal vádolta Netanjahut, hogy vajmi kevés hajlandóságot mutat a békefolyamat folytatására.

Szerző
Témák
Obama Netanjahu

Együttműködhet Moszkva és Washington?

Egyre inkább egy közös orosz-amerikai fellépés körvonalazódik az Iszlám Állam ellen. John Kerry amerikai külügyminiszter szót ejtett arról, hogy katonai szinten működhetnek együtt egymással. Mindezt azt követően jelentette be, hogy találkozott dél-afrikai kollégájával, Maite Nkoana-Mashabanéval. Elárulta továbbá azt is, hogy az erre vonatkozó javaslat orosz részről érkezett.

Kerry ugyanakkor hozzátette, hogy Washingtonnak komoly kétségei vannak a Kreml szándékait illetően. A Fehér Ház, a Pentagon és a külügyminisztérium folyamatosan egyeztet arról, mi legyen a következő lépés az IS ellen. Az Egyesült Államok, amely nemzetközi koalíciót irányt az Iszlám Állammal szemben, üdvözölné Moszkva „konstruktív szerepvállalását”, hangoztatta Josh Earnest fehérházi szóvivő, s hasonló tartalmú nyilatkozatot tett előző nap az amerikai diplomácia vezetője is.

Bár aligha lenne jobb megoldás annál, hogy az Egyesült Államok és Oroszország közösen teremtse meg a békét Szíriában, jelentős különbség adódik közöttük a helyzet megítélését illetően. Moszkva Bassár el-Aszad szíriai elnök szövetségeseként azt akarja, hogy a régi rezsim maradjon hatalmon, Washington szerint azonban Aszad minden legitimitását elvesztette. Így mindenekelőtt arról kellene kompromisszumra jutnia a két országnak, hogyan képzelnek el egy átmeneti időszakot. Washington amiatt sem járulna hozzá Aszad rezsimjének fenntartásához, mert a szíriai elnököt piszkosbombák bevetésével vádolják nőkkel és gyermekekkel szemben.

Az egyre jelentősebb orosz szembenállásnak Szíriában igen komoly geopolitikai következményei lehetnek, hiszen szembekerülhet egymással két szövetséges, Törökország és Oroszország. Vlagyimir Putyin orosz elnök, jóllehet Ankara a NATO tagja, jó viszonyba került Recep Tayyip Erdogan török államfővel. A két állam energetikai szempontból is együttműködik egymással, s bár a Török Áramlat gázvezeték részleteiről mind a mai napig nem tudtak megállapodásra jutni, már a vezeték megépítésének lehetősége is azt jelzi, hogy igen fontos partnernek tartják egymást.

A két ország érdekei azonban különbözőek Szíria kapcsán. Miközben Ankara kezdettől fogva Aszadnak a hatalomból való eltávolítását tartotta legfőbb feladatának, Moszkva ragaszkodna a személyéhez. Erdogan szinte az utolsó pillanatig bízott abban, hogy Szíria ügyében sikerül közös nevezőre kerülniük Putyinnal. Augusztus elején Indonéziában még úgy foglalt állást, hogy Putyin elnök megváltoztatta véleményét Damaszkusz kapcsán, s egyre inkább elfogadna egy olyan Szíriát, amelyben már nem Bassár el-Aszad elnök van hatalmon. Mindezt a június közepén, Bakuban megtartott közös találkozójukra alapozta. (A török média az azerbajdzsáni megbeszélésekről azt emelte ki, Erdogant láthatóan nagyon felbosszantotta, hogy Putyin megváratta őt.)

Miután azonban Oroszország maga is elismerte a szíriai szerepvállalást, Erdogan is retorikát váltott. Minden korábbinál élesebben bírálta Oroszországot az Aszad elnöknek nyújtott segítsége miatt, s közvetve felszólította az európai vezetőket, hogy közösen lépjenek fel egy szíriai rezsimváltásért. A török államfő szeptember 16-án elhangzott beszédében úgy foglalt állást, nyilvánvaló, hogy Aszad saját népe ellen lépett fel.


Szerző