Előfizetés

Ma szavaznak a japán védelmi reformról

Ma várhatóan megszavazzák a japán bizonságpolitikát alapjaiban megváltoztató törvénymódosításokat a parlament felsőházában, annak ellenére, hogy az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványt nyújtottak be Abe Sinzo kormányfő ellen. Az ellenzék azt is fontolóra vette, hogy obstrukciót alkalmaz a szavazásnál, s a honatyák a lehető leglassabban vonulnak az urnához, hogy leadják voksukat.

Az indulatok már tegnap magasra csaptak a törvényhozásban, amikor egy bizottságban szavaztak a kormányzó Liberális Demokrata Párt által kezdeményezett módosításokról. Meglehetősen szokatlan jeleneteket lehetett látni az általában hűvösen udvarias és gyakorlatiasan precíz munkájáról ismert japán törvényhozás épületében. Az éjszakába nyúló vita során nemcsak heves szócsatákat vívtak (ez azért a tokiói parlamentben sem ritkaság), hanem a folyosón szabályos dulakodás tört ki, az ellenzékiek megpróbálták elállni az utat az ülésterem előtt, hogy megakadályozzák a kormánypárti honatyákat szavazatuk leadásában.

Ez hónapok óta a legnagyobb ellentéteket kiváltó ügy a Felkelő Nap országában: az ország védelmi alapelveinek – s így voltaképp a híres békealkotmánynak – megváltoztatása a tét. Mivel a kormányzó koalíciónak mindkét házban többsége van, az ellenzéknek nem sok eszköze maradt.

Az Abe Sinzo miniszterelnök által pártolt reform nagyobb „rugalmasságot” biztosítana a japán önvédelmi erők (ez a hadsereg hivatalos elnevezése) bevetése terén, lehetővé téve például a résztvételt az ország szövetségeseivel közös hadgyakorlatokon. Szakértők szerint a reform mögött az ország katonai doktrinájának lassú és óvatos módosításának szándéka húzódik meg, melynek magyarázata többek közt a Kína irányából – elsősorban a vitatott hovatartozású szigetek kapcsán - érzékelt növekvő fenyegetés.

A törvény szenvedélyes vitákat váltott ki a parlament falain kívül is, tömegtüntetések során tiltakoztak a második világháború után elfogadott békealkotmányt veszélyben érző tízezrek. Csütörtökön a parlamentben folyó üléssel párhuzamosan 13 ezren demonstráltak Tokió szívében.

Putyinnal találkozna Lech Walesa

Találkozót akar kérni az orosz elnöktől Lech Walesa.

A volt lengyel államfő, a Szolidaritás szakszervezeti mozgalom alapítója a moszkvai Nyezavíszimaja Gazeta napilapnak nyilatkozott erről. „Nem akarom semmiről sem meggyőzni Vlagyimir Putyint, csak más szemszögből is megvilágítanék neki bizonyos dolgokat” – mondta a lapnak a Nobel-békedíjas lengyel politikus. „A bölcsesség nem egyetlen ember privilégiuma” – tette hozzá. Walesa nem tudja, hogy Putyin is szívesen találkozna-e vele, ő mindenesetre „bármikor és bárhol” kész a párbeszédre.

Walesa az interjúban elmondta, az orosz elnöknek is meg kell adni a jogot, hogy kifejthesse nézeteit, s Oroszország érdekeit is tiszeletben kell tartani – de, mint hangsúlyozta -, nem tankok és megszállás révén. A volt lengyel államfő szerint Oroszországra szükség van, mert számos kérdésben Európa magában nem tud lépéseket tenni. Walesa nem látja elképzelhetetlennek az Oroszország és Ukrajna közötti megbékélést.

Jeb Bush ejtette Thatchert

Visszakozni kényszerült Jeb Bush. A volt floridai kormányzót és versenytársait a republikánus elnökjelölt-aspiránsok eheti tévévitájában megkérdezték, melyik híres nő képét tennék a 10 dollárosra.

Nem mindenki vette komolyan a kérdést, több jelölt is azt mondta, legszívesebben a mamája képét látná a bankjegyen. Többen is javasolták, hogy a fekete polgárjogi aktivista, Rosa Parks érdemelné a megtiszteltetést. Ő volt az a híressé vált nő, aki 1955-ben nem volt hajlandó felállni egy fehéreknek fenntartott ülőhelyről az autóbuszon Montgomery Cityben, s ezzel mozgalmat indított el a szegregáció eltörléséért.

Jeb Bush ugyanakkor azt javasolta, hogy a brit Vaslady, Ronald Reagan hajdani elnök kedvenc tárgyalópartnere, Margaret Thatcher képmását kellene a 10 dolláros címletre nyomtatni. Bush utóbb helyesbített, mint mondta „a hely szelleme” miatt jutott eszébe a néhai brit kormányfő, a vitát ugyanis a Reagan elnöki könyvtárban tartották. Bush vélhetőleg már akkor is sejtette, hogy ötlete keresztülvihetetlen lenne, jogi problémákat vetne fel, sőt utóbb azt is hozzátette, hogy Thatcher személye jelenleg talán „nem releváns”.

A brit konzervatívoknak mindenesetre nagyon tetszett a javaslat, legfeljebb azt kifogásolták, hogy túl kicsi címletű bankjegyre gondolt Jeb Bush, s szerintük a néhai brit miniszterelnök többet érdemelne. Az Obama-kormányzat egyébként idén júniusban vetette fel, hogy ideje lenne a szebbik nem egy neves képviselőjéről megemlékezni az új 10 dollároson. Ezt a javaslatot Jack Lew pénzügyminiszter jelentette be, s közölte azt is, hogy év végéig döntenek, ki legyen az a történelmi hölgy, aki nagy szerepet játszott az amerikai demokrácia erősítésében. A jelenlegi 10 dollároson Alexander Hamilton, az alapító atyák egyike, George Washington személyzeti főnöke szerepel.