Tarlós: elkerülhetetlen a dugódíj bevezetése

Elkerülhetetlen a dugódíj bevezetése Budapesten - közölte Tarlós István pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. A főpolgármester azt is közölte, hogy a főváros javaslatokkal fordul a kormányhoz a közösségi közlekedés tartós és stabil finanszírozása érdekében.

A főpolgármester elmondta, hogy jelenleg kétféle javaslat van. Az egyik szerint a főváros teljes közigazgatási területén alkalmaznának egy "Budapest-matricát", amelynek az éves ára 5000 forint, havi ára pedig 450-500 forint lenne. A másik javaslat egy kétlépcsős, kombinált rendszert irányoz elő. Ennek lényege, hogy egy "szűkebben vett" belvárosi zónában egy második díjat is bevezetnének - ismertette.

Közölte, a fővárosi kerületi polgármesterek és szakemberek javaslata alapján a "Budapest-matricára" épülő rendszer bevétele évente 700-800 milliós lenne, de ha azt a budapesti lakosokra is kiterjesztenék, akkor 2-2,5 milliárdos bevételt is hozna. A szűkebb belvárosra vonatkozóan még nem határozták meg, hogy milyen mértékű díjat lehet bevezetni. A bevételt a közösségi közlekedés finanszírozására fordítanák. A bevezetés időpontjára és a belső zóna elképzelt határára vonatkozó kérdés kapcsán a főpolgármester türelmet kért, de azt elmondta, hogy a belső zóna határáról még két elképzelés van.

Tarlós elmondta: levélben fordulnak Orbán Viktor miniszterelnökhöz, ebben javaslatokat tesznek a kormánynak a főváros által az agglomerációban végzett közlekedési szolgáltatások kérdésében, felvetik az utazási kedvezmények biztosításának felülvizsgálatát, továbbá az országos vasúti hálózat működtetéséhez nyújtott támogatáshoz hasonló központi költségvetési forrás bevonását a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozásába. Tarlós István reményét fejezte ki, hogy szeptember végére megoldás születik a BKV finanszírozásáról.

Kifejtette: a budapesti tömegközlekedés biztosítása nem a "főváros passziója", hanem törvényen alapuló kötelezettség, az államtól átvett feladat, de "messze túlnyúlik a főváros határán, át az agglomerációba". Ez - az utazási kedvezményekkel együtt - évente 30 milliárd forintos többletterhet jelent a fővárosnak - mondta.

Tarlós István rámutatott arra, hogy a törvény szerint a fővárosnak a közösségi közlekedés működtetésére vonatkozó kötelessége a közigazgatási határig tart. A főváros ugyanakkor 26 agglomerációs települést, összesen 350 ezer embert érintő közösségi közlekedést működtet. A HÉV-vonalak üzemeletetése kapcsán kitért arra, hogy a MÁV az elővárosi vasútvonalak működtetésére 38 milliárdos költségtérítést kap az államtól, Budapest viszont nem kap semmilyen forrást az államtól az agglomerációs HÉV-vonalak üzemeltetésére. Az agglomerációs közlekedés fenntartása évente 15,9 milliárdba kerül - jegyezte meg.

Tarlós István szerint a megoldása az lehetne, ha a főváros többlettámogatást kapna a központi költségvetésből vagy az állam visszavenné a szolgáltatást. Azt nem nevezte reálisnak, hogy áthárítsák az agglomerációs településekre a költségeket, mert akkor a mostani hozzájárulásuk a húszszorosára emelkedne A főpolgármester elmondta, idén a kormánytól 24 milliárd forintot kapnak a közösségi közlekedés működtetésére, ez az összeg jövőre a tervek szerint már csak 18 milliárd, 2017-ben 15 milliárd, 2018-ban pedig csak 12 milliárd forint.

A fővárosi közösségi közlekedés idei finanszírozási igénye 165 milliárd forint körüli, az abból származó bevétel 80 milliárd forint lehet. A feladatra a főváros - kerületekkel együtt - összesen 46 milliárd forintot tud biztosítani. Tarlós István szerint vizsgálni kellene a rászorultság alapján megállapított utazási kedvezmények átalakítását. Jelenleg ugyanis a fővárosban a teljesen díjmentes utazások aránya több mint 12 százalék - mondta, hozzátéve, hogy ez az arány szerinte nagyon magas.

A főpolgármester rámutatott arra is, hogy a finanszírozás megoldásához a kedvezményes bérletek árát 71, illetve 79 százalékkal kellene emelni, de ez politikailag nehezen vállalható. A járatok ritkítása pedig számításai szerint alig egymilliárdos megtakarítást hozhatna, de utasvesztéssel és akár bevételkieséssel is járhatna. A 3-as metró felújítása kapcsán azt közölte, a felújítás megkezdése elől minden akadály elhárult. Elmondta, a Közbeszerzési Döntőbizottság minden pontban a BKV döntéseit hagyta jóvá, a vesztes vállalkozó kifogásait pedig maradéktalanul elutasította.

Az Illatos úti környezetszennyezésről szólva Tarlós István közölte, jövő januárra várható a maradék 2300 tonna veszélyes hulladék elszállítása. Kitért arra is, hogy amint lesz hatósági jelzés, haladéktalanul elköltöztetik a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság Illatos úti ebtelepét. Ez a telep nem szomszédos az egykori vegyiművek területével. Tarlós István a Dagály fürdő államnak történt átadása kapcsán elmondta, hogy a fővárosnak az átadásért 2 milliárd forint áfát kellene fizetnie. Ezt azonban nem tervezik - közölte.

A migránshelyzetről

Tarlós a fővárosi "migránshelyzetről" is beszélt, mint elmondta, alig vannak már Budapesten, ezért felszámolták az ideiglenes szociális blokkokat és a Verseny utcai bázis kiépítése egyelőre szünetel. A közműcsatlakozási lehetőségeket meghagyták, a szociális blokkok gyakorlatilag bármelyik nap visszaállíthatóak - tette hozzá a főpolgármester, majd sokat sejtetően megjegyezte: ma ugyan nyugalom van, de ki tudja, mi lesz holnapután. Kérdésre válaszolva közölte, a "migránsok" BKV-buszokkal történt szállítása miatt a belügyminiszterhez fordulnak kompenzáció érdekében.