Elmarad egy futóverseny a menekültválság miatt

A válsághelyzet miatt elmarad szombaton a Barcs-Virovitica félmaraton - közölte a Dráva-parti város önkormányzata péntek este.

Közölték, a két szomszédos országot összekötő Dráva hídon is átvezető versenyre közel félszázan neveztek a határ mindkét oldaláról. A hagyományos futóverseny - az elsőt még a rendszerváltozás előtt rendezték meg - legutóbb a délszláv háború miatt maradt el, most 24. alkalommal rendezték volna meg. A mezőny a tervek szerint idén Barcsról indult volna.

Szerző

Tüntettek az állami földek eladása ellen

Publikálás dátuma
2015.09.18. 21:19
Fotó: Vajda József
A haszonbérbe adott állami földek eladása ellen tüntettek pénteken délután a Kossuth téren. A kormánypárton kívül az összes parlamenti erő és több civilszervezet is a nemzeti vagyon elkótyavetyélésnek nevezte a kormány szándékát.

Szégyen! – mondta az egyik tüntető a péntek délutáni tüntetésen. Ezt nem csak arra értette, hogy a kormány több százezer hektár állami földet akar eladni, hanem arra is, hogy ez alig 200-300 embert mozgatott meg. Pedig szokatlan egységben, a kormánypártokat leszámítva, minden parlamenti erő képviseltette magát a zöld civilszervezetektől, a magukat nemzetinek mondó, parlamenten kívüli pártokig.

"A tiltakozás az állami földek eladása ellen" főszervezője, Ács Sándorné, a kishantosi ökogazdaság egyik alapító-ügyvezetője, és a tüntetést szervező Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja a Népszavának elmondta, még augusztusban kiadtak egy nyilatkozatot, mint az állami földek tulajdonosai, magyar állampolgárok, hogy nem járulnak hozzá az állami földek eladásához. A kormány nem tulajdonos és a tulajdonos hozzájárulása nélkül a földet nem lehet eladni. Eddig több mint ezren csatlakoztak a nyilatkozathoz. A jelek szerint még az aláírók közül is csak kevesen jöttek el.

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter és Jakab István, a MAGOSZ elnöke, a Fidesz parlamenti frakcióvezető-helyettese valótlanságot állított, hogy az állami föld eladásával azé lesz a föld aki megműveli. Ezekre a földekre hosszú távú bérleti szerződéseket kötöttek, vagyis ha nem a bérlő veszi meg, akkor nem azé lesz aki megműveli.

Fotó: Vajda József

Fotó: Vajda József

A földek eladása az állam gazdasági kirablása, mert a vevők a vételár nagy részét állami bankból, állami forrásból felvett hitelből fizetik. A kormány lemond a minimum 500 milliárdos földvagyontól, a piaci és a kedvezményes kamat különbségéről, valamint arról a várhatóan 10-15-szörös értéknövekedésről, amire az elkövetkező 10 évben számítani lehet.

Ács Sándorné úgy vélte, az állami földek minden áron való eladásának célja, hogy a kormány eltüntesse a nyomokat a földbérlet-pályázatok körül, hiszen - szerinte - alaptörvény, illetve törvényellenes volt az egész pályázati rendszer, amely a birtokpolitikai irányelveknek és a nemzeti vidékstratégiának sem felelt meg. Jogerős bírósági ítéletek mondták ki több pályázatról is, hogy érvénytelenek voltak. Ha tulajdonba kerül a föld, már nem számít a pályázati szerződés.

Ángyán József, volt földművelésügyi államtitkár, egykori munkahelye előtt kijelentette, egy jól időzített, kormány által támogatott földspekulációs akció zajlik Magyarországon. A gödöllői agráregyetem volt professzora hangsúlyozta, maga Fazekas Sándor jelentette ki egy interjúban, hogy Mészáros Lőrinc gázszerelő, építési nagyvállalkozó földműves, mert szerepel a földművesek listáján. Arra is figyelmeztetett, hogy az úgynevezett biztosíték, a 20 éves elidegenítési tilalom, egy olyan országban, ahol a miniszterelnök kijelentése szerint akár az alaptörvényt is két nap alatt meg lehet változtatni, senki ne vegye készpénznek.

Közös nemzeti vagyonunk szemérmetlen és erkölcstelen szétrablása, a közjó helyett a magánérdek érvényesítése, feudális hűbérbirtok adományázás zajlik Magyarországon – summázta véleményét Ángyán József.

Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese a tüntetésen elmondta, ezeket a hosszú bérleti szerződéssel terhelt földeket nem a paraszt, hanem a spekuláns fogja megvenni.

A Fidesz rövidtávú költségvetési érdekből, illetve hűbéri rendszerének erősítése miatt elkótyavetyéli a nemzet legértékesebb vagyonelemét, a földet. A 2018-as kormányváltás után az elkótyavetyélt földek visszakerülnek az állam tulajdonába - tette hozzá.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NKA) elnöke nem vett részt a tüntetésen, viszont a nemzeti hírügynökségnek adott nyilatkozatában megmagyarázta miért is kell értékesíteni az állami földeket: "a kis- és közepes méretű családi gazdaságok versenyképességét erősítheti, ha nemcsak bérelt, hanem saját tulajdonú földeken is gazdálkodhatnak".

Raskó György agrárközgazdász erre reagálva lapunknak elmondta, azok, akik állami földbérlet- pályázaton nyertek, nagyjából 25-30 ezer forintos bérleti díjat fizetnek hektáronként, ami a fele a piacinak. Ha a bérlő, akár kedvezményes hitelkonstrukcióval is megveszi a földet, ennél magasabb törlesztő részletet fog fizetni és leköti a tőkéjét esetleg 20 éven át, ahelyett, hogy azt a pénzt technológiai, technikai fejlesztésre fordítaná. Ráadásul a 10-20 százalékos önrész hektáronként 100-150 ezer forintot is jelenthet, ami 10 hektárnál már egy családi gazdaságnak jelentős összeg. Olyan gazda pedig Raskó szerint nincs, aki megveszi a 10-15, a volt állami gazdaságok a "piszkos 12"- esetében 37 éves bérleti szerződéssel terhelt földet, s a piaci díj helyett megelégszik az állami szintű összeggel. Márpedig a 350-380 ezer eladásra kijelölt állami földből 146,5 ezer hektár a "piszkos 12" bérleménye, vagyis aki megveszi a földet, annak az unokája fog rajta gazdálkodni.

A NAK elnöke azt is megjegyezte, hogy "csak a magyar állampolgárok szerezhetnek földtulajdont, akik 20 kilométeres körzetben helyben laknak és földművesek.

Raskó György érthetetlennek nevezte ezt az érvelést, hiszen több tucat olyan nem magyar állampolgár gazdálkodik akár 20 éve is Magyarországon, akiket semmilyen indokkal nem lehet kizárni a földvásárlásból. Alsónémediben, Ikrényben, vagy Kaposújlakon olyan uniós állampolgárok telepedtek le, akiknek a gyerekei is itt járnak iskolába, az egész család beszél magyarul. Ezek a hazai fogalmak szerint közepes családi gazdaságok annyi adót fizetnek évente a magyar államnak, mint a 16 ezer bejegyzett családi gazdálkodó együttvéve - tette hozzá Raskó. Ha valaki korszerű technológiát, európai termelési kultúrát honosított meg az országban, éppen ezek a gazdák - vélte az agrárközgazdász. Azzal az agrárközgazdász is egyetért, hogy az 1-3 hektáros állami földdarabokat el kell adni. Ez 60-70 ezer hektár lehet.

Szerző

Négyszázezren feketén dolgoznak

Magyarországon a feketegazdaság bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya 22,1 százalék, ami megfelel a közép-európai országok átlagának. A régióban Horvátországban és Romániában a legmagasabb, 28,1 százalék a feketegazdaság GDP-hez mért aránya. Szlovéniában 23,1 százalékot mértek, Szlovákiában viszont csak 15 százalékon áll, míg Ausztriában mindössze a gazdaság 7,5 százalékát teszi ki a feketegazdaság - derül ki a feketelista.hu gazdasági adatbázis értékeléséből, amelyhez a Randstad Holding munkaerő-piaci szolgáltató cég friss, mintegy 20 ország adatait tartalmazó felmérését is felhasználta.

Becslések szerint a feketegazdaság felét a feketefoglalkoztatás adja. Idén az ellenőrzött dolgozók 10,4 százalékát foglalkoztatták munkaszerződés, illetve bejelentés nélkül. A feketelista.hu "reprezentatív becslése" szerint így négyszázezer munkavállaló dolgozik feketén Magyarországon. "Méltányos számítások szerint is" mintegy 60 ezer vállalkozás lehet érintett a munkaügyi szabálytalanságokban. Az adókiesés több száz milliárd forintra becsülhető, azonban a bírságolás meglehetősen "kíméletes" az elemzés készítői szerint.

Szerző
Témák
feketegazdaság