Bóvlisors

Legalább egy piros pöttyöt szeretett volna a kormány, de azt sem kapta meg. Pedig már nagyon udvarol a gazdaságpolitikájáról, a teljesítményéről és persze az elért számokról ítéletet mondó nemzetközi hitelminősítőknek. Már csak az hiányzik a "gyűjteményéből", hogy a három nagy közül valamelyik kimondja: befektetőknek is ajánlhatók a magyar államadósságot megtestesítő papírok. De nem mondják. Vagy hallgatnak, vagy - a kormány szerint - jobban tennék ha hallgatnának.

Három éve megy a huzavona arról, jól teljesít-e a kormány, vagy vannak kifogásolható elemei a működésének. A plakátok szerint tudjuk, nemcsak jól, hanem jobban is teljesít. De hát ez a propaganda, ami a közmédiából és még százféle módon - a napokban például egy újabb brossurában -, lopakodik be a lakásunkba, és akarva-akaratlanul a tudatunkba.

A tények eszerint másról árulkodnak. Legutóbb pénteken megmérettünk és könnyűnek találtattunk a Standard&Poor's hitelminősítő értékelése szerint. November 23-án lesz három éve, hogy bóvliba vágta Magyarországot ez az intézet, volt is nagy felháborodás a kormányban. Azóta a kilátások javultak, de a befektetői kategória "lécét" nem sikerül átugrani. Miért is? Minden pozitív változás ellenére megmaradt néhány neuralgikus tétel a gazdaságban, amit csak görget maga előtt a kormány, de nem tud érdemben javítani rajta. Ilyen az államadósság, ami évente egy alkalommal - nyugodtan mondhatjuk mesterségesen - egy napra a kívánt szint alá kerül, és másnap már mintha mi sem történt volna. Amikor mégis sikerülne lefaragni belőle, a kormány megint vesz valamit, bankot, gázszolgáltatót, amivel újra pirosba viszi a mutatót. De gond van a növekedéssel is, az is baj, hogy csak az uniós pénzek javítanak a beruházásokon, de nem vet ránk jó fényt, hogy a régiós társak is szinte minden téren sorra beelőznek. A kiszámítható gazdaságpolitika pedig már több éve hiánycikk.

A félévenként ismétlődő vizsgálódások mondhatni eddig ugyanarra az eredményre jutottak: baj van a kormány hozzáállásával, amit csak fokoz, ha a nemzetközi téren is "helyzet van". Most akkor a magyar reformok működnek?

Szerző
2015.09.21 08:05

Ebben sem mondtak igazat: szó sincs arról, hogy egyéni számlán kezeljék a volt magánnyugdíj-pénztári tagok pénzét

Publikálás dátuma
2019.04.18 22:04
Jól döntöttek, akik a magánnyugdíj-pénztári tagságuk megtartását választották FOTÓ: NÉPSZAVA
Nincs is értelme, de ezt mindig is tudni lehetett.
Az egyik fő ígéret az volt a magánnyugdíjak államosításánál, hogy a megtakarításokat egyéni számlákon kezelik majd az állami rendszerben. Ez azóta sem valósult meg, viszont az akkor államosított 3000 milliárd forintot rég elköltötték, ezért Mesterházy Attila MSZP-s képviselő írásbeli kérdéssel kereste meg Rétvári Bencét, az Emmi államtitkárát a témában - számolt be az RTL Klub híradója. Rétvári válasza szerint viszont a korábbi magánnyugdíjpénztári megtakarítások jóváírása  a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrehozott egyéni számlán nem értelmezhető. (A mondatnak valójában úgy kellene hangzania, hogy az állami rendszerben egyéni számla nem létezhet.) Ennek ellenére senkit nem ér kár - közölte Rétvári -, mert nyugdíjakat úgy számolják, mintha sosem lettek volna magánnyugdíjpénztárak. A kormány szerint a jelenlegi rendszerből azt lehet látni, hogy ki, milyen nyugdíjra számíthat majd, így nincs is szükség az egyéni, virtuális számlákra. Mesterházy szerint ez azt jelenti, hogy az államosítás idején nyíltan hazudtak annak céljáról és módjáról az embereknek. A híradónak nyilatkozó szakértő szerint a felosztó-kirovó magyar nyugdíjrendszerben egyéni számlának valóban nincs értelme, ilyet nem is lehet ígérni.  A mai Kormányinfón Gulyás Gergely is azt közölte, hogy ebben a ciklusban nem lesz egyéni nyugdíjszámla. A jelenlegi felosztó-kiróvó rendszeren a következő években nem változtatnak. 

Reméljük, Kövér László nem idézte Semjént, amikor együttérzését fejezte ki a Notre Dame miatt

Publikálás dátuma
2019.04.18 19:33

Fotó: Vajda József
Nagyon azért nem kapkodta el a francia házelnöknek szóló együttérző levél elküldését.
Az Országgyűlés elnöke levélben fejezte ki együttérzését a francia képviselőház és a szenátus elnökének a Notre Dame-székesegyházban pusztító tűz miatt - közölte az Országgyűlés Sajtóirodája csütörtökön. Kövér László azt írta Richard Ferrand-nak és Gérard Larcher-nak: megdöbbenve és mély megrendüléssel értesült a kereszténység, a katolikus egyház és az egyetemes kultúra egyik fontos jelképének számító Notre Dame-székesegyházat ért tűzesetről, amely felbecsülhetetlen kárt okozott a rekonstrukció alatt álló épületben. Az Országgyűlés elnöke levelében kifejezte elismerését a francia tűzoltók hősies küzdelméért, amelynek köszönhetően sikerült megóvni "a kereszténység egyik bástyáját" a teljes pusztulástól, csakúgy, mint az épületben őrzött keresztény kegytárgyak és műalkotások hatalmas gyűjteményének jelentős részét. Kövér László a magyar Országgyűlés nevében együttérzéséről és támogatásáról biztosította a francia nemzetet, és sok erőt, kitartást kívánt a székesegyház újjáépítéséhez.   Semjén Zsolt kedden még arról értekezett, hogy az égő Notre Dame a hitét megtagadó Franciaország tragédiáját fejezi ki. "Én ebben egy tragikus szimbólumot látok. Az a Franciaország, amelyik megtagadta - mint az egyház legidősebb leánya, úgy hívták régen Franciaországot – saját történelmét, megtagadta önmagát, megtagadta saját kereszténységét és hitét, ez az égő templom valahogy kifejezi azt az apokaliptikus értékvesztést, aminek a nyugati világban tanúi lehetünk” - mondta a tűz kapcsán a HírTv-ben a nagy vadász. 
Frissítve: 2019.04.18 19:35