- Szijjártó Péter a hétvégén ismét lehazugozott román és horvát állami vezetőket, a román nagykövet ma reggel megint raportra hivatalos hozzá, csakúgy, mint francia és svéd kollégája. Hogyan jutottunk el idáig, hogy mostanra mindenkit magunkra haragítottunk?
- Nem újkeletű ez a folyamat, de mostanra nagyon mélyre jutottunk. 2010 óta a kormány megítélése folyamatosan romlik. A változás az, hogy korábban magyar belpolitikai ügyek adtak okot a bírálatokra: alkotmány, médiatörvény, választójogi törvény, vagy olyan gazdasági kérdések, mint a különadók bevezetése. A magyar kormánynak a keleti nyitáshoz kapcsolódó ideológiája, vagyis az illiberális demokráciáról kifejtett orbáni nézetek már általános megdöbbenést váltottak ki, azóta a külpolitikai irányt is veszélyesnek és elhibázottnak értékelik a nemzetközi porondon. Amikor a miniszterelnök egyértelműen kijelölte az irányt, hogy a hanyatló és csak beszélni, tárgyalgatni képes Nyugattal szemben a jövő a cselekvő és felfelé ívelő Keleté, vagyis Oroszország, Kína vagy mondjuk Törökország a minta, azóta erősödött a gyanakvás a magyar vezetőkkel szemben. Így jutottunk el a menekültválságig, amikor a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni január eleji támadás másnapján Orbán összekapcsolta az Európába igyekvő menekülteket a terrorizmussal és kijelentette, hogy ezért veszélyes a migráció, ezért kell leállítani. Ezzel egy olyan problémát emelt be az uniós közgondolkodásba, ami akkor nem volt gond még Magyarországon sem, hiszen a migrációs adatok alapján egyértelmű, hogy addig nagyobbrészt koszovóiak jöttek át hozzánk és csak februárban erősödött meg a szír vonal, ami azután szinte kizárólagossá vált.
- Azt állítják, titkosszolgálati csatornákon olyan információkat kaptak, hogy erősödni fog ebből a térségből a mozgás. Tudták, csak nem jót léptek?
- Persze, kaphattak olyan háttér információt, hogy az embercsempészek megváltoztatják a fő útvonalat és a Szíriából menekülőket a biztonságosabb balkáni útvonalon hozzák Európába. Erre reagálva beindították a kommunikációs kampányt az említett Charlie Hebdóval, jött a rosszízű plakátkampány, ami előtt külföldön teljesen értetlenül álltak, mert látták a tömény idegenellenességet és azt is, hogy Magyarország nagyon gyorsan külön útra tért ebben az ügyben, élharcosává vált a kvóta elleni fellépésnek. Így jutottunk el oda, hogy az utóbbi hetekben már csak a sajtóban üzengetnek a szomszédos államoknak.
- Lassan önbeteljesítő jóslatként megvalósul a plakátüzenet, hogy magyar munkahelyek szűnnek meg a menekültválság hatására? Hiszen kevesebb a turista, alig jön az országba működő tőke és néhányan már uniós pénzek elvesztésétől is tartanak.
- Igen, eljuthatunk idáig. Nincs igazuk azoknak az elemzőknek, akik szerint a többi európai vezető is belátja a migrációs nyomás hatására, hogy Orbánnak igaza volt és megdicsőül. Az utóbbi hónapok hibáinak nagyon súlyos következményei lesznek hosszú távon. Tény: jelenleg uniós jogalap nincs, hogy a menekültpolitikára hivatkozva visszatartsanak pénzeket, azt nem mondhatják, hogy nem fizetünk, mert nem működtök együtt a menekültkérdésben a többiekkel. Az EU ezt akkor teheti meg, ha az ország megszeg uniós jogszabályokat, vagy ha súlyos visszaélések vannak a pénzek elköltésében, de ezek hosszú folyamatok. Vagyis először inkább politikai szankció képzelhető el. Nem először történne meg, hogy az Európai Unió Alapszerződésének 7-es cikkelye alapján Magyarországgal kapcsolatban azt vizsgálják, vajon az ország szembefordult-e alapvető európai értékekkel. Ha a bonyolult eljárás végén azt mondanák ki, hogy igen, akkor az akár a magyar szavazati jog felfüggesztését is eredményezhetné.
- Közel állunk ehhez?
- Azt gondolom, hogy nem, de nem is zárom ki a lehetőséget, ha tovább feszíti a húrt a magyar kormány. Erre azt szokták mondani, ez a nukleáris megoldás, ez az, amivel sokszor fenyegettek, de valójában még nem éltek vele, mert mindenki fél a hatásától, ugyanakkor azt kell mondanom, az asztalon van, mint opció. Ami viszont biztos: Magyarország teljesen egyedül maradt, elvesztette a barátait, eljutottunk oda, hogy ma már sikk belerúgni a magyarokba, ezért méltatlan bírálatok is elhangzanak, mert a kormány teljesen védtelenné tette magát.
- Keresve a magyarázatot: az a rosszabb, hogy egy tapasztalatlan embert tett meg Orbán a külügyek vezetőjévé, aki kirúgott minden hozzáértőt vagy az, hogy csak a saját belpolitikai érdekeit nézi akkor is, amikor nemzetközi döntéseket kell meghozni?
- Nemcsak az a baj, hogy Szijjártó nem diplomata és nagyon rosszul teszi a dolgát, hanem még rá is tesz egy lapáttal. Döbbenetes, amilyen kocsmai színvonalon kommunikál. Hozza azt a szintet, amit Fidesz szóvivőként kifejlesztett, de a nemzetközi diplomácia világában ez hajmeresztő. Ott nem lehet olyan szövegeket mondani a másiknak, hogy nettó hazudozás, amit mond, és hagyja abba.
- Kimaradt még valaki a nemzetközi porondon, akinek nem ment neki a kormány?
- A környező országok, más európai vezetők, az ENSZ főtitkár, nemzetközi szervezetek vezetői… Szijjártó mindenkinek nekimegy ebben a pocskondiázó stílusban, ahogy egy pártszóvivő alázza a politikai ellenfeleit. Az európai szalonokban azonban ilyen nincs. Tovább ront a helyzeten, hogy össze-vissza beszélnek. A miniszter bejelenti, hogy a szerbekkel kitűnő a kapcsolatunk és tökéletes az együttműködés, majd Orbán arról beszél, hogy senkire nem lehet számítani, a szerbekre különösen nem. A különbség annyi, hogy Orbán ebbe a személyeskedő stílusba nem száll be, nem mond olyanokat, hogy hagyják abba a hazudozást, „csak” olyanokat, hogy álomvilágban élnek az európai vezetők.
- Szlovákia egyetért.
- Fico Orbánt használja faltörő kosnak, hogy el tudja hárítani a kvótákat, de ez érthető, mert Szlovákiának a kvóta plusz teher lenne, hisz ma alig van náluk menekült, ha bevezetik a kvótákat, akkor rosszabb helyzetbe kerülnek. De a magyar magatartást nem lehet megérteni, hiszen hozzánk nem hoznának, hanem innen vinnének el menekülteket. Elképesztő, hogy most már mindenkit magunk ellen fordítottunk, nem látok szövetségest.
- Miért nem fogad el Orbán semmilyen felajánlást az uniótól?
- Mert pénzt akar.
- Ígérnek is. Csak keveset?
- Igen, a hot spotok felállítása, szakértők küldése nem sok pénzt jelent, de az Unióban attól tartanak, ha többet adnak, azt kerítésekre, meg határvadász századokra költené. Amit adnak, azt csak ellátásra lehet felhasználni, csak olyan számlát adhatunk be, hogy hány takarót, matracot, hány adag ebédet fizettünk. A kerítésre és a fegyveres határőrizetre azt mondják, ők ezt nem kérték, sőt kifejezetten lebeszélték róla Orbánt. Most azt hallani, hogy a miniszterelnök abban hisz, egy új, nagy európai terv születik, aminek ő majd az élére tud állni, a jelenlegi európai politikai elit pedig megfeneklik, a tömeghangulat majd elsöpri őket, és az új politikának majd ő lesz a hőse. Vannak ilyen hangok hazai elemzők között is, de ennek én nulla esélyét látom.
- Mert nem lehet visszajönni a mélypontról?
- Nem tartom kizártnak, hogy változik a közhangulat, megjelenhet sok olyan elem, amit Orbán is mond, de mégsem őt fogják hősnek tekinteni, mert már lejáratta magát. Tehát nem az történik, hogy a történelem igazolja az ő elképzeléseit, hanem az, hogy az uniós vezetők majdnem azt csinálják majd, amit ő mond, de mégsem teljesen és biztosan nem vele. Valóban kezd a közhangulat abba az irányba tolódni, hogy tegyünk különbséget menekült és gazdasági bevándorló között, bár Németországban ez még sokkal kevésbé igaz, mint máshol. De a válságból kivezető úton nem ő lesz a vezető, hanem csak egy potyautas, aki maga akarta megoldani a helyzetet másokra áthárítva a feladatot. Valaki, aki nem akar részt venni a közös megoldásokban, de a pénzt elvárja.