Lapunk több olvasója is bizonytalanságát fejezte ki az áruházak reklámjaival kapcsolatban. Panaszuk szerint azt hirdetik, hogy ha valaki nem elégedett az általa vásárolt termékkel, akkor visszaviheti, s megkapja annak vételárát. Arról viszont csak kevesen tudnak, hogy ennek bizonyos feltételei vannak. A pénzvisszafizetésről külön jogszabályok rendelkeznek. Ha a termék hibás, és a kereskedő nem képes javítani, illetve cserélni - a vásárló visszakövetelheti a vételárat - nyilatkozta lapunknak Kiss Anita, a Nemzeti Fogyasztóvédelem szóvivője. A szabályozás másik köre az interneten vagy árubemutatókon kötött szerződésekre vonatkozik. Ezekben az esetekben akkor is, ha a termék nem hibás, a fogyasztó 14 napon belül elállhat a vásárlástól.
Szolgáltatói részről tehát két út létezik: ha egy termék nem hiányos és rendeltetésszerűen működik, akkor a kereskedő nem köteles visszafizetni az árat, de dönthet úgy, hogy önként vállalja azt. Ebben az esetben meghatározhatja, milyen feltétételekkel, mely termékekre vonatkozik, hány napos visszafizetési garanciát vállal. Ilyen feltétel lehet például a bontatlan csomagolás, a kipróbálás szintű használat, akciós termékek kivételként való meghatározása. Erről minden esetben tájékoztatnia kell a vevőt.
Ezeket a szabályokat később minden esetben be kell tartania. Ha ennek nem tesz eleget, akkor a fogyasztó még helyben panasszal élhet, melyről a kereskedő köteles jegyzőkönyvet felvenni, vagy bejegyzést is írhat a vásárlók könyvébe. Ha ennek ellenére sem kapja vissza a vételárat, pedig az a szabályok szerint járna, bírósághoz fordulhat, illetve békéltető testület közreműködését kérheti. Erre viszont - Kiss szerint - csak elvétve akadt eddig példa. Ha egy áruház biztosít pénzvisszafizetési garanciát, akkor jellemzően teljesíti is azt a megadott feltételek szerint - közölte, s hozzátette -, a hivatalhoz évente csupán néhány panasz érkezik ilyen ügyben, melyekről sok esetben ki is derül, hogy csak félreértésről van szó.
