Hétfőn 5300, kedd reggel hat óráig csaknem 2000 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek a rendőrök a magyar-horvát határszakaszon - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). Szerbia felől hétfőn egész nap mindössze 178-an érkeztek. Január elseje óta Magyarországon mintegy 230 ezer illegális bevándorlóval szemben intézkedtek, ebből a magyar-szerb határon csaknem 202 ezer, a magyar-horvát határon 27 ezer ember ellen. A határzárral kapcsolatos bűncselekmények gyanúja miatt szeptember 15-től kedd reggelig 164 ember ellen indult büntetőeljárás.
Zavargások törtek ki kedd délután Horvátországban az opatovaci befogadótábornál - jelentette a helyszínről az M1 tudósítója. A tömeg a táborból, s megrohamozták az ott lévő buszokat. Zoran Milanovic horvát miniszterelnök azt üzente Szerbiának, hogy "szórja szét a menekülteket, küldje valamennyit Magyarországra, Romániába és Horvátországba is". Szerbia felszólította Zágrábot, tegye lehetővé a szabad áru- és teherforgalmat a két ország között. Horvátország a Szerbiából érkező menekülthullám miatt ugyanis a nyolc közös határátkelő közül hetet lezárt, a Zágráb-Belgrád autópályán fekvő bajakovóin csak kedd délután oldották fel a határzárat a romlandó árut szállító kamionok előtt.
Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök felszólította az Európai Uniót, bírja jobb belátásra Horvátországot, ellenkező esetben Szerbia válaszlépésekre kényszerül. A horvát miniszterelnök elismerte, hogy a határátkelők lezárása több kárt okoz Szerbiának, mint Horvátországnak, de valahogy üzenni kellett. "Látjuk, hogy Szerbia összefogott Budapesttel. Lazítsanak kicsit" - jelentette ki.
Szijjártó Péter külügyminiszter utasítására Magyarország zágrábi nagykövete tiltakozó jegyzéket adott át a horvát külügyminisztériumban. A horvát belügyminisztérium ugyanis ahhoz a feltételhez kötötte a legfontosabb szerb-horvát határátkelő megnyitását, hogy a szerbek Magyarország felé terelik a bevándorlókat. Magyarország felszólítja Horvátországot, hogy térjen vissza az európai viselkedési normákhoz, regisztrálja és lássa el a bevándorlókat.
Nem értek egyet azzal, amit a magyar kormány tesz - mondta a spanyol miniszterelnök az Onda Cero nevű rádiócsatornának adott interjújában kedden, először kommentálva nyilvánosan a magyarországi migrációs intézkedéseket. Mariano Rajoyt arról kérdezték: mi a véleménye a magyar kormány politikájáról, illetve arról, hogy a menekültekkel szemben vízágyút és könnygázt használtak a határon. Hozzátette: a menekültválság hatalmas probléma, ugyanakkor életekről és emberi lényekről van szó.
"Az első az élet, a szabadság, és mindaz, amit elismer bármelyik civilizált alkotmány" - fogalmazott. Egyetértünk a spanyol miniszterelnökkel, a menekültek jogai nagyon fontosak. Ezért is tettük azt a javaslatot, hogy az Európai Unió vegye át a Szíriával határos országokban a menekülttáborok finanszírozását, így a menekültek jobb körülmények között élhetnének, jobb ellátásban részesülnének, és a konfliktus lezárása után visszatérhetnének szülőföldjükre” - reagált Szijjártó Péter.
Elfogadta kedden a magyar parlament azt a határozati javaslatot, amelyben a magyar Országgyűlés az Európai Uniónak üzen a menekülthelyzettel kapcsolatban. A Fidesz nyílt levele szerint az európai politika szégyene, ami most zajlik. A határozati javaslatot Orbán Viktor és miniszterei nem szavazták meg. A kialakult helyzetért az Európai Uniót terheli a felelősség. Mára odáig jutottunk, hogy Brüsszel felelőtlen politikája miatt emberek halnak meg - áll az Üzenet az Európai Unió vezetőinek című nyilatkozatban, amelyet fideszes és KDNP-s képviselők, köztük Rogán Antal és Harrach Péter nyújtottak be, és amely az EU-t teszi felelőssé a jelenlegi bevándorlási helyzetért. Nem engedhetjük meg, hogy az illegális bevándorlók veszélyeztessék a magyar emberek munkahelyeit és szociális biztonságát. A parlament ezért felszólítja az EU vezetőit, hogy "hallják meg az emberek hangját. Térjenek vissza a józan ész útjára és védjék meg Európát és az európai polgárokat". (A nyilatkozatot azután fogalmazták, hogy 71 halott menekült került elő egy Ausztriában talált, magyar rendszámú teherautóból.) A képviselők 112 igen, 34 nem szavazattal elfogadták az EU-nak címzett üzenetet, amelyet csak a Fidesz-KDNP-sek szavaztak meg, az MSZP-sek és a független baloldaliak (a DK, az Együtt és a liberális Fodor Gábor) elutasítottak. A Jobbik és az LMP nem vett részt a szavazásban. (Egy jobbikos elutasította a javaslatot.) Szintén nem nyomott gombot több fideszes képviselő-kormánytag, így Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter, Lázár János, Fazekas Sándor, Balog Zoltán miniszterek.
Élesen bírálta a határozatot kedden az Európai Parlament (EP) szociáldemokrata frakciójának vezetője, Gianni Pittella. Orbán Viktor és pártja "túl messzire ment" - jelentette ki a demokrata párti olasz politikus, a "Nem Orbán gumilövedékei jelentik a megoldást" címmel tartott sajtóértekezletén. A frakcióvezető szerint ha valakit hibáztatni lehet, és ha valaki miatt szégyenkezni kell, az a magyar miniszterelnök, aki Pittella szerint két éve akadályozza az uniós menekültpolitika kialakítását. "Ahelyett, hogy felelős megoldást keresne, kerítéseket kezdett építeni és militarizálja az államhatárt" - állapítja meg a szociáldemokrata frakcióvezető, aki szerint a menekültválság humanitárius és nem katonai kérdés, az európai országok határain járőröző katonák pedig szigorúan a történelemkönyvekbe valók. Pittella szerint egyszerűen nem igaz, hogy a kontinenst legyűrik, ezért azt kéri az éppen jelenleg tanácskozó uniós belügyminiszterektől, hogy fogadják el az Európai Bizottság javaslatait "mielőtt még több fal emelkedik, még nagyobb lesz a zűrzavar és mielőtt Orbán idegengyűlölő retorikája gyökeret ver Európában".
Fotó: Europress/Getty Images/Christopher Furlong
A menekültválsággal kapcsolatban belendült a nemzetközi diplomácia is.
Az EU belügyminiszterei kedden megszavazták, hogy a következő 2 évben 120 ezer menekültet vegyenek át az uniós tagországok Magyarországtól, Olaszországtól és Görögországtól. Csehország, Magyarország, Románia, és Szlovákia a kötelező kvóta ellen szavazott, Finnország tartózkodott. A BBC brüsszeli tudósítója szerint "nagyon szokatlan", hogy egy nemzeti önállóságot érintő döntést ne egyhangúan fogadjanak el. Korábban felmerült, hogy mivel Magyarország ellenzi a kvóterendszer bevezetését, innen ne vegyenek át senkit, de végül innen is 54 ezer menekültet vennének át. Ez először a kérelmek elbírálásának átvételét jelenti, majd, ha a döntés kedvező, a menekültnek az átvevő országban kéne maradnia. A döntést még jóvá kell hagynia az Európai Tanácsnak, vagyis az EU állam- és kormányfőinek is. Erre a tervek szerint szerdán kerül sor.
Közös menekültügyi álláspont elfogadását sürgeti az európai vezetőktől az ENSZ főtitkára. Ban Ki Mun a szerdai Uniós csúcs előtt "rendkívüli aggodalmának" adott hangot a migránsok és menekültek európai helyzetének romlása miatt. A világszervezet vezetője azt várja, hogy az európai államok tegyenek eleget nemzetközi kötelezettségeiknek, beleértve a menedékkérelemhez való jog és visszaküldésre vonatkozó tilalom tiszteletben tartását. Emlékeztetett arra is, hogy szeptember 30-ra, az ENSZ-közgyűlés általános vitája alkalmából rendkívüli tanácskozást hívott össze, hogy megvitassák azokat a kihívásokat, amelyeket a növekvő migrációs mozgás és a menekültek számának világszerte bekövetkezett növekedése jelent. Orbán Viktor miniszterelnök részt vesz a jövő heti rendkívüli ENSZ-tanácskozáson, New Yorkban - közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. Közben az ENSZ menekültügyi hivatala (UNHCR) felszólította az Európai Uniót, egyezzen bele további 120 ezer, azaz összesen 240 ezer migráns befogadásába, különben hiteltelen bármilyen széttelepítési program. Melissa Fleming, a hivatal szóvivője Genfben emlékeztetett arra, hogy csupán tengeren 480 ezer ember érkezett Európába, és naponta átlagosan 6 ezren jönnek, így a 120 ezres keretet 20 nap alatt kitöltik. Mint mondta, egy széttelepítési program önmagában nem fogja stabilizálni a helyzetet. A szóvivő szorgalmazta, hogy az EU sürgősen állítson fel befogadóhelyeket Görögországban, ahova emberek tízezrei érkeznek, főként szíriai menekültek Törökországon keresztül.
OECD: kezelhető gond
Nagyságában és összetettségében is példa nélküli a jelenlegi migránsválság, amely tartósnak ígérkezik. Viszont Európa a rendelkezésre álló kapacitásokkal és a korábbi migránshullámok tapasztalataival képes lenne szembenézni vele - állapította meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tanulmányában. Noha Európa az elmúlt évtizedekben többször is szembesült jelentős migrációs hullámokkal, 2015 minden tekintetben rekordévnek mutatkozik: míg tavaly 630 ezer menedékkérő érkezett az Európai Unióba (ennél nagyobb számban csak 1992-ben, a balkáni háború idején), idén már szeptember elejéig 700 ezer menedékkérőt regisztráltak, és az OECD becslése szerint az év végére a menedékkérők száma meghaladhatja az egymilliót. Közülük azonban csak negyven százalék, 350-450 ezer ember lehet majd jogosult a menekültstátus elnyerésére. A menedékkérők döntően illegális határátlépéssel érkezek az Európai Unióba, a Frontex adatai szerint az év első nyolc hónapjában 500 ezer volt az illegális határátlépők száma (míg 2014-ben az év egészében 280 ezer).
Az OECD arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben a migránsok ország és képzettség szerinti összetétele nagyon heterogén, a migrációs hullám vonulása és célállomása szerint területileg erősen koncentrált jelenség, vagyis annak terheit jelenleg az uniós országok egy szűk csoportja viseli: Olaszországot, Görögországot és Magyarországot érinti kiemelten, még akkor is, ha a migránsok fő célállomása egyértelműen Németország, és kisebb mértékben Svédország, Ausztria, és Svájc.Néhány európai uniós tagállam, - mindenekelőtt Magyarország, valamint részben Lengyelország és Bulgária - számára az ilyen nagyméretű migrációs hullám teljesen új jelenség. Ezért az OECD szerint alapvető jelentőségű lenne az esetükben az uniós pénzügyi és technikai támogatás, hasonlóan a migráció által hagyományosan érintett Olaszországban, Máltában, és Görögországban is.
A magyarok 67 százaléka elutasító
Alapvetően nem változott a menekültek társadalmi megítélése az elmúlt hónapok során: a nyár elején mért 64 százalékhoz képest szeptember elején is a magyarok döntő többsége, 67 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a menekültek veszélyt jelentenek, így nem kellene befogadni őket. Szintén stabil azok aránya, akik szerint viszont Magyarországnak kötelessége lenne a menekültek befogadása: nyár elején és végén is a társadalom szűk ötöde gondolta így, derült ki a Republikon Intézet megbízásából készített legfrissebb Ipsos kutatásból. Ennek ellenére a magyarok nem fogadják el a "gazdasági bevándorlókról" szóló kormányzati retorikát, a megkérdezettek több mint fele úgy véli, hogy a menekülthullám hátterében háború és életveszély húzódik. Csak a választók bő negyede vélte úgy, hogy az Európai Unióba érkező menekültek többsége gazdasági, megélhetési okokból indult útnak. A gazdasági bevándorlókról szóló magyarázatot nem a Fidesz szavazói nem fogadták el, azzal a Jobbik táborban arattak sikert Orbán Viktorék. Az MSZP szavazóinál a nyár elejéhez képest nőtt a befogadáspártiak aránya, míg a Jobbik és az LMP szimpatizánsai elutasítóbbak lettek. A DK szimpatizánsai a legbefogadóbbak, az Együtt, PM és Liberálisok szavazói a leginkább bizonytalanok a kérdés megítélésében, és ez korántsem csökkent a nyáron.
