Ferenc pápa cáfolta, hogy baloldali lenne

Publikálás dátuma
2015.09.23. 10:09
FOTÓ: Getty Images
Ferenc pápa a Kubából az Egyesült Államokba tartó repülőgép fedélzetén újságíróknak nyilatkozva cáfolta, hogy baloldali beállítottságú lenne.

"Vannak, akik azt mondhatják, hogy néhány dolog balosan hangozhatott, de ez hibás értelmezés lenne. Ha azt akarják, hogy imádkozzam el a hiszekegyet, készséggel megteszem" - mondta a katolikus egyházfő. Hangsúlyozta: biztos benne, hogy doktrínája a "gazdasági imperializmussal" kapcsolatban megegyezik a katolikus egyház szociális doktrínájával. 

A csaknem félórás, spanyolul és olaszul megtartott sajtótájékoztatón kitért arra is, hogy az amerikai kongresszusban az általa nem tökéletesen beszélt angol nyelven elmondandó beszédében csütörtökön "a kétoldalú kapcsolatokról és a multinacionális kapcsolatokról, mint a haladás és az együttélés jeléről" kíván majd beszélni.

Reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok meg fogja szüntetni a Kuba elleni gazdasági embargót, de elmondta, hogy a törvényhozásban nem fogja felhozni ezt a kérdést, mert annak megoldása a két ország tárgyalásaitól függ. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a két ország elnöke ezeket jó, mindkét oldalt kielégítő eredménnyel fogja majd lezárni.

Ferenc kijelentette: nem tudott róla, hogy Kubában a Szentszék nunciatúrájánál mintegy félszáz másként gondolkodót vettek őrizetbe, akik találkozni szerettek volna vele. Kitért azon feltételes kérdések megválaszolása elől, hogy akart volna-e beszélni velük, és mit mondott volna nekik. Ugyanakkor elmondta, hogy államfőknek sem ad magánaudienciát.

Kifejezte reményét, hogy Kubában újabb rabokat fognak szabadon engedni azon a 3 ezren felül, akiket a látogatása alkalmából engedtek el. A pápa, aki vasárnap fel fogja keresni Philadelphia legnagyobb börtönét, az életfogytiglani szabadságvesztést "rejtett halálbüntetésnek" nevezte, és megismételte, hogy az egyház elkötelezett a kegyelem kérvényezése mellett. 

Az MSNBC és a Telemundo televízió, valamint a Marist közvélemény-kutató intézet hét elején megjelent közös felmérése szerint az amerikaiak 51 százalékának kedvező véleménye van Ferencről és csak 9 százalékuk ítéli meg őt kedvezőtlenül. A kongresszus mindkét házában többségben lévő republikánusok gyakran nem értenek egyet a pápa gazdasági üzeneteivel, nem rokonszenveznek az amerikai-kubai kapcsolatok normalizálásában játszott szerepével és azzal, hogy támogatja az iráni nukleáris program korlátozásáról szóló megállapodást, de üdvözlik, amikor megvédi a katolikus egyháznak az abortuszt és a melegházasságot ellenző tanítását.

A The Washington Times arról írt, hogy a világ számos táján megtapasztalt "Ferenc-hatás" mindeddig nem tudta megfordítani a hitüket aktívan gyakorló és templomba járó amerikaiak számának erózióját. A CARA katolikus kutatóintézet adatai szerint miközben az országban a katolikusok száma idén elérte a 81,6 milliót, a felekezetet elhagyott hívők száma 25 millióra növekedett. A papok száma ugyanakkor a 70-es évek csaknem 60 ezres szintjéről 2015-re 37 538 főre, a gyerekkereszteléseké pedig a mintegy 1,3 millióról idén 700 ezer alá csökkent.

A The New York Times kedden ezzel szemben "csak" 68 millió bejegyzett katolikusról írt, akiknek az egyharmada immár spanyolajkú. A papság szerkezete azonban nem követte ezt a demográfiai változást, a lelkipásztoroknak csak a 7,5 százaléka képviseli ezt a csoportot és a 270 aktív püspökből is csak 28-an spanyolajkúak. A lap szerint miközben két évtizeddel ezelőtt minden negyedik amerikai katolikusnak vallotta magát, ma már - a szekularizáció miatt - csak minden ötödik.

Miközben a liberális amerikai katolikusokat fellelkesítette Ferenc 2013 márciusában történt pápává választása, konzervatívok körében népszerűsége a Gallup szerint az egy évvel ezelőtti 72 százalékról 45 százalékra esett vissza. Egy, júliusban elvégzett felmérés szerint az amerikai katolikusok 82 százaléka szerint a pápa helyes irányba kormányozza az egyházat, és ez az arány a felekezet republikánus érzelmű tagjai körében is 70 százalék.

Szerző
Témák
Ferenc pápa

Női jelölt a republikánusok új kedvence

Publikálás dátuma
2015.09.23. 07:38
Lendületben a republikánus Hillary – Carly Fiorina belevetette magát a kampányba FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN RAYFORD
Carly Fiorinát, a republikánus mezőny egyetlen női indulóját kiáltották ki a múlt heti tévévita győztesének, s a Hewlett-Packard óriáscég egykori vezérigazgatója ki is akarja használni a kínálkozó lehetőséget. Fiorina második helyre rukkolt elő a republikánus elnökaspiránsok népszerűségi listáján, noha korábban a „futottak még” jelöltek között jegyezték, pedig azzal reklámozta magát, ő tudna legnagyobb eséllyel szembeszállni Hillary Clintonnal. Gyors előretörése nyomán máris a bírálatok kereszttüzébe került.

Három „kívülálló”, azaz nem hivatásos politikus áll az élen a republikánus elnökaspiránsok toplistáján, tovább erősítve a trendet, hogy a szavazók olyasvalakit keresnek, aki nem a „hagyományos” washingtoni politizálást folytatja. A második tévévita után készült CNN-felmérés szerint a listavezető Donald Trump nyolc százalékot zuhant, de így is ő áll az élen 24 százalékkal. Carly Fiorina viszont 3-ról 15 százalékra tudta növelni támogatottságát.

Ben Carson idegsebészt, az egyetlen fekete indulót 14 százalék választaná. Mögöttük következnek a profi politikusok, a fiatal floridai szenátor, Marco Rubio 11 százalékkal, lekörözve egykori mentorát, Jeb Bush volt floridai kormányzót, aki 9 százalékkal még mindig messze áll eredeti célkitűzéseitől. Ted Cruz texasi szenátor és Mike Huckabee, Arkansas állam volt kormányzója 6-6 százalékkal követi őket, a többiek közül senki nem éri el a 4 százalékot.

A Zogby cég közvélemény-kutatása szerint a valóságshow-sztár milliárdos, Donald Trump 33 , Ben Carson 13 százalékot érne el, Jeb Bush harmadik helyen áll 9 százalékkal. Fiorina 2-ről 7 százalékra jött fel. New Hampshire államban a Voter Gravity-felmérés szerint hirtelenjében az egyetlen női induló lett a republikánus listavezető: Fiorina 22 százalékkal az élre tört, második helyre utasítva Trumpot, aki 18 százalékot szerezne, Ben Carson pedig 10 százalékkal harmadik.

Carly Fiorina egy topmenedzser tudatosságával irányítja a kampányát, a tévévita előtt sokat gyakorolt, válaszait fókuszcsoportokon tesztelték, s a poénjai be is jöttek. Összesen 13 percet beszélt, többet, mint 9 másik vetélytársa a pódiumon. Fiorina és Trump párharcát nagy várakozás előzte meg, mivel a milliárdos korábban megsértette az elegáns üzletasszonyt, mondván, senki nem akarná ezt az arcot a Fehér Házban látni. Külsejére tett bíráló megjegyzéseit Fiorina finoman utasította vissza. „Úgy vélem, minden amerikai nő jól hallotta, amit Trump úr mondott!” Carly persze jól tudja, az ingatlan-befektetőnek eddig minden durvaság bejött, nőgyűlölő megjegyzései dacára is támogatják a választók

A vita után azonnal megindultak a bírálatok. A Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC) több pontban szedte össze, milyen valótlanságokat állított a vitában a HP egykori vezérigazgatója. Fiorina szerintük a valóságnál jobb fényben tüntette fel saját egykori teljesítményét a HP élén. A DNC kikérte magának, hogy azt állította: a demokraták nem akarnak elfogadni bevándorlási reformot, amikor épp az ellenkezője igaz.

„Bizarr és veszélyes” jelzőkkel illették Fiorinának a vitában hangoztatott külpolitikai nézeteit. A DNC mellett számos lap is szóvá tette: Fiorina – a fundamentalista konzervatív szavazótábor kegyeire pályázva – a terhességmegszakítást támogató Planned Parenthood csoport tevékenységéről grafikus részletekbe menően beszélt – nem létező videófelvételeket idézve fel. (A Planned Parenthood-ot azzal vádolták meg, hogy abortált magzatok szerveivel kereskedik.)

Carly Fiorina 1999-ben az első nő volt, aki egy technológiai óriáscég élére került. Működését utólag is rengeteg bírálat éri. A HP magas rangú vezetői úgy emlékeznek, keménykezű, férfias menedzser volt, nem tűrte az ellenvéleményt. Utólag is vitatják legkomolyabb döntését: ő hozta össze a HP és a rivális Compaq cég fúzióját. A két óriásvállalat egyesülése nyomán a világ legnagyobb komputergyártó konglomerátuma jött létre. A volt vezérigazgató úgy véli, ezzel „megmentette”, mások szerint viszont majdhogynem „csődbe vitte” a céget. A 2002-ben végrehajtott egyesítés nyomán legalább 30 ezer állást szüntettek meg.

A HP részvényei zuhanni kezdtek, s 2005-ben végül Fiorinát lemondásra kényszerítette az igazgatótanács. A HP válsága a technológiai „buborék” kipukkadásának idejére esett, ám mint Fiorina egy volt munkatársa kimutatta, amíg más nagy cégek értékük harmadát veszítették el, a HP 55 százalékkal zuhant. Fiorina 25 milliárdot fizetett a már halódó vetélytársért, a Compaqért, de semmit nem nyert vele. A cég részvényei legközelebb akkor ugrottak meg 7 százalékkal, amikor Fiorinát menesztették.

A 61 éves üzletasszony leánykori neve Cara Carleton Sneed, Texasban született, apja egyetemi professzor, édesanyja absztrakt festő volt. A Stanford Egyetemen végzett, a Kaliforniai Egyetem jogi karát azonban félbehagyta, később a Maryland-i Egyetemen mesterfokozatot szerzett, majd az MIT Sloan-ösztöndíjasaként üzleti menedzsmentből is diplomázott. 25 évesen az AT&T telefontársaságnál gyakornokként kezdte karrierjét, tíz évvel később már a cég egyik alelnöke, 40 évesen az észak-amerikai igazgatója volt. A Lucent Technologies, majd a Hewlett-Packard következett. 2005-ös menesztése anyagilag nem rázta meg, sőt, 42 millió dolláros, igen gáláns végkielégítést kapott.

2006-ban megírta önéletrajzát „Nehéz döntések” címmel. 2007-től a FoxNews konzervatív csatornánál vállalt üzleti kommentátori állást, számos technológiai cég igazgatótanácsának tagja lett. Hamarosan belevetette magát a politikába, John McCain 2008-as kampányának tanácsadójaként dolgozott, alelnökjelöltként is felmerült a neve. 2010-ben már saját jogon indult harcba, a kaliforniai demokrata szenátornő, Barbara Boxer posztját célozta meg, de kudarcot vallott, 52-42 százalékkal alulmaradt. Boxer azzal támadta, hogy Fiorina a Wall Street-i elit megtestesítője, aki mit sem törődik a szegényekkel, s az esélyegyenlőséggel.

Carly érzelmes arcát kevesen ismerték, a kampány során azonban személyes tragédiáiról is beszél, első házassága nem tartott sokáig, második férjével nem született közös gyermekük, mostohalánya (második férje, Frank Fiorina egyik lánya) drogtúladagolásban halt meg. Az üzletasszony rákbeteg túlélő. Carly Fiorina is célba vette az üvegplafont, s nagy álma, hogy ő mérkőzhessen meg Hillary Clintonnal. De az sem kizárt, hogy alelnökként szerepel majd neve a szavazócédulákon 2016 novemberében. Ha nem ő lesz a republikánus elnökjelölt, akkor sem adja fel politikai ambícióit, rebesgetik, hogy 2018-ban Kalifornia kormányzói posztjáért indulhat harcba.

Scott Walker nem folytatja

A második republikánus tévévita után újabb politikus jelentette be visszalépését. Scott Walker a többieket arra biztatta, hogy fogjanak össze Donald Trump ellen. Wisconsin kormányzója néhány hete még vezetett Iowa államban, a 47 éves politikust a konzervatív republikánusok reménységének tartották, felsorakoztak mögé a királycsináló milliárdos Koch-testvérek, alelnökjelöltként is számításba jöhetett volna. Walker azonban rengeteg hibát vétett, nem bukott el, de nem is tudott kitűnni a tévévitákban. Negatív megítéléséhez hozzájárulhatott, hogy egy kampánygyűlésen megríkatott egy 7 éves kisfiút, egyre csak azt magyarázta neki, hogy kénytelen lenne deportáltatni illegális bevándorló édesapját.

A kormányzó a vitákban azt bizonygatta, hogy mivel kemény kézzel lépett fel a szakszervezetekkel szemben, az Iszlám Államot is térdre tudja kényszeríteni. Walker már a második, aki visszalépett, először Rick Perry, Texas állam volt kormányzója dobta be a törülközőt. A republikánus elnökjelöltségért így is még 14-en küzdenek. Sokan visszalépésre szólítják fel a népszerűségi lista elején tanyázó idegsebészt, Ben Carsont is, mivel a minap azt mondta, nem helyeselné, ha muszlim vallású elnöke lenne az Egyesült Államoknak. Carson a nagy felháborodás ellenére is kitart e véleménye mellett.



Szerző

Ritka sírt tártak fel Pompejiben

Egy ritka, a római kort megelőző időszakból származó, kiváló állapotban fennmaradt sírt tártak fel francia régészek Pompeji itáliai antik romvárosban – írja az origo.hu.

A Nápoly környékét benépesítő egyik első nép, a szamniták korából származó sírban egy 35-40 éves nőt földeltek bőséges útravalóval a túlvilágra: olajos- és kenőcsöstégelyekkel, talán borosedényekkel is, ami arra utal, hogy egy gazdag hölgy temetkezett ide. Az időszámításunk előtt 400 évvel keletkezett sírt Pompejivel együtt 79-ben maga alá temette a Vezúv lávája és hamuja. A második világháború alatt, 1943-ban egy közelben becsapódó bomba darabokra zúzta a szamnita sírt fedő kőlapokat, a sírhely azonban még így is kiváló állapotban őrizte meg az elhunytat és a sírmellékletet.

Szerző