Európa döntött - Átdolgozzák a "nyitott ajtók politikáját"

Publikálás dátuma
2015.09.23. 14:43
Fotó: Getty Images
Egymilliárd euróval növeli az EU a szíriai menekülteknek nyújtott támogatást - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek szerda éjfélen túlnyúló, brüsszeli rendkívüli menekültügyi tanácskozása után tartott sajtótájékoztatón.

Felhagytak az egymásra mutogatással

Tusk és a vele együtt az újságírók elé lépő Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egyaránt azt mondta, hogy a megbeszélés a vártnál sokkal jobb légkörben zajlott le, Tusk megfogalmazása szerint a résztvevők "felhagytak az egymásra mutogatással", a kölcsönös szemrehányásokkal. Az egymilliárd euró egy részét az ENSZ világélelmezési programja keretében használják majd fel. Tusk szerint az Európába áramló menekülthullám legnagyobb része még csak most várható, és a nyitott ajtók politikáját át kell dolgoznia az uniónak. "A káosznak meg kell szűnnie a külső határokon" - mondta.

A lengyel politikus hangsúlyozta: nem lenne tisztességes, ha a menekültek jelentette terheket kizárólag Olaszországra, Görögországra vagy más országokra hárítanák. November végéig létre akarják hozni az úgynevezett hot spotokat, ahol uniós tisztviselők segítenék a menekülteket fogadó országok hatóságait az érkezők azonosításában, menedékkérelmük elbírálásában. Ez - tette hozzá Tusk - nem vetne véget a válságnak, de a helyes irányba tett lépés lenne. Az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a három hét múlva esedékes, soron következő EU-csúcsig még nagyon sok a teendő, de a helyzetet mindenképpen javítani kell, nehogy szétessék a belső útlevél-ellenőrzés nélküli szabad mozgást biztosító schengeni övezet.

Juncker elmondta, hogy az egymilliárd eurót a Szíriával szomszédos országokban, nagyrészt Törökországban tartózkodó menekültek javára kívánják felhasználni, de további pénzbeli támogatásra van szükségük a nyugat-balkáni országoknak is a migránskérdés kezeléséhez.

Orbán: meg kell fontolnunk, hogy átengedjük a migránsokat Ausztria és Németország felé

Magyarországnak két lehetősége van, vagy kerítéssel védi meg a zöldhatárt, vagy "ha ez nem tetszik", akkor képes arra is, hogy átengedje a migránsokat Ausztria és Németország irányába - ismertette Orbán Viktor miniszterelnök a rendkívüli uniós csúcson kifejtett álláspontját magyar újságírókkal csütörtök hajnalban, a megbeszéléseket követően. "Az osztrák kancellár egyértelműen azt mondta, hogy ha csak kerítéssel tudjuk őket megállítani, akkor inkább engedjük őket" - tudatta a miniszterelnök, hozzátéve: "ezt kell majd megfontolnunk".

A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a hat pontból álló magyar elképzelések közül ötben sikerült dűlőre jutni a rendkívüli csúcstalálkozón. A kormányfő tudatta: arról nem sikerült megállapodni, hogy ha Görögország nem képes megvédeni a határait, akkor azt az Európai Unió közösen tegye meg.

"Kár, hogy ez a legfontosabb az összes javaslat közül. Ilyen értelemben tehát továbbra sincs védve Európa külső határa, és Görögországon keresztül továbbra is jönnek a nemzetközi egyezményeket megsértve illegális migránsok" - mutatott rá Orbán Viktor.

A miniszterelnök elmondta, úgy érezte, hogy nem volt meg az ehhez szükséges elszántság, bátorság, határozott fellépés.
"Úgy éreztem, hogy ezt nem tartják olyan fontos dolognak, mint amennyire mi, magyarok annak tartjuk" - számolt be a csúcsértekezlet eseményeiről Orbán Viktor.

Megkezdődött az EU-csúcs

Angela Merkel német kancellár a brüsszeli tanácskozásra érkezve arról beszélt, hogy hatékonyabban kell fellépni a menekülttáborok nyomorúságának enyhítése érdekében, és ennek jegyében az EU-nak nagyobb külpolitikai elkötelezettséget kell mutatnia.

"A kétmillió menekült nagy kihívás Törökországnak, és meg kell fontolnunk, hogyan segítsünk" - mondta.

A csúcstalálkozó másik fontos témájának az ígérkezik Merkel szerint, hogy miként biztosítsák a külső határokat, a migránsok tisztességes elosztását, és a külső határok mentén a regisztrációs központok működtetését.

David Cameron brit miniszterelnök azt hangsúlyozta érkezésekor adott nyilatkozatában, hogy a menekültáradat megállítása érdekében lépéseket kell tenni a kiinduló országok stabilizálására. Eddig Nagy-Britannia nyújtotta a legtöbb segítséget Szíriának, de most a többi EU-országnak is fokoznia kell az élelmezési program támogatását - vélekedett Cameron.

Werner Faymann osztrák kancellár viszont úgy vélekedett, hogy hozzanak létre tartós megoldást jelentő kvótarendszert is.

Európa egy értékközösség, ezért azoknak, akik nem osztják annak értékeit és elveit, el kell gondolkodniuk arról, helyük van-e az Európai Unióban – jelentette ki Francois Hollande francia elnök szerdán, a csúcsra érkezve. Hollande ezt a Dow Jones beszámolója szerint egy olyan újságírói kérdésre válaszolva mondta, amely Orbán Viktor menekültügyi politikáját firtatta. A BBC pedig úgy értékelt, hogy a francia elnök szavai azoknak az uniós országoknak szóltak, amelyek elutasítják az EU-ba érkező menekültek kvótarendszer-alapú elosztását a 28 tagállam között.

Orbán Viktor magyar (b2) és Robert Fico szlovák miniszterelnök (b3) az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek a migránsválság ügyében összehívott rendkívüli csúcstalálkozója előtt tartott V4-es egyeztetésen. Az előtérben Ewa Kopacz lengyel kormányfő (j2). MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Kobza Miklós

Orbán Viktor magyar (b2) és Robert Fico szlovák miniszterelnök (b3) az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek a migránsválság ügyében összehívott rendkívüli csúcstalálkozója előtt tartott V4-es egyeztetésen. Az előtérben Ewa Kopacz lengyel kormányfő (j2). MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Kobza Miklós

"Most a görög határok megvédése a legfontosabb"

A szerdai uniós csúcstalálkozó legfontosabb kérdése a görög határok megvédése, és azt kellene elérni, hogy ha erre Athén maga nem képes, akkor közösen Európa tehesse meg - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a csúcsértekezletre érkezve. A kormányfő újságíróknak elmondta, hogy ha ez nem sikerül, akkor ahhoz kell támogatást szereznie, hogy Magyarország érvényt szerezhessen a Schengeni Egyezménynek, miután a fizikai határzár elkészültével Magyarország a horvát zöldhatárt is lezárja.

Újságírói kérdésre, hogy hibáztatja-e Németországot a menekültáradatért, a miniszterelnök azt mondta: ez kizárt, sosem hibáztatna senkit, a legkevésbé Németországot. "Együtt kell működnünk a németekkel. Nehéz helyzetben vannak. Ezt meg kell értenünk" - hangoztatta Orbán Viktor.

Orbán kinevezte magát

A kormányfő szerda kora délután a bajorországi Banz kolostorban (Kloster Banz), miután részt vett a német konzervatív CSU tartományi törvényhozási frakciójának tanácskozásán azt mondta: az Európai Uniónak és a Schengeni Egyezménynek köszönhetően ma a schengeni külső határnál lehet megvédeni Bajorország határait, és ezt ma a déli magyar határ jelenti" - fogalmazott, majd azzal viccelődött, hogy ő Európa végvári kapitánya, így "kötelessége is volt eljönni és beszámolni a helyzetről".

Történelmi időket élünk 

Fotó: Getty Images

Fotó: Getty Images

"A most zajló migránsválság Európában történelmi időtávlatban határozhatja meg az európai népek jövőjét. Hogy mikképen válaszol erre Európa, az nagy mértékben függ Németország válaszától. A CSU-nak történelmi felelősség nyomja a vállát" - fogalmazott a kormányfő, majd megköszönte "bajor barátainak" azt a támogatást, amit azért adnak, hogy első helyre tehessék a határok védelmét. 

Van megoldás a jogrend helyreállítására

A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy szükség esetén rendészeti erők is vannak, és igenis van lehetőség jog keretek közé terelni a népvándorlást. "Arra kérek felhatalmazást, hogy ehhez segítséget kapjunk Németországtól és Európától" - mondta Orbán, hozzátéve, hogy a jogrend helyreállítása jelenti az egyetlen lehetséges megoldást, ezért elsődleges kérdés a határvédelem. 

Orbán javaslatai
A kormányfő bejelentette, hogy Brüsszelben előterjeszti a megoldási javaslatait a menekültválság kezelése érdekében, melyek a következők:
1. A görög határok védelmének átengedése azoknak az európai országoknak, amelyek készek ebben részt venni. 
2. A menekülteket és a gazdasági bevándorlókat válasszuk szét, még mielőtt a schengeni övezetbe érnek.
3. Határozzuk meg a biztonságos országok listáját európai szinten.
4. Új pénzügyi források érdekében minden tagállam növelje meg egy százalékkal befizetését és csökkentsenek minden kiadást egy százalékkal. Ez hárommilliárd eurót jelent egyszázalékonként - ismertette.
5. Kiemelt partnerséget hozzunk létre azokkal az országokkal, akik nélkül nem lehet a helyzetet kezelni, itt külön megemlítette Törökországot és javasolta, hogy "Oroszországgal is gomboljuk újra a kabátot".
6. Úgynevezett világkvóták létrehozását javasolta, vagyis hogy az egész világot vonják be a menekültválság kezelésébe
Hatpontos javaslatcsomagjának célja - fogalmazott -, hogy bevigye a realitást az európai politikába.

"Éles határzár" a magyar-horvát határon

Fotó: Getty Images

Fotó: Getty Images

A magyar-horvát határon is "éles határzárat" helyezett kilátásba Orbán.  "Ha az a jelentés érkezik, hogy képesek vagyunk érvényt szerezni a magyar jogszabályoknak és a fizikai határzárat a zöldhatáron életbe léptetni, és a belépni akarókat a kijelölt pontok felé vagyunk képesek irányítani, akkor el fogjuk rendelni az éles határzárat" - fejtette ki kérdésre Orbán Viktor, hozzátéve, hogy e határzár után nem lesz lehetséges büntetőjogi következmények nélkül átlépni a zöldhatárt Horvátország és Magyarország között.

Szavai szerint "függetlenül a horvátok fenyegetésétől és zsarolásától" ez bármelyik nap bármelyik órájában bekövetkezhet. A helyzetet nehezíti - tette hozzá -, hogy Horvátország bevallottan ezrével hordja a magyar határhoz azokat az embereket, akik nem akarnak regisztrálni, nem akarják elfogadni a hatóságokkal való együttműködés alapkövetelményét.

Bevált a kerítés?

Orbán-ellenes tüntetés volt Bajorországban, miközben tanácskozott a CSU tartományi frakciója FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP

Orbán-ellenes tüntetés volt Bajorországban, miközben tanácskozott a CSU tartományi frakciója FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP

Szólt arról is, hogy a magyar-szerb határon bevezetett határzárral töredékére esett vissza az illegális belépés Szerbiából. Magyarország képes a menekülteljárásokat még a határon, a schengeni övezetbe lépés előtt lefolytatni - mondta a miniszterelnök.

"Nem jókedvünkből tesszük, amit teszünk, senki sem szeret végvárban szolgálatot teljesíteni. (...) De most Magyarországra az a történelmi szerep jutott, hogy meg kell védeni a külső határokat" - fejtette ki, jelezve: ha Magyarország ezt nem teszi meg, akkor a határok Ausztria és Magyarország vagy Németország és Ausztria közé "csúsznak". Elmondta, Magyarország a CSU által javasolt kontingens alapú - a menekültek származási országa szerint meghatározott számú menekült fogadására vonatkozó - megoldás kidolgozásában hajlandó részt venni.

Magyarország nem akar megváltozni

Egy másik kérdésre válaszolva arról is beszélt: Magyarország elfogadja Németország döntését, de elsősorban azt kéri Németországtól, az ne legyen Magyarországra nézve kötelező. "Ne legyen morális imperializmus" - fogalmazott. Miközben nem vitatja el Németországtól azt a jogot, hogy döntsön arról, mindenkit beenged-e vagy mindenkit elutasít, Magyarország nem szeretne egy tömeges bevándorlás hatására megváltozni - fejtette ki.

Beszélt arról is: azzal szemben, aki fenyegeti és megsebesíti a magyar rendőröket, nincs részvéte, azokkal szemben viszont, akiket becsaptak, mert azt ígérték nekik, hogy pénzért bejuttatják őket az EU területére, vagy mert azt ígérték nekik, hogy szívesen látják őket és most mégis kitoloncolják őket, igen.

A keresztényi felelősség

Úgy vélte: a jelenlegi helyzetben egy keresztény magánember feladata az, hogy segítsen az arra rászorulókon, egy keresztény politikusé pedig az, hogy segítsen nekik minél hamarabb ott folytatni az életüket, ahol az ellehetetlenült, és amíg ez nem lehetséges, addig védelmet adni nekik. "Teremtsünk olyan körülményeket ott, hozzunk létre eszközöket, úgy kezeljük a mostani válságot, hogy minél előbb visszatérhessenek, hiszen az az ő életük" - fogalmazott a miniszterelnök.

Hat pont árnyéka
Kérdéseink a kormányfő hat pontjáról:
  • Miért nem Budapesten terjesztette elő hivatalosan a magyar kormányfő a hat pontját?
  • Miért nem tárgyalt róla előzetesen a parlamenti pártokkal, amelyek vezetőit - a távol maradó DK kivételével - egyszer már külpolitikai paravánnak használta?
  • Mi akadályozta meg abban, hogy a magyar államigazgatást időben felkészítse arra a menekülthullámra, amelyet ő hónapokkal előre látott? 
  • Mi akadályozta meg abban, hogy a határ nem vitatható védelme mellett, a magyar állam közpénzből emberséges körülményeket teremtsen a menekülteknek, őket tájékoztassa és ellássa, a menedéki eljárást felgyorsítsa?
  • Ha nem tudott megbirkózni az uniós jogban nemzeti hatáskörbe rendelt schengeni határvédelemmel, miért nem kért idejében Brüsszeltől segítséget?
  • Ha európai határellenőrzést sürget Görögországban, és az Unió külső határán, akkor miért tiltakozik az ellen, hogy Magyarországot frontállammá minősítsék, hogy a schengeni határt európai erő őrizze, hogy uniós ellenőrző pontokat állítsanak fel? - F. R.



Szerző
Frissítve: 2015.09.24. 11:41

Zuhan Merkel népszerűsége

Publikálás dátuma
2015.09.23. 13:57
Merkel talán a népszerűségi mutatóit nézegeti? Illusztráció: Sean Gallup/Getty Images
Németországban egy hét alatt három százalékponttal csökkent, és ezzel idei mélypontjára süllyedt Angela Merkel kancellár népszerűségi mutatója egy szerdán ismertetett felmérés alapján, amelynek készítői szerint a fejlemény összefüggésben áll a menekültválsággal.

 A Forsa közvélemény-kutató intézet felmérése alapján a konzervatív CDU/CSU pártszövetség választói támogatottsága 40 százalékos, ami 1 százalékpontos csökkenés az egy héttel korábbihoz képest. A visszaesés annak az éles bírálatnak tulajdonítható, amellyel Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnöke illette a testvérpárt CDU-elnöke, Angela Merkel kancellár menekültpolitikáját - mondta Manfred Güllner, a Forsa igazgatója, rámutatva, hogy a választók a számukra érthetetlen megosztottság miatt "büntetik" az uniópártokat.

A menekültválság a pártpreferenciákat nem befolyásolta számottevően, Angela Merkel személyes támogatottsága viszont jelentékenyen csökkent. Arra a kérdésre, kire szavaznának, ha közvetlen választással lehetne betölteni a kancellári pozíciót, a reprezentatív felmérésben megkérdezettek 49 százalék jelölte meg Angela Merkelt, míg egy héttel korábban még 52 százalék volt ez az arány.

A CDU-szavazók körében 89 százalékos Angela Merkel támogatottsága, a bajor testvérpárt táborában viszont jóval alacsonyabb, 74 százalékos. Ugyanakkor továbbra sincs a színtéren olyan szereplő, akinek személyes támogatottsága akár csak megközelítené Angela Merkelét az úgynevezett kancellári preferencia vonatkozásában. Ezt jelzi, hogy a németek csupán 13 százaléka választaná meg kancellárnak Sigmar Gabrielt, a  CDU/CSU utáni második legnagyobb politikai erő, a szociáldemokrata párt (SPD) vezetőjét, vagyis Merkel előnye a gyengüléssel is még 36 százalékpontos.

Az SPD-re a választók 24 százaléka szavazna, ha most vasárnap lenne a parlamenti (Bundestag) választás, ami nem jelent változást az egy héttel korábbihoz képest. Az ellenzéki Baloldal és a Zöldek támogatottsága sem változott, mindkét párt 10 százalékon áll. A legnagyobb parlamenten kívüli párt, a liberális FDP támogatottsága 1 százalékponttal 5 százalékra emelkedett, az euroszkeptikus -  széles körben jobboldali populistaként jellemzett - AfD támogatottsága változatlanul 4 százalék.

A többi parlamenten kívüli pártra összesen a választók 7 százaléka szavazna. A bizonytalanok és nemszavazók aránya 29 százalékos. A Forsa a Stern hírmagazin és az RTL kereskedelmi televízió megbízásából hetente elvégzett, stern-RTL-Wahltrend című felmérésének aktuális adatfelvétele során 2501 embert kérdezett meg szeptember 14. és 18. között.

Szerző

A frakcióvezető újabb kerítések építésével fenyeget

A nemzetközi migrációs áramlatok miatt félő, hogy több kerítésre lesz szükség a határokon - mondta egy szerdai lapinterjúban Manfred Weber, az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának vezetője.

A bajor konzervatív CSU politikusa a Passauer Neue Presse című lapban megjelent interjúban elmondta: Németország rendkívüli erőfeszítésekre képes az üldözöttekért, ami "keresztényi kötelesség" is a háború és terror elől menekülő emberekkel szemben, de ez a képesség csak "korlátozott ideig" tartható fenn, és nem válhat tartóssá, hogy évi 800 ezer, vagy akár egymillió menekült érkezik az országba. Hozzátette: Európa nem tud befogadni mindenkit a menekült sorsa jutott emberek 60 milliós tömegből. 

Az pedig tarthatatlan, hogy menekültek százezrei vonulnak keresztül-kasul Európában teljesen ellenőrizetlenül. Egyes uniós tagországok "egyszerűen nem teszik a dolgukat", vagyis nem biztosítják és ellenőrzik uniós külső határukat - mondta. Sokkal jobban, hatékonyabban kell biztosítani a külső határt, "igazi európai határvédelemre" van szükség, és "Európának kell átvennie az irányítást", ha uniós tagállamok nem tudnak gondoskodni külső határaikról - mondta Manfred Weber.

"Attól tartok, hogy több kerítésre is szükség lesz" a nemzetközi migrációs folyamatok miatt  - emelte ki az EP frakcióvezetője. A CSU bajorországi tanácskozásán szerdán vendégeskedő Orbán Viktor miniszterelnökkel szembeni bírálatokkal kapcsolatban elmondta:  Magyarország közvetlen környezetében is sokan fogalmaznak meg bírálatokat, de "megoldással nem szolgálnak", Bajorországban pedig lehet érezni, mennyire fontos Magyarország tevékenysége.

Megjegyezte, hogy megoldásokat csak egymással együttműködve, nem pedig egymás ellen dolgozva lehet találni, és hangsúlyozta: Orbán Viktor "nagyrészt egyszerűen megteszi, amit a dublini és schengeni szabályok megkövetelnek, szemben például Görögországgal", és ezért fenn kell tartani vele a párbeszédet. Ugyanakkor "arra is emlékeztetem őt beszélgetéseinken, hogy emberségesen kell bánnia a menekültekkel" - mondta Manfred Weber.

Szerző