Egyházi rókatörvény készül

Publikálás dátuma
2015.09.24 07:09
Iványi Gábor álságosnak tartja a tervezetet FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Az egyházügyi törvény most nyilvánosságra került átfogó módosítása a taglétszám mellett a felajánlott adókhoz köti, hogy egyesület, nyilvántartásba vett vagy bejegyzett egyház lehet-e egy szervezet, de az utóbbi években az állam megtiltotta az 1 százalékok gyűjtését a kisegyházaknak. Azt is sérelmesnek tartják, hogy az egyházak oktatási, vagy szociális tevékenységét nem alanyi jogon, hanem szubjektív döntéssel akarja támogatni a kormány.

Kikerült az Igazságügyi Minisztérium internetes oldalára az egyházügyi törvény módosításának terve, de az egyházakkal még nem ült le tárgyalni a kormány a javaslatról, bár Trócsányi László miniszter ezt ígérte. Az új koncepció szerint az egyházak besorolását a továbbiakban nem az Országgyűlés dönti el, hanem a bíróságok veszik nyilvántartásba a szervezeteket. A vallási egyesületek is itt kérhetik közhasznúvá nyilvánításukat, ami az adományok befogadása mellett már a személyi jövedelemadók 1 százalékának gyűjtését is lehetővé teszi. A következő kategóriába azok kerülnének, amelyek legalább ezer tagot tudnak felmutatni, vagy három év átlagában 400 fő 1 százalékos felajánlását igazolják és legalább 5 évig már vallási egyesületként működtek. Ezek a szervezetek kérelmezhetik a bíróságokon az egyházként történő nyilvántartásba vételüket. A "nyilvántartásba vett egyháznál" is nagyobb társadalmi beágyazottságot jelez a legfelső kategória, amely a „bejegyzett egyház” elnevezést kapta. Ezt akkor kérelmezheti egy egyház, ha legalább 10 ezer tagot számlál, vagy ötéves átlagban 4 ezer fő 1 százalékos felajánlását tudja igazolni és hosszabb ideje vallási közösségként működik az országban. A hosszabb idő 20 éves magyarországi múltat feltételez, ha ennél kevesebbet tud felmutatni, akkor 100 éves nemzetközi működést kell igazolnia. A jelenlegi nagy, „bevett” egyházak automatikusan kerülnének bírósági nyilvántartásba.

A fenti kategóriák feltételeit azért nevezi álságosnak Iványi Gábor, mert az előző törvény alapján az általa vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és a hozzájuk hasonló kisegyházak elveszítették az 1 százalékos felajánlások gyűjtésének lehetőségét. A taglétszám alapján mégis úgy gondolja, hogy az ő közösségük mellett a Hit Gyülekezete, a baptisták és a krisnások kerülhetnek be a bejegyzett egyházak közé a „történelmi" egyházak mellett. Már a besorolási feltételeket is "rókaságnak" tartja Iványi, de ennél is nagyobb gondokat lát a finanszírozási szabályok meghatározásában. A szöveg ugyanis úgy fogalmaz: „... fenntartja az állam döntési jogát, hogy kivel és milyen területeken kíván szorosabban együttműködni a közfeladatok megvalósításában”. Vagyis a kormány a többszöri alkotmánybírósági és a strasbourgi emberi jogi bírósági elmeszelések után kényszerűségből megváltoztatja ugyan a kisegyházak működését 2012. január óta ellehetetlenítő, őket egyházi státusuktól megfosztó törvényt, de azért majd megválogatja, kinek ad pénzt, kivel köt szerződést kiegészítő támogatásokra jogosító feladatokra.

A Vatikáni megállapodás alapján a katolikus egyház védettséget élvez, de még a többi nagy egyház is aggódhat ezután, hogy hajlandó-e vele megállapodni az éppen hatalmon lévő kormány, vagy nem – értékeli a terveket az egyházi vezető. A karitatív tevékenységéről ismert Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség irányítója szerint állami feladat átvállalása esetén alanyi jogon kellene támogatni az egyházak oktatási, szociális vagy egészségügyi tevékenységét, nem pedig különalkukkal kiválasztani a kormány számára kedves felekezeteket, hagyva, hogy a többiek lássák el a feladatot, ahogy akarják. A kormány kegyétől függő különbségtétel persze pontosan olyan, mint az, hogy a menekülteket segítő egyházi és civil szervezetek közül csak három kapott állami pénzt a munkájához, a többieket meg elküldték Soros Györgyhöz – emlékeztet Iványi. Az új egyházi szabályozás szerint az állam hangsúlyozottan szuverén döntésével, tehát nem alanyi jogon kötne egyedi szerződéseket egyes közfeladatok ellátására a vallási egyesületekkel és a nyilvántartásba vett egyházakkal, míg a bejegyzett egyházakkal keretjellegű, átfogó stratégiai megállapodások születhetnének.

Az egyházi vezető bizalmatlansága érthető, hisz a magyar állam egy éve nem fizeti ki a jogerős strasbourgi döntés szerint nekik járó kártérítés egy részét, ezért ismét az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak. Az ösztöndíjas helyek teljes megvonásával a főiskolájuk működését is meg akarja fojtani az állam, és még hosszan sorolja a kormányzati trükköket.

Az egyházügyi törvény szövege több mint egy éve készül zárt ajtók mögött, két hete ötpárti tárgyalás volt róla. A halogatásban persze fontos szerepe van annak, hogy - nagy történelmi egyházak soraiban is sokan úgy értékelik - a kormány csak komoly „arcvesztéssel” kerülhet ki a kényszerű újraszabályozásból. A tervek szerint a kétharmados egyházügyi törvényt még ősszel elfogadhatja a parlament, de a csomagban emellett szerepel majd az egyház-finanszírozási törvény és több pénzügyi és közigazgatási jogszabály ezekhez igazodó változtatása is.

Miért kell belerúgni a muszlimokba?
Nemrég éles vita alakult ki a kormány és a Magyar Iszlám Közösség között, miután Orbán Viktor egy rádióinterjúban kijelentette, hogy nem akar együtt élni nagyobb muszlim közösséggel. Az egyház ezt követően vallási tilalmat hirdetett a kormánypártok ellen, vagyis tagjai nem működhetnek együtt a Fidesszel és a KDNP-vel, nem szavazhatnak rájuk. Soltész Miklós egyházügyi államtitkár ezt „több, mint barátságtalan” lépésnek értékelte és burkoltan a támogatások megvonását lengette be, amikor arra emlékeztetett, hogy a magyar muszlim közösségek az elmúlt években nagy összegű támogatást kaptak az államtól. Azt is a szervezet fejéhez vágta, hogy a muzulmán országokban nem támogatják a keresztényeket. Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség vezetője válaszként megkérdezte, vajon miért kell szítani az ellentéteket a békésen itt élő muszlimokkal, akik felajánlották segítségüket a menekültválságban is, de a kormány válaszra sem méltatta őket.

2015.09.24 07:09

Bűnözőkkel próbálja összemosni a Fidesz a rabszolgatörvény ellen tiltakozókat

Publikálás dátuma
2018.12.15 18:44

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
A nagyobbik kormánypárt állítja, bűnözői körök is részesei a demonstrációknak.
A Fidesz szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy bűnözői körök is részesei "a bevándorláspárti Soros-hálózat által szervezett utcai zavargásoknak". Ezt szombaton közölték a távirati irodával. Úgy fogalmaztak,  
"a Budapest utcáin randalírozó agresszív és erőszakos vandálok"
között már több bűnözőt azonosított a rendőrség. Köztük drogost, autótolvajokat, lopás, garázdaság, rongálás miatt elítélteket. 
A Fidesz közleményéhez érdemes hozzátenni: figyelemre méltó, hogy egyrészt zavargásokat említenek a szövegben, másrészt a több ezer résztvevő közül mindössze 11 olyan embert állított elő a rendőrség, akik büntetett előéletűek. A rendőrség közlése szerint egyébként jelenleg senki sincs őrizetben. Azt pedig már az unalomig elismételte a Fidesz, hogy a tüntetéseket a Soros-hálózat szervezi, tehát az, hogy a mostani közleményükben is ezt írják, nem újdonság.
Ugyanakkor arról nem beszélnek, és az nem zavarja a Fideszt, hogy jogvédő szervezetek szerint jogsértő módszereket alkalmazott a rendőrség az utóbbi napok tüntetésein. Például a csütörtöki demonstráción felszólítás nélkül vetettek be könnygázt többször is. Minimum furcsa, hogy csütörtök éjszaka úgy igazoltattak tüntetőket, hogy kamerába mondatták a nevüket. Arról pedig, hogy egy elfogott fiatalt fenyegettek a rendőrök, hangfelvétel árulkodik. Sőt, Pintér Sándor belügyminiszter szerint olyan támadás érte a rendőröket, amelynek mértékére és intenzitására a közelmúltban nem volt példa. 
A Fidesz korábbi megnyilatkozásaiban nevezte már keresztényelleneseknek a tüntetőket, akik nem tisztelik a magyar emberek döntését és nem tisztelik a kis Jézust.
2018.12.15 18:44
Frissítve: 2018.12.15 20:14

Vasárnapra újabb vonulós tüntetés szerveződik

Publikálás dátuma
2018.12.15 18:12

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A menet ezúttal a Hősök teréről indul, beszédek az Alkotmány utca végén felállított színpadon lesznek.
Boldog karácsonyt, Miniszternök Úr! címmel szerveződik a rabszolgatörvény elleni újabb, a jogszabály elfogadása óta immár negyedik tüntetés. A résztvevők az esemény Facebook-oldala szerint 
15 órakor indulnak a Hősök teréről, és az Andrássy út-Oktogon-Teréz körút- Nyugati tér-Bajcsy-Zsilinszky út-Alkotmány utca útvonalon haladva vonulnak.
 A tüntetésen mások mellett az a Donáth Anna mond majd beszédet, aki a Momentum alelnöke, és akit a csütörtöki demonstrációról elvittek a rendőrök a Kossuth térről.
Nemcsak a rabszolgatörvény, hanem az úgynevezett közigazgatási bíróságok felállítása ellen is tiltakoznak a tüntetők. A szervezők emlékeztetnek arra, hogy a rabszolgatörvény elfogadása mellett szerdán "ugyanezen az ülésen megszavazták a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének végét jelentő közigazgatási különbíróságok létrehozását". Eddig 5400 ember jelezte a részvételét, hogy ott lesz a vonuláson. A Momentum a tüntetés előtt a Lendvay utcai Fidesz-székháznál gyülekezik, onnan csatlakoznak a demonstrációhoz, az eddigi visszajelzések alapján több mint 800 fővel.
Pénteken a Magyar Szakszervezeti Szövetség bejelentette: felhívják tagságukat és valamennyi magyar munkavállalót, hogy érdekvédelmi szervezetük zászlajával, molinójával csatlakozzanak a vasárnapi tüntetéshez. Az eddigi tüntetéseken megjelenő ellenzéki pártok is jelezték, hogy mozgósítják szimpatizánsaikat. 
A szervezők a demonstráció felhívásában külön kérik a résztvevőket, hogy békében tiltakozzanak. A korábbi tüntetések ugyanis mindig a rendőrökkel történő kisebb összecsapásokkal értek véget. E mellett Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője hívta fel arra a figyelmet , hogy értesülései szerint Fideszhez köthető szélsőjobboldali figurák" jelennek meg a vasárnapi tüntetésen és próbálnak meg feszültséget és a botrányt kelteni. A Fidesz egyébként már megpróbálta összemosni a tüntetőket a bűnözőkkel arra alapozva, hogy a szerdai, a csütörtöki és a pénteki tiltakozás után összesen 11 büntetett előéletű embert állított elő a rendőrség.
A BKK közleménye szerint a tüntetés miatt közlekedési korlátozásokra kell számítani vasárnap 15 órától 18 óráig a Hősök tere és a Kossuth Lajos tér között, változhat több villamos, busz és troli közlekedése.
2018.12.15 18:12
Frissítve: 2018.12.15 20:03