Előfizetés

Szövetkezetivé lett az FHB

T.A.
Publikálás dátuma
2015.09.25. 07:28
A méhecske már nem, de a stilizált „t” betű felkerülhet az FHB portáljára FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Meglepte szakmát az FHB szerdai bejelentése, hogy az FHB Jelzálogbank Nyrt., valamint a többségi tulajdonában álló FHB Kereskedelmi Bank Zrt. a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének (SZHISZ) tagjává vált. Egyelőre találgatják, mi lehet a valódi ok, a felszínes magyarázat az, hogy a szervezet jól jár egy jelzálogbankkal.

Az FHB nem ismeretlen szereplője a takarékszövetkezetek körül két éve tartó kálváriának. A 2013-ban elfogadott integrációs törvény erőszakos végrehajtásából első körben még kimaradt, de a szövetkezetek központi bankja, a Takarékbank tulajdonosi körének átformálásában már aktívan részt vett. Az FHB Jelzálogbank a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt.-ben történt tulajdonosi szerepvállalásával közvetetten tulajdonosa a szövetkezeti integráció életét, szabályait alapvetően meghatározó Takarékbanknak. Úgymond stratégiai szövetséget kötött a Magyar Fejlesztési Bankkal, a Magyar Postával, az SZHISZ-szel és a Takarékbankkal a vidék pénzügyi infrastruktúrájának és kultúrájának fejlesztésére.

Az SZHISZ, az integráció központi szerve közleményben tudatta tegnap, milyen jó boltot csináltak az FHB belépésével. Mint írják, a szövetkezeti integráció számára az FHB Jelzálogbank csatlakozása egyebek közt a 2015 júniusában elfogadott jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (JMM) bevezetése szempontjából jelent előnyt. Ezáltal a szövetkezeti hitelintézetek számára elérhetővé válik a saját jelzálog-hitelintézet, amely lehetővé teszi a JMM szabályozásnak való megfelelést. Sőt mi több, tízmilliárdos költségmegtakarítást is hozhat a társulás. Igaz, a szabályozás életbe lépéséig még egy év van hátra, addig saját bank nélkül is teljesíthető lett volna a jelzáloghitelezés. (Egy év múlva a hitelintézetek jelzáloghitelei mögött legalább 15 százalékban kell jelzálogleveleknek állniuk, azaz minden banknak 15 százalékos arányban kell majd jelzáloglevélből vagy hasonló értékpapírból finanszíroznia jelzáloghitel-állományát.) Azt plusz hozadéknak tekinti az SZHISz, hogy az FHB belépése révén csaknem háromszorosára nő a takarékszövetkezeti szektor fővárosi fiókjainak száma.

Kétségkívül, a saját jelzálogbank megszerzésére, alapítására előbb-utóbb rákényszerült volna az integráció, de változatlanul kérdés, miért éri meg egy tőzsdén levő banknak szövetkezetté minősítenie magát. A törvény szerint ugyanis a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének csak szövetkezeti hitelintézet lehet a tagja, ráadásul nem is akármilyen körülmények között. A törvény, mint Király Júlia az ÉS-ben megjelent esszéjében írja, meglehetősen brutálisan, de egyértelműen olyan erős integrációt hozott létre, amely erőteljesen korlátozta az egyedi intézmények addigi önállóságát. A részleteket nem ismerve, nem tudni, ez vár-e az FHB-ra is, mindenesetre érdekes felállás lehet az, amelyben az FHB által közvetetten tulajdonolt Takarékbank önállóságot korlátozó minta-alapszabályát kénytelen elfogadni az FHB Jelzálogbank és az FHB Kereskedelmi Bank.

Az FHB már korábban megkezdte befektetési termékeinek értékesítését a takarékszövetkezeti hálózaton keresztül, most aktívabban bekapcsolódhat az üzleti és informatikai fejlesztésekbe is, úgymond a maga képére formálhatja az integrációban rövid pórázon tartott takarékszövetkezeteket. Az sem elhanyagolható az FHB bankok növekedése szempontjából, hogy rá is vonatkoznak majd a közös tőkemegfelelési szabályok. Mint emlékezetes, a kormány 136 milliárd forinttal növelte meg a szövetkezeti hitelintézetek szavatoló tőkéjét, ezzel lényegesen nagyobb lett a mozgásterük. Ezt több nagybank is sérelmezte, mondván, piacellenes versenyelőnyt biztosítanak ezáltal a szektornak.

Az integrációt más fórumokon is támadják. A HVG írása szerint jelenleg is több per van folyamatban vezetők erőszakos eltávolítása miatt, illetve a strasbourgi emberi jogi bíróság is vizsgálódik az integrációval okozott károk miatt.

Mást mért a KSH és mást a NAV

Két tizedet lefaragott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a bolti, áruházi költekezés júliusi növekedési üteméből: a hónap elején még 7 százalékkal, most pedig 6,8 százalékkal számol. A KSH kimutatása szerint a boltokban 5065 milliárd forint hagytak a vásárlók 2015 első hét hónapjában. A tavalyi hasonló időszakban 4876 milliárd forintot költöttünk.

A legutolsó, augusztus 17-én napvilágot látott kormányzati közlemény szerint az online pénztárgép használatra kötelezett körben a hatálybalépés előtti 9 hét forgalmi átlaga alig haladta meg a 142 milliárd forintot, míg a hatálybalépés utáni 20 teljes hét átlaga már kis híján 160 milliárd forintot tett ki. Ez az adatsor a kiskereskedelem mellett magában foglalja a szálláshely szolgáltatás és a vendéglátás bevételeit is. A kormány online adatsora néhány nappal január első napja után indult és magába foglalta még augusztus elejét is, de ez a nagyságrendeket egyáltalán nem befolyásolja. Így kiszámolható, hogy az év első hét hónapjában az adóhatósághoz beérkező nyugtaforgalom értéke 4478 milliárd forint volt - közölte a Blokkk.com szakmai honlap.

Az online és a KSH adatok összevetéséből végül kiderül,a különbség pontosan - a 4478 milliárd forint és az 5665 forint különbsége - több mint ezer milliárd forint. Figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy a kiskereskedelemnek vannak olyan szeletei is, amelyek nem tartoznak az online körbe, például a webkereskedelem, vagy egyes piaci, alkalmi árusok. Egy biztos: a KSH adatai alaposan eltérnek az online kassza rendszer adataitól, legalább 600 milliárd forinttal, de lehet, hogy többel is hét hónap összegzése alapján. Természetesen ez cáfolható, egy egyszerű módon: a részletes online adatok nyilvánosságra hozatalával - írta blog.

Alacsony inflációra számít a jegybank

Tartósan alacsony inflációs környezettel számol a Magyar Nemzeti Bank szeptemberi Inflációs jelentésében. A jegybanki szakértők szerint a fogyasztóiár-index a korábban feltételezettnél mintegy fél évvel később, csak 2017 második felében közelítheti meg középtávú, 3 százalékos inflációs célt. 

Az aktuális szeptemberi jelentésben a háztartások fogyasztásának bővülését 2015-ben 3,3 százalékra várják az MNB elemzői. A beruházások az idén 2,7 százalékkal bővülnek, jövőre az idei évhez képest 3,2 százalékkal csökkennek, főleg az uniós források mérséklődése miatt. Az Inflációs jelentés kedden kiadott fő számai szerint zéró inflációval számol az MNB 2015-ben, a jövő évi inflációra vonatkozó várakozását pedig tovább, 1,9 százalékra csökkentette. Az előrejelzés szerint a keresetek idén 3,2, jövőre 3,7 százalékkal emelkednek a nemzetgazdaság átlagát tekintve, a versenyszférában azonban ennél nagyobb, 3,5, jövőre pedig 4,2 százalékos bruttó keresetemelkedés várható. A foglalkoztatottság az idén 2,8, jövőre 2,4 százalékkal nő, a munkanélküliség pedig az idei 6,8 százalékról 6,2 százalékra csökken 2016-ban.

A korábbinál lassabb inflációra vonatkozó előrejelzés elsősorban az alacsony olajárakkal magyarázható – fejtette ki Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Hozzátette: a mostani jegybanki prognózisból kiderül az is, hogy az infláció csak 2017 második felében emelkedhet a 3 százalékos cél közelébe. A szakértő arra számít, hogy már az idei év végén 2 százalék körül lehet vagy azt kicsit meghaladhatja az infláció, a jövő év egészében pedig 2-2,5 százalékos inflációval számol.