Szövetkezetivé lett az FHB

Meglepte szakmát az FHB szerdai bejelentése, hogy az FHB Jelzálogbank Nyrt., valamint a többségi tulajdonában álló FHB Kereskedelmi Bank Zrt. a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének (SZHISZ) tagjává vált. Egyelőre találgatják, mi lehet a valódi ok, a felszínes magyarázat az, hogy a szervezet jól jár egy jelzálogbankkal.

Az FHB nem ismeretlen szereplője a takarékszövetkezetek körül két éve tartó kálváriának. A 2013-ban elfogadott integrációs törvény erőszakos végrehajtásából első körben még kimaradt, de a szövetkezetek központi bankja, a Takarékbank tulajdonosi körének átformálásában már aktívan részt vett. Az FHB Jelzálogbank a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt.-ben történt tulajdonosi szerepvállalásával közvetetten tulajdonosa a szövetkezeti integráció életét, szabályait alapvetően meghatározó Takarékbanknak. Úgymond stratégiai szövetséget kötött a Magyar Fejlesztési Bankkal, a Magyar Postával, az SZHISZ-szel és a Takarékbankkal a vidék pénzügyi infrastruktúrájának és kultúrájának fejlesztésére.

Az SZHISZ, az integráció központi szerve közleményben tudatta tegnap, milyen jó boltot csináltak az FHB belépésével. Mint írják, a szövetkezeti integráció számára az FHB Jelzálogbank csatlakozása egyebek közt a 2015 júniusában elfogadott jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (JMM) bevezetése szempontjából jelent előnyt. Ezáltal a szövetkezeti hitelintézetek számára elérhetővé válik a saját jelzálog-hitelintézet, amely lehetővé teszi a JMM szabályozásnak való megfelelést. Sőt mi több, tízmilliárdos költségmegtakarítást is hozhat a társulás. Igaz, a szabályozás életbe lépéséig még egy év van hátra, addig saját bank nélkül is teljesíthető lett volna a jelzáloghitelezés. (Egy év múlva a hitelintézetek jelzáloghitelei mögött legalább 15 százalékban kell jelzálogleveleknek állniuk, azaz minden banknak 15 százalékos arányban kell majd jelzáloglevélből vagy hasonló értékpapírból finanszíroznia jelzáloghitel-állományát.) Azt plusz hozadéknak tekinti az SZHISz, hogy az FHB belépése révén csaknem háromszorosára nő a takarékszövetkezeti szektor fővárosi fiókjainak száma.

Kétségkívül, a saját jelzálogbank megszerzésére, alapítására előbb-utóbb rákényszerült volna az integráció, de változatlanul kérdés, miért éri meg egy tőzsdén levő banknak szövetkezetté minősítenie magát. A törvény szerint ugyanis a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének csak szövetkezeti hitelintézet lehet a tagja, ráadásul nem is akármilyen körülmények között. A törvény, mint Király Júlia az ÉS-ben megjelent esszéjében írja, meglehetősen brutálisan, de egyértelműen olyan erős integrációt hozott létre, amely erőteljesen korlátozta az egyedi intézmények addigi önállóságát. A részleteket nem ismerve, nem tudni, ez vár-e az FHB-ra is, mindenesetre érdekes felállás lehet az, amelyben az FHB által közvetetten tulajdonolt Takarékbank önállóságot korlátozó minta-alapszabályát kénytelen elfogadni az FHB Jelzálogbank és az FHB Kereskedelmi Bank.

Az FHB már korábban megkezdte befektetési termékeinek értékesítését a takarékszövetkezeti hálózaton keresztül, most aktívabban bekapcsolódhat az üzleti és informatikai fejlesztésekbe is, úgymond a maga képére formálhatja az integrációban rövid pórázon tartott takarékszövetkezeteket. Az sem elhanyagolható az FHB bankok növekedése szempontjából, hogy rá is vonatkoznak majd a közös tőkemegfelelési szabályok. Mint emlékezetes, a kormány 136 milliárd forinttal növelte meg a szövetkezeti hitelintézetek szavatoló tőkéjét, ezzel lényegesen nagyobb lett a mozgásterük. Ezt több nagybank is sérelmezte, mondván, piacellenes versenyelőnyt biztosítanak ezáltal a szektornak.

Az integrációt más fórumokon is támadják. A HVG írása szerint jelenleg is több per van folyamatban vezetők erőszakos eltávolítása miatt, illetve a strasbourgi emberi jogi bíróság is vizsgálódik az integrációval okozott károk miatt.