Borókai: a külügy hadiüzem lett

Keményen bírálta a külügyminisztériumot szokásos heti glosszájában Borókai Gábor. A Heti Válasz főszerkesztője a a lapban azt kifogásolta, hogy a külügyi vezetők szinte meg sem próbálták megértetni, vagy elfogadtatni a magyar álláspontot a környező világgal, és hogy a megfontolandó érvek szerint inkább üzengetünk, "nem hagyunk kiskapukat" a háborús idők utáni konszolidációs időszakra. Borókai szerint a külügy szabályos hadiüzemmé alakult át: "a kivételes eszközöket általánossá tették, a pocsék külföldi nyilatkozatokra pedig robbanótöltetű válaszokat szerelnek össze".

Erre példaként Horvátország schengeni bojkottjával való fenyegetését, és a románokat említi, akiknek "az Európát védelmező ezeréves Magyarország példáját dörgöltük az orruk alá" - holott mindkét üzenet erősen sérti az átlagpolgárok nemzeti önérzetét, amire mi magyarok is érzékenyek vagyunk. A főszerkesztő úgy véli, a diplomáciában ugyan meg kell tartanunk határozottságunkat a kérdésben, ám takarékoskodnunk kellene a jelzőkkel, mivel ha már fokozhatatlanná válnak, akkor "a mégoly durva szavak is elveszítik erejüket és jelentőségüket, és tetteket követelnek maguk helyett" - figyelmeztetett Borókai hozzátéve, hogy "attól meg a jó Isten mentsen meg bennünket".

A főszerkesztő szerint a kelet-európai tranzitországokkal - mint például Görögországgal, Macedóniával és Szerbiával - ellentétben a magyar kormány szembenézett a menekült problémával, és vállalta az ebből adódó konfliktusokat. A kabinet azonban önálló mozgásával mély megdöbbenést keltett a problémával csak gondolati síkon foglalkozó szövetségeseiben. Borókai kifejtette, hogy a migrációs helyzet annyira felforgatta az Uniót, hogy szövetséges országok vezetői estek egymásnak - hárítva a felelősséget. Szerinte inkább erre kellene megoldást keresnie a Külügyminisztériumnak.