"Döbbenetes a beruházás terve" - Ismét tüntetés a Liget-projekt ellen

Publikálás dátuma
2015.09.26. 07:45
A tervek szerint az építkezést jövőre megkezdik, a múzeumi központot 2018-ra adhatják át.
Habár néhány civil szervezet támogatja a Liget Budapest Projektet, ma délutánra a Civil Zugló Egyesület tüntetést szervez a Városliget beépítése ellen. Még egyáltalán nem kezdődött meg az építkezés a tervezett múzeumi negyed helyszínén, azonban sajtóértesülések szerint már most több mint 5 milliárd forintos összegben kötött szerződéseket a múzeumi központ létrehozására életre hívott projektcég, a Városliget Ingatlanfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

A héten vált ismertté az Egyenlítő blog jóvoltából, hogy a Városligetbe tervezett nagyberuházás megvalósítására létrehozott cég hozzávetőlegesen 6 milliárd forint értékben kötött szerződéseket. Az idén aláírt elkötelezettségek többek között a tervezésmenedzsmentet, a projektmenedzsmentet, tervezést mérnöki előkészítő feladatokat, sajtókapcsolatokat, sőt még lőszermentesítést is fednek. A Liget Budapest Projekt keretében a komáromi Csillagerődben valósul meg a Csillagerőd Művészeti, Történeti és Hadkultúra Központ, amely a tervek szerint a Szépművészeti Múzeum egykori, az antikvitástól a reneszánszig ívelő gipszmásolat gyűjteményét vonultatja fel. Már tető alá hozták az intézmény felújításának megvalósításához szükséges kiviteli tervdokumentáció elkészítését, az épület műemléki rekonstrukciójának előkészítési munkáival pedig a kormányközeli üzletember, Garancsi István cégét, a Market Építő Zrt-t bízták meg.

Október 25-én nyit ki utoljára a városligeti Petőfi Csarnok, többé se koncertek, se bolhapiac FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Október 25-én nyit ki utoljára a városligeti Petőfi Csarnok, többé se koncertek, se bolhapiac FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

A gigaméretű teljes beruházás Baán László, az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes koncepciójáért felelős kormánybiztos szerint 150 milliárd forintos állami támogatásból valósul meg. Naprakész információk szerint már a jövő év elején megkezdődik az építkezés.

Csakhogy az elsősorban zöldfelületéről híres Városliget természeti értékeit veszélyeztetik az idetervezett múzeumok. A hivatalos tájékoztatás szerint a Liget Budapest Projekt eredményeként 60-ról 65 százalékra, vagyis több tízezer négyzetméterrel nő a Városliget zöldfelülete, azonban ez a változás a park jelenlegi állapotához képest jelent bővülést. Azt ígérik abban a brossurában is, amelyet a Ligethez közeli utcákban lévő házak postaládáiba dobtak be, hogy a park zöldövezeti része a használaton kívüli betonfelületek feltörésével és a romos, használaton kívüli épületek lebontásával növekszik majd. Ezzel szemben Várnai László, a Civil Zugló Egyesület képviselője lapunk megkeresésére úgy fogalmazott, az emberek többsége nem hiszi el, hogy nem pusztítják el a zöldet a Városligetben (bár több civil szervezet, többek között a Ligetkör Egyesület és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete támogatja a múzeumi negyedet.) Elmondta, az utóbbi hónapokban húszezren - köztük több Fidesz-szimpatizáns - írták alá azt a petíciót, amely arra kéri a kormányt, állítsák le a beruházást.

"Teljesen döbbenetes a beruházás egész elképzelése. Úgy gondoljuk, semmi nem indokolja, hogy a múzeumokat egy helyre pakoljuk. Megmagyarázhatatlan, hogy miért kell negyven méter magas épületeknek kimagasodnia a Városliget évtizedek óta álló fái közül" - fogalmazott a politikus, aki kifejtette azt is, hogy az építkezések megkezdésével oda lesznek a békés, idilli kikapcsolódást célzó időtöltések. A Civil Zugló Egyesület tiltakozásul ma délután négy órára nagyszabású tüntetést szervezett a városligeti Királydombhoz. A "Nem kellenek monstrumok a Városligetbe!" nevű demonstrációra mintegy tízezer embert várnak, bár a Facebook közösségi oldalon is meghirdetett eseményre az interneten jóval kevesebb, csupán 1500 ember mondott igent. A színpadon Ráday Mihály operatőr, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke is beszédet mond.

Ráday korábban több ízben kifejtette véleményét, miszerint a magyar főváros nem igényli azt az új brandet, amelyet az épületkomplexum létrehozásával kívánnak kiépíteni. Lapunk megkeresésére úgy fogalmazott, új múzeumépületek megálmodása helyett célszerűbb lenne helyretenni a már meglévő intézményeket, azonban erről még sehol nem lehetett hallani. "Néhány alternatíva is elképzelhető, esetleg az Északi Járműjavító, a Nagyvásártelep vagy az Operaházhoz csatolt Eiffel-csarnok, netán az Andrássy út üresen álló impozáns épületei közül több is megfelelő helyszín lehetne a múzeumoknak" - fogalmazott. Korábban már több építész is felsorakoztatott lehetséges helyszíneket, azonban ellenzéki beállítottságú építészek is elutasították a legtöbb opciót. Mindenesetre, mostanra már biztosnak látszik, hogy a legnagyobb fővárosi közparkban épülnek meg a múzeumok, azonban néhány kisebb-nagyobb probléma még nehezíti a megvalósítást.

Október 25-én nyit ki utoljára a városligeti Petőfi Csarnok, többé se koncertek, se bolhapiac FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Október 25-én nyit ki utoljára a városligeti Petőfi Csarnok, többé se koncertek, se bolhapiac FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

"Úgy tapasztalom, a kormány egyre inkább elszakadni látszik a Liget Budapest Projekttől, például beszédes az is, hogy csúsznak a kormánydöntések, bizonyos pályázatokat hónapok óta nem írnak ki, korábban pedig éles vita alakult ki arról, hogy végül megépítsenek-e bizonyos épületeket. Talán a tüntetésünk rádöbbenti arra a kormányt, hogy a lakosság ellenállásánál semmi nem fejezi ki jobban a közösség rosszallását a tervezett monstrumépületek megépítése ellen" - fejezte ki reményeit Várnai László, aki hozzátette, az igazi felháborodás akkor várható, amikor már körbekerítik az építési területeket, s az emberek világosan látni fogják, milyen nagy területeket érint a beruházás. A Népszabadság cikke rávilágít arra, hogy tájépítészek felmérése szerint több száz fa hiányzik a hivatalos összeírásból, többek között a Dózsa György úti parkoló mellett álló mintegy száz japán akác, valamint több fasor is kimaradt. A lap értesülései szerint a Paál László úton álló platánfák hivatalosan nem is számítanak fasornak, ugyanis azokat parcellákba osztották.

Lapunk próbálta elérni Baán László kormánybiztost, hogy megkérdezzük, hogyan reagál a szombati tüntetésre, esetleg kilátogat-e az eseményre. Sajtóosztályától azonban azt a tájékoztatást kaptunk, hogy Baán pillanatnyilag Berlinben tartózkodik, így nem tud nyilatkozni. Minden ellenérv és megmozdulás ellenére a Városliget Zrt. továbbra is úgy vélekedik, minden a megfelelő ütemben halad: terveik szerint a kormányhatározatban megszabott ütemterv alapján 2018-ban felavathatják a múzeumi negyed épületeit. Azonban addig még szerződést kellene kötni a Közlekedési Múzeum friss győztes tervezőivel, de itt lenne az ideje annak is, hogy megállapodjanak az Új Nemzeti Galéria és a Ludwig Múzeum közös épülettervének két tendergyőztese közül az egyikkel. Azonban, ha minden így halad tovább, akkor akár némi túlzással a két évtizede éles jogvitát és számos környezetvédő szervezet tiltakozását kiváltó Bős-Nagymaros-vízlépcső sorsára is juthat a múzeumi negyed. Az pedig ha másért nem, azért mindenképpen szomorú lenne, mert akkor az objektív szemüvegen keresztül is elhanyagoltnak tekinthető Városligetben semmi nem változna.

Sokszor szögesdrótok között szlalomoztam

Publikálás dátuma
2015.09.26. 07:00
Fotók: Vajda József
Nem azt kell ünnepelni, ha valaki nagyon öreg, hanem azt, hogy megélte azt a kort - mondja Ungvári Tamás. Az író, műfordító, kritikus, irodalomtörténész 85 éves lett. Úgy véli, az öregség szabadsága - a vélemény és a gondolkodás szabadsága - mindennél többet ér. A menekültügyről kifejti, hogy az embernek joga van az életét megvédeni, de ettől még nem választhatunk országot kedvünk szerint. Egyébként pedig a világválságnak a magyarok lehetnének a haszonélvezői, ha rádöbbennénk, hogy nemcsak a határokat kellene erősíteni, hanem a kultúra bástyáit is.

- Amikor legutóbb két és fél éve beszélgettünk, azt mondta, "mindenkinek azt kívánom, hogy jusson neki békétlen öregség, mert az még életben tart". Ezek szerint örökéletű akar lenni?

- Egyáltalán nem. Senki nem akar az lenni. Az életnek a lényege az idő, sőt az idő múlása és én örülök ennek. Az igazán nagy konfliktusok csak az idő múlásával tárulnak föl. Az élet örömei konfliktushoz kötődnek, a bánatai is. Ez a természet rendje. .

- Ez a 85 év summázata?

- Egy élet azért jó, mert választani lehet. Eldönthetjük, szeretnénk-e léha senkiháziak lenni, vagy valami hasznosat akarunk csinálni. Az emberi jellem eldönti a sorsot. Ha az ember nagyon picit vigyáz egy züllésre hajlamos társadalomban, akár talán megél 85 évet viszonylagos tisztességben.

- A züllésre hajlamos társadalom minden korra értendő, amelyben élt?

- Nem. Én egy jó Európában éltem, amikor a háború véget ért. Akkor nagyon fiatal voltam, és az egész világ tele volt reménnyel. A remény eltartott mostanáig. Akkor földerengett, hogy esetleg többpártrendszer lesz még Kelet-Európában is. Kezdett magához térni az az Európa, amely most ostrom alatt áll, és az alapjait is megrengetik. Kiderült, hogy itt mindenki politikai haszonra törekszik, és ha kitárjuk a karunkat, az a baj, ha becsukjuk a kapukat, az a baj. Ebből az a tanulság, hogy nincs megoldás, csak különböző rossz válaszok vannak egy rossz helyzetben. Ez eleve olyan csapda, hogy nem lehet belőle kisétálni. Ez a jelenlegi Európa.

- Azért az élete folyamán annyi mindent csinált és annyi emberrel találkozott, mintha több életet élt volna.

- Én összesen egy életet éltem, azt se teljesen. A befejezés hiányzik, mint a szimfóniákban a kóda. Ebben az egyetlen életben persze - akárcsak a menekülteknek - a túlélés volt a legfontosabb szempont. Nagyon sokszor szöges drótok között szlalomoztam, több-kevesebb sikerrel. Igyekeztem a rám fröcskölt sarat mindig valahogy leporolni, lekefélni, tisztítóba küldeni a ruhát. Emberéletben nincs siker. Az élet maga a siker. Nem azt kell ünnepelni, ha valaki nagyon öreg, hanem azt, hogy megélte azt a kort.

- Öregnek érzi magát?

- Nem is tudom, miről beszélnek. Én megkülönböztetem az idős kort az öregségtől. Az öregség az, ami az idős kor után jön. Vagy eljön, vagy nem jön el. Kellér Dezső híres mondása volt, hogy mi az öregség előnye: mondjatok egyet. Szerintem az öregségnek rengeteg előnye van, több is, mint hátránya.

- Kíváncsian hallgatjuk.

- Nem is egyet mondok. Pici a kockázat, nagy a szabadság. Bármit mondhatok, mit kockáztatok? Legfeljebb elvisz az ördög. Semmit sem tudnak elvenni tőlem. Az öregség szabadsága, a vélemény szabadsága, a gondolkodás szabadsága többet ér mindennél. Voltak ebben is nagy példaképeim. Ismertem a 90 éves Füst Milánt, átkozódott, hogy meg kell halni. Babits, akit nem ismertem, ugyancsak átkozódott emiatt. Mindenki élni szeret.

- Önt foglalkoztatja a befejezés, az elmúlás?

- Azt sem tudom, mi az. Az elmúlás az jön, azzal nem kell foglalkozni. A halál az élethez képest mindig méltatlan. Nincs méltó halál. Egy középkori gondolkodó mondja, a haláltól nem kell félni, mert, aki meghal, az nem én vagyok. Az én meghatározásom az, hogy élek. Amikor már nem élek, az nem én vagyok. Valóban: az egész élet a halál tagadásából áll. Amíg nem kell pelenkázni engem, amíg a nők visszamosolyognak, amíg jó érzéssel tudok a hegyekben kilométereket sétálni, addig nincs olyan rettenetes veszély. Az meg benne van az életben, hogy nagy mestereim, barátaim már eltűntek. Olyan emberekkel jártam együtt egyetemre, mint Eörsi István, Abody Béla, hol vannak? Nem érdemes visszanézni, előre kell nézni. Ennél izgalmasabb korban, mint ami öregségemre, vagy idős koromra jutott, még nem éltem.

- Miért izgalmas ez a kor?

- Először is a szemem előtt születik egy új Európa, vagy hal meg a régi. Minden megújulás egyszersmind halál. Magyarország keresi a sorsát a nap alatt. Egyelőre nem tudni, mi lesz vele. Napjainkban fél milliónál is több fiatal - talán a legjobbjaink - keresi a helyét Nyugaton. Aztán sikerült elérnünk, hogy Magyarországon a nyelvtudás a legrosszabb az összes uniós tagország közül. Ennél fontosabb, hogy közben a sajtó fél lábon biceg, rettenetes állapotban van. Jobboldali politikusok arra használják a baloldali sajtót, hogy üzengessenek a másiknak. Szőcs Géza kormánybiztos azt mondja egy interjúban, nekem nem tapad a kezemhez pénz, nincs szállodám, nincsenek anyagi érdekeltségeim, nincs tulajdonom, miért pont engem bírálnak. Az új nagy vitézek egymás kárhoztatják azért, hogy nekik nincs elég pénz a zsebükben. Képmutatás, befolyásért vívott háború. Ebből nekem elegem van.

- Kiegyensúlyozottságra törekszik a sajtó, szeretné megszólaltatni a másik oldalt is.

- A másik oldalnak van 40 ezer újságja, 50 ezer tévéje, minden az övék. Miért kell nekünk kiegyensúlyozottságra törekednünk? A kormánypártok olyan kiegyensúlyozottak? Nem mindenki a Magyar Művészeti Akadémia tagja, vannak, akiknek a becsületrendjük az, hogy nem tagok. Akkor miért kell nekem olyan fórumon szerepelnem, ahol ők szerepelnek? Különbözőek vagyunk, ezzel nincs baj. Még azzal sem, ha nem beszélünk a másikkal. Amikor mércéről beszélek, a nagy elődöket követem. Ismertem Tersánszky Józsi Jenőt, Nagy Lajost, Füst Milánt, Déry Tibort, Veres Pétert, Németh Lászlót, Mándy Ivánt, Nemes Nagy Ágnest, azt megtanultam tőlük, hogy azért nagyon olcsón ne add. Ez elég egy életre.

- Kertész Imrére is haragudott, amikor átvette a Szent István-rendet?

- Dehogy haragudtam. Én Kertész Imrét térden állva imádom. A kitüntetést neki adták, megtisztelte őt a mindenkori magyar kormány és az állam. Már az is nagy eredmény, hogy nem Szőcs Gézának adták.

- Miért haragszik ennyire Szőcs Gézára? Vagy ő csak szimbólum?

- Nem rá haragszom, mondhatnék más nevet, de azok nem elég veszélyes emberek, ő megtorolhatja, ha akarja, a véleményemet. Mellesleg azzal az interjúval, amelyben üzent L. Simon László államtitkárnak, nálam nem hízelegte be magát. Azt sem egészen értem, mit keres egy költő - mint kormánybiztos - a milánói világkiállítás teljhatalmú uraként, miután egyébként már kinevezte önmagát a PEN klub élére. Nem ilyennek kellene lennie a mai értelmiségnek. Amelynek jelentős része a Magyar Művészeti Akadémiába tömörül, persze, tudom, az életjáradék, meg a különböző előnyök meghatározóak.

- Önnek is hiányzik az életjáradék?

- Én olyan életjáradékot szeretnék kapni, aminek nem ez az ára. Előbb utóbb megkapom. Tudom, mert eddig eleget adtam. Most én állok a sorba.

- Ez most üzenet?

- Már mondtam, mindenki erre használja a sajtót, miért legyek én kivétel. De igazából nem üzenek. Meggyőződésem, hogy a jelenlegi európai válságnak az lesz a pozitív hatása, hogy a belpolitika konszolidálódik. Akinek itt nem volt igaza, lemorzsolódik. Csak nem képzelik, hogy olyan emberekre fog bárki szavazni, akik ezt a helyzetet rosszul mérték föl? Lehetetlen. Az emberek sokkal okosabbak, mint hiszik. Az emberek megérzik, ha valaki nagyot téved.

- Vagyis azt mondja, hogy a jelenlegi kormány hosszú ideig hatalmon marad, de más lesz, mint eddig volt?

- Nem mondom, hogy más lesz, de az biztos, hogy most sok szavazót szerzett, és nemcsak azzal, hogy a nép rossz ösztöneit szolgálta. Ha valakik mögött nagy tömeg áll, akkor az sok mindenre feljogosít. A három és két százalékos pártok képviselői a televízióban nagyon jól festenek, de alig áll mögöttük valaki. Ha próféták akarnak lenni, azt megtehetik. De a demokráciában mégiscsak a többségé a hatalom. Azt persze nem tudom, hogy marad-e a kormány, de azt tudom, hogy ahová az emberek állnak, oda egy pici igazságot visznek magukkal.

- Tehát igazolva látja a menekültügyben tett kormányzati lépéseket?

- Nagyon ritkán adódik egy ország életében, hogy az európai politika színterén játszhat. Ez Magyarországnak ritka esély. Aki a menekültválság megoldásán fáradozik, az európai politikai leglényegesebb kérdésével foglalkozik. Így a menekült kérdésben elfoglalt álláspont nagyon sok mindent eldönt. Konrád György azt mondta, bár nem ért egyet a miniszterelnökkel, de itt megfontoltan cselekedett. Nem mondta ki, de nyilván arra gondolt, hogy európai politikusként viselkedett. Ezzel szemben őrült nehéz bármit csinálni.

- Akkor egyáltalán van remény?

- Egy világválság kellős közepén vagyunk. Ilyenkor minden döntésünk következményekkel jár. Ráadásul a modern kapitalizmus árutermelő társadalma kitalálta, hogy az árú- és pénz szabadon mozogjon. Miközben több millió dollár két perc alatt átutalható, az emberek szabad mozgása lehetetlen. Az embernek ugyanis gyökere van, a pénznek meg nincs. Az is furcsa a számomra, hogy amíg mi, akik hazafiak vagyunk, azt mondjuk, ide születtünk, addig a migránsok egy része országot akar választani. Persze az embernek joga van az életét megvédeni, de ez nem jogosít fel arra, hogy országot kedvünk szerint válasszunk. Az emigráns sors maga a kárhozat. Ha nagyon durván akarok fogalmazni, az emigráció lehetetlen. Csak gondoljunk Márai Sándorra. Évtizedeket élt emigrációban, de egyetlen percre nem tudta letenni az ő Berzsenyijét. Találkoztam Angliában, Cambridgeben valakivel, aki türelmetlenül járkált föl-alá, kérdeztem, mi baja. A válasz: nem érkezett meg a postával a Vas Népe. Nem tudjuk magunkkal vinni a helyet, ahol születtünk, ahol éltünk, főleg nem az anyanyelvünket.

- Azt mondja, a kultúrák különbsége teljesen áthidalhatatlan?

- A kultúráknak nincs migrációja. Hiába akarjuk elterjeszteni a magyar irodalmat külföldön. Ezernyi akadálya van. Az első, hogy nem tudják, hogy hol van Magyarország, a második, hogy nem tudják még, ki a Nádas Péter. És akkor még nem beszéltünk az olvasás kríziséről. Egy amerikai író mondta, hogy nem nagy írók hiányoznak, hanem nagy olvasók. A nagy olvasók hiánya világjelenség. Büszkén mondom, engem úgy tartanak számon, mint nagy olvasót. Mert a kulturális élet egyik kulcsa, hogy legyenek nagy olvasók és azok népesítsék be a televíziókat, rádiókat, beszéljenek az élményeikről, ami az életük. A kultúra a szavak bőségéből áll. De hosszú ideig tart, amíg a szavak otthonosak lesznek, kulturális hordozókká válnak. Közben el fogjuk veszteni azokat az úgynevezett „bennszülötteket”, amik már kiesnek az iskolarendszerekből, vagy akiknek az oktatását nem tudják finanszírozni. Képtelenség az a szemlélet, amely szakmunkásokat akar képezni a modern komputerek korában. Ez elsodor egy csomó kulturális fogyasztót. A mi iskolarendszerünk nem teremt nagy olvasókat, és nélkülük nincs irodalom, zene, képzőművészet. A szakmunkások képzésében a humán tárgyak elsorvadtak. Azért vagyok pesszimista, mert ennek a világválságnak mi lehetnénk a haszonélvezői, ha rádöbbennénk arra, mi történik. És nemcsak a határokat kellene erősíteni, hanem a kulturális fogyasztás és termelés bástyáit. Mert nekünk elsősorban az a dolgunk most, hogy a magyar fiatalságba, a magyar egyetemekbe, a magyar kulturális intézményekbe rengeteg vért pumpáljunk. Ez pénzt, odafigyelést és tisztességes eljárási módot kíván. Adam Smith, a modern közgazdaságtan atyja írt az erkölcsi képzelőerő fontosságáról. Ez mindenre válasz. Ehhez tartozik a tisztességes üzlet, a piaci erők megfelelő és nem túlzott kontrollja, de az is, hogy különböző ronda frátereket nem szabad a közéletben a reflektorfénybe állítani, mert azok ronda fráterek. Itt most annak van becsülete, aki többet lopott. Pedig a becsület egyszerű dolog.

- És semminek nincs következménye, ráadásul ez a mérce.

- Nem valószínű, hogy a brókereket, mondjuk, életfogytiglanra ítélik. Noha eltűnt a semmiben sok milliárd forint. Ebből lehetne könyveket kiadni, koncerttermeket építeni, vagy külföldön népszerűsíteni a magyar irodalmat. De most a képzelőerő arra szolgál, hogy ki az ügyesebb. Valaki autóval végigmegy a maratoni távon, s a végén lihegve megérkezik. A morális képzelet mindenfajta oktatás és nevelés alapja. Hogy el kell végezni a házi feladatot, az a morális képzelet következménye.

- Ha már lecke, folytatja enciklopédia-sorozatát?

- Nem, hiszen most egy nagy könyvet írok, rettentő lassan. Azt akarom feltérképezni, mit képzeltek a magyar irodalom nagyjai 1945-ben a jövőről. Mit gondolt róla Zilahy Lajos, Márai Sándor, Németh László, Illyés Gyula, Nagy Lajos, Tersánszky Józsi Jenő. Biztosan nem hitték, hogy Rákosi Mátyás jön. Egy tonnányi anyagom van hozzá. Déry Tibor Pincenaplója például, Szép Ernő művei. Persze a jövő mellett benne van a múlt is. Hogy néztek vissza a horthyzmusra, mit gondoltak a felelősségről.

- Miért pont ezt írja?

- Először is utolsó vagyok, aki ezt az egészet személyesen megélte. Akkor 16 éves voltam, mire 86 leszek, talán el is készül. Szinte mindenkit ismertem, talán az utolsó tanú vagyok, aki ezt megírhatja. A kiadó nagyon türelmes, és én minden nap megírok egy-két oldalt, aztán a felét eldobom. Lassú író vagyok. Minden nap legépelek egy oldalt, az évente 365, borzalmas. De nem is írok annyit, csak háromszázat. Az belefér.

- Ahhoz képest sok könyve jelent meg az elmúlt öt évben.

- Mert a szorgalom az mindent fölülmúl. Én minden nap reggel, este írok. És éltet az, hogy milyen jó magyar irodalomhoz tartozom. Itt azért van egy Nádas Péter, egy Konrád György, egy Kertész Imre, egy Závada Pál, itt van a felfoghatatlan Tandori Dezső. Felnézhetek sokakra, akik nem kegydíjasok.

Elmarad a Bábok éjszakája

Publikálás dátuma
2015.09.25. 18:04
Illusztráció/Thinkstock
A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt elmaradnak a péntekre meghirdetett Bábok éjszakája programjai a Holnemvolt Parkban.

Az intézmény vezetésének szándéka, hogy a péntekre meghirdetett rendezvényt egy héttel később, október 2-án tartja meg. Erről végső döntést hétfőn hoznak - tájékoztatott a Fővárosi Állat- és Növénykert pénteken. A kora esti rendezvényen bábelőadásokkal, családi bábszínházzal, óriásbábokkal, gólyalábasokkal és bábos kézműves foglalkozással készültek a művészeti ág kedvelői részére.

Szerző